Egy kertész, vagy legalábbis kertészkedő, kertbarát ember általában az ültetéssel, a növények telepítésével foglalkozik, ám megeshet, hogy valamilyen okból fordított helyzet áll elő, vagyis egy kerti, vagy a kerthez közeli növény, fa útban van valamiért, és ki kellene vágni. Az ilyen fakivágásnak számtalan indoka lehet, túl közel van a házhoz, zavarja a kilátást, nem kívánt árnyékot vet, balesetveszélyes, vagy a közlekdésben akadályozza a háziakat. A fakivágás technikájáról még az elmúlt évben írtam, azonban sokkal fontosabb és érdekesebb kérdés, hogy egyáltalán ki lehet-e vágni minden fát, van-e ennek a tevékenységnek törvényi szabályozása. 

Azért, mert árnyékol, nem lehet kivágni közterületi fát

A kérdést egy olvasóm vetette fel, akinek egy közel száz éves hársfával gyűlt meg a baja, ami a vályogházától mindössze két-három méterre áll. Szeretné kivágatni, mert úgy gondolja, hogy a fa veszélyt jelent az épületre (vályogról lévén szó, ebben biztosan igaza is van), de nem kap erre engedélyt, kérelmét az illetékes önkormányzat már többször elutasította. Sajnos én sem tudtam érdemleges tanáccsal szolgálni ezügyben, mert amennyiben engedélyt nem kap a kivágásra, nincs mit tenni, és hozzátenném, hogy egy száz éves hársfa erkölcsileg valóban előnyt kell, hogy élvezzen egy épülettel szemben. A probléma nem egyedi, tudok róla, hogy számtalan ilyen és hasonló kérés érkezik folyamatosan a hivatalos szervekhez, sokan - és itt nem levélírómra utalok - egészen apró-cseprő problémák miatt szeretnének fát kivágatni, jellemzően közterületről, a házuk utcafrontjáról. Ha minden  ilyen kérésre igenlő válasz érkezne, Budapesten például már alig lenne utcai fa, sokan előbbre tartanak egy parkolóhelyet, vagy napi plusz fél óra napsütést az ablakban, mint egy fát.

Itt indokolt lehet a kivágás, mert a fa láthatóan akadályozza a közlekedést, azonban engedély nélkül nem lehet kivágni

A fák kivágásával kapcsolatos kérdéskört ketté kell bontani. Az első a közterületi (például a ház előtti járda mentén elhelyezkedő) növényekkel kapcsolatos. A közterületen álló fa értelemszerűen nem magántulajdon, így azokat senki sem vághatja ki csak úgy kedve szerint, még akkor sem, ha azt magánszemély ültette, ugyanis ha közterületen áll egy fa, akkor is az önkormányzat tulajdona, ha más telepítette. Amennyiben valamilyen súlyos problémát jelent az ilyen helyen lévő fa, úgy a területileg illetékes jegyzőtől lehet kérni engedélyt a szanálására. Ezt egy formanyomtatványon, vagy azzal tartalmilag megegyező saját kérelemben lehet kérvényezni, melyhez háromezer forintos illetékbélyeget kell csatolni. A kérvényezőnek természetesen le kell írnia indoklását, vagyis, hogy szerinte miért szükséges az érintett fa kivágása, ez a legtöbb esetben élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi ok kell, hogy legyen. Az például, hogy a fa nem kívánt árnyékot vet, vagy hogy a vendégek nem tudnak a fától a ház előtt parkolni nem elegséges indok. A jegyzőnek 30 nap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon, érdekesség, hogy amennyiben a jegyző a határidőn belül ezt nem teszi meg, az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A szigor nem csupán a háztulajdonosokat, lakókat érinti, hanem például a közműveket építő cégekre is vonatkozik, a légvezetékeket például úgy kell elhelyezniük, hogy a fás szárú növényben ne essen kár, ha pedig elkerülhetetlen a kivágás, pótolniuk kell a szanált példányokat.

A kérdéskör másik oldala a magánkertekben lévő fák sorsa. Azt gondolnánk, hogy saját kertünkben azt teszünk a fákkal, amit csak szeretnénk, ám ez nincs teljesen így. Magánterületen lévő fák kivágásához általában nem kell engedély, ám vannak olyan települések, ahol bejelentési kötelezettség terheli a fát kivágni szándékozó tulajdonost. Amennyiben külterületi ingatlanon lévő fáról van szó, úgy az esetek többségében már engedélyköteles lehet a vágás, érdemes a munka megkezdése előtt erről az illetékes önkormányzati hivatalban tájékozódni. Bizonyos esetekben, például ha az érintett fa védelem alatt áll, vagy kulturális, természetvédelmi okokból ez indokolt, akkor magánterületen sem lehet (engedély nélkül) kivágni. Amennyiben levélíróm öreg hársfája nem utcai, hanem kerti fa, valószínűleg ez lehet az elutasítás oka. Ugyan az épület állagának védelme alapos indok az engedélyeztetés során, a százéves hárs a döntéshozók szerint - álljon köz-, vagy magánterületen - nagyobb védettséget élvez, mint a vályogház, amit én kertészként helyeslek, ám megértem azt is, aki házát félti. 

Itt a légvezeték miatt csonkolnak egy fát, ez is engedélyhez kötött

Az ilyen helyzeteket - már ha nem készen kapjuk azokat - a legjobb megelőzni, mégpedig úgy, hogy betartjuk az ésszerű ültetési távolságokat, főleg az épületektől, házaktól, így a későbbiekben ez nem lehet probléma. Nagyobbra növő fafajta esetében érdemes kertészeti szakember véleményét kikérni a növény majdani méretét, a növekedés tempóját illetően. Az is nagyon fontos, hogy amennyiben utcafrontunkat díszítendő fát ültetünk a kerítésen kívülre (közterületre) azt később már nem kezelhetjük sajátunkként, és nem is vághatjuk ki, így utcafronti telepítésnél is alaposan gondoljuk meg, mit ültetünk, már csak azért is, mert egyes (invazív) fajták ültetése tilos.

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet ITT olvasható

Példa egy önkormányzati állásfoglalásra a fák ivágását illetően: ITT

Hivatalos ügyleírás a fakivágásról: ITT

Korábbi posztom az ajánlott ültetési távolságokról: ITT

Képek: innen, innen, innen, és innen.