A tuja igazi kerti örökzöld, mondom ezt rögtön kétfajta értelemben, ugyanis egyfelől ténylegesen örökzöld, vagyis az egész évben színes, lombos, így díszítő értéke folyamatos, másfelől pedig olyan örök(zöld) slágere a kerti növényeknek, hogy kis túlzással kertet se találni, ahol ne lenne tuja. Mi ezzel a baj? A baj talán túlzás, inkább úgy fogalmazok, vannak bőségesen ellenérvek a tujával kapcsolatban, és mivel vannak ígéretes alternatívái is, érdemes fontolóra venni, hogy mit is választunk, tuját, vagy valami mást. Ugorjunk akkor fejest a témába.

Tujasor a kerítés mellett - megszokott látvány...

Fontos leszögezni, hogy tuja alatt a smaragd tuját (Thuja occidentalis) értem, erről a növényről lesz tehát szó. A tuja a hazai kertkultúra rántott húsa vagy gulyáslevese, olyan alapdarab, ami mindenkinek eszébe jut, ha kerti örökzöldről van szó, roppant elterjedt és ritkán választanak helyette a kertbarátok mást. A tuja - aki nem ismerné - egy 5-8 méter magasra megnövő, szép, szabályos kúp alakú, nyírást, formázást nem igénylő örökzöld növény, mely ezen tulajdonságainál fogva kiválóan alkalmas térhatárolónak, nyíratlan sövénynek. A tuja ráadásul nem kifejezetten drága növény, növekedése erőteljes, nem csoda, ha millió helyen találkozni vele, elsősorban a kerítések mentén sorokba ültetve. A tuja minden pozitívuma ellenére tartogat kellemetlen mellékzöngéket is, melyek közül a legfontosabb, hogy sajnos ez a növény nem kimondottan a magyar klimatikus viszonyokra "lett kitalálva", páratartalom igénye ugyanis olyan magas, amit nálunk csak ritkán kap meg természetes módon. A páraigénnyel kapcsolatban az a fő gond, hogy a közvélekedéssel ellentétben ez nem elégíthető ki öntözéssel, tehát a forró nyári napokon hiába öntözzük fokozottan tujánkat, a párás környezetet ezzel nem fogjuk tudni megteremteni. Szobai növények esetében párásításra a kaviccsal felszórt, vízzel töltött alátét tálca remek megoldás, ezt kültéren azonban nem lehet véghez vinni. A hazai állományban 2008-2009-ben következett be egy jelentősebb arányú tömeges pusztulás, ez a két év olyan száraz és forró nyarakat hozott, amik a tujáknak már nem voltak tolerálhatóak. Az ilyen nyarak folyamatosan gyengítik a tujákat, melyek fogékonyabbá válnak a betegségekre, így lehet, hogy jó ideig úgy tűnik, hogy a tuja gond nélkül átvészelte az aszályt, ám ennek később az lehet az eredménye, hogy egy rozsdabetegség vagy a tujaszú egy gyenge, vitalitását vesztett tuját kap el. Sajnos számos esetben láttam, hogy a kerttulajdonosok a kipusztult tuják helyett újabb tujákat ültettek, ezzel jó eséllyel egy újabb növénypusztulást készítve elő. 

Ahhoz, hogy találjunk valami mást a tuja helyett, bele kell gondolnunk, hogy miért ültetünk tuját általában? Ennek jellemzően két oka van, egyfelől olyan növényt szeretnénk, ami örökzöld, folytonos élénkzöld hátteret biztosít és télen sem kopaszodik meg, másfelől hatékonyan takar, akadályozza a belátást, markáns növényfalat vagy komplett keretet alkot a kertben. Ha a tuja helyett szeretnénk mást, akkor értelemszerűen hasonló tulajdonságokkal rendelkező növényeket kell keresnünk. Lássuk, mik jöhetnek szóba (ízelítő jelleggel, a teljesség igénye nélkül természetesen)!

A boróka remek tulajdonságokkal rendelkezik, hidegtűrése kiváló, és a nyári forróságot is bírja, vízigénye közepes, talajigénye átlagos, szívós, életerős növény. A boróka fényigénye közepes, mérsékelten árnyékolt helyekre is ültethetjük. Fajtától függően 1-5 méteresre nő meg, alkalmas takaró sövénynek, térhatárolónak, ráadásul kaphatóak izgalmas, látványos változatai is, mint például a piramis alakú vagy az oszlopos növekedésű boróka, melyek sudár termettel, dekoratív alakkal rendelkeznek. Az már csak hab a tortán, hogy a boróka bogyói ehetőek, gyógyhatással is rendelkeznek, ráadásul a boróka az alapja a borovicskának és a ginnek, így jópofa dolog, ha a kertünkben tudjuk ezt a növényt.

A tiszafa hasonlóan jó értelemben véve igénytelen növény, mely az átlagos kerti földben vígan elél, vízigénye átlagos, a száraz időszakokat jól tolerálja, és az árnyékot is tűri, így fal, kerítés részleges takarásba is telepíthető. Hidegtűrése kielégítő, a hazai teleket bírja, amennyiben nem kifejezetten fagyzugos, huzatos fekvésbe kerül. A tiszafa kiugróan hosszú életű növény, évtizedekre lehet vele számolni. Látványos, piros, madarakat vonzó termését a nyár végén hozza. Bár alapesetben akár 15 méter magasra is megnőhet, kisebb kertekbe is bátran választható, mivel kiválóan metszhető, akár szögletes sövényt, akár gömb alakú bokrok sorozatát is kialakíthatjuk belőle, nyírható alacsony, vagy kifejezetten magas sövénynek. A tiszafa is fajtagazdag növény, kapható oszlopos változatban, vagy élénkzöld színváltozatban például. 

A babérmeggy igazi  szürke eminenciás, az a fajta növény, amit megveszünk, elültetünk, aztán el is felejtjük hogy ott van, jobbára azért, mert remekül illeszkedik a kert világába, ebben pedig remek alternatívája a tujának.  A többféle babérmeggy változatok között találni alacsonyabb és magasabb fajtákat, az egy-két méterre megnövő típusok kiválóan alkalmasak térhatárolónak, a sűrű lombozat jól takarja a belátást. A babérmeggy is örökzöld, vagyis egész évben zöldell, így télen is feldobja a kertet, mikor a legtöbb kinti növény kopár, vagy színtelen. Előnye, hogy nem csak  sövényként, hanem szoliterként is telepíthető, elsősorban nagyobb, nyílt kertrészekre, ugyanis szétterülve meglehetősen nagy helyet foglal, cserébe nagyon szép. A babérmeggy igényei csaknem minden tekintetben átlagosak, a kártevők elleni tavaszi permetezése olykor ajánlott lehet. A babérmeggy is tucatnyi változatban hozzáférhető, elsősorban lombszín és magasság alapján válogathatunk.

A sor természetesen ezzel nem ér véget, de kedvcsinálónak talán elég ennyi is. Fontos kihangsúlyozni, hogy nem a tuja ellen szeretném hangolni a kertbarátokat, csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tuja tartása rejt kockázatokat, száraz, aszályos területekre például nem való, és egyébként is számos fantáziadúsabb, érdekesebb megjelenésű alternatívája van, érdemes tehát  a tavaszi ültetési szezon előtt futni pár kört, ha sövényként funkcionáló örökzöldet tervezünk telepíteni!

Képek: innen, valamint a szerző fotói.