Pedagógus barátom kérdezte a napokban, hogy szerintem jó gondolat-e növényeket telepíteni az osztályterembe. Persze, vágtam rá, aztán rögtön el is kezdtünk ötletelni, hogy mit, miért, hogyan lehetne tenni azért, hogy a tantermek jobb - lehetőleg zöld - színben tűnjenek fel a használóik előtt. Az ember természetes közege ugyanis az élő zöld, ezt pedig a suliba is be lehet vinni.

Ne csak festve legyen

Az ötlet annyira kézenfekvő, hogy nem is értem, miért nem nekem jutott eszembe. Az osztályterem, emlékeim szerint, nem a világ legvidámabb helye. Ritkán engedi a tantestület, hogy a diákok a saját képükre formálják, kifessék, poszterekkel dekorálják. Az ilyen elemek nélkül pedig gyakran lehangolóak, személytelenek ezek a helyiségek. Természetesen lehet, hogy az elmúlt két évtizedben megváltozott a teremhelyzet, és már nem csupán a periódusos tábla, költők és írók súlyos tekintetű képmásai és a történelem kiemelkedő, ám mosolytalan alakjai néznek le a falakról. Ráadásul a városi sulik rendszerint nélkülözik a füves-fás zöld udvarokat, melyek mint tudjuk, fontos szerepet játszanak a stresszoldásban, kikapcsolódásban. Bármi is történt az elmúlt húsz évben, utóbbi kettőre biztos, hogy ma is szükség van. 

Nem túl vidám látkép...

Nem akvárium, kész ökoszisztéma!

Ha pedig az udvar merő beton, a terem pedig csupa szigorú arckép, szinte kötelező egy kevés zöld növényzettel feldobni a tantermet, hogy némi élet, vidámság és természet költözzön belé. Tovább is lehet menni, az én régi osztályomban például akvárium is volt, egészen addig, míg egy pénteken beledobott zsemle hétfőre kipusztította a vízi lakosságot, az üvegkalitka pedig a szertárba költözött örök időkre. Így azt ajánlom, maradjunk a növényeknél, befektetést sem kívánnak sokat, és kis odafigyeléssel megőrizhető a jó kondíciójuk. Ha konkrét fajtákról van szó, én az irodákba ajánlott zöldeket javasolnám ebbe a környezetbe is. Így tágasabb, méretesebb termekbe az areca pálma jó választás, terebélyes zöldje otthonos hangulatot áraszt majd, ráadásul a levegőminőségre is jó hatással van. Az élénk csíkos zebralevél a kisebbeknek fog nagyon tetszeni, és szintén egy igénytelenebb fajtáról van szó, ráadásul akár a tanári asztalon is elfér, így a morcos tekintetű matektanár is jobb színben tűnhet fel. 

Játék a palántákkal

Ha az osztálynövény gondozása a nebulókra lesz bízva, érdemes nagyobb tűrőképességű fajtákkal próbálkozni, mint például a fodrospálma (Howea belmoreana), a kukoricalevél (Aspidistra elatior), utóbbi lassan növekszik, és hosszú életű, így több tanéven keresztül lehet osztálykedvenc. Ha a terem napos, fényes, jöhetnek a jól bevált, mindent kibíró kaktuszok, de kicsiknél csak óvatosan a szúrós növényekkel! Jópofa ötlet a palántanevelés is, a kibújó magból cseperedő növénykéket a gyerekek igazán magukénak érezhetik, végigkísérhetik a növekedés folyamatát (melyet biológia órákon részletesen is lehet ismertetni), a termést pedig akár közösen is lehet majd fogyasztani.

A kukoricalevél született osztálynövény

Tulajdonképpen bármi megfelel, ami bírja a helyi adottságokat, a lényeg az, hogy a diákoknak, főleg a szeptemberi visszaszokás közepette, legyen valamilyen kapaszkodójuk, mellyel otthonosabban, komfortosabban érezhetik magukat az iskolában. Pedagógiai oldalról pedig az osztálynövények jó gyakorlatot teremthetnek a rendszerességre, felelősségvállalásra, a közös dolgok tiszteletben tartására.

Iskolai tankert - tőlünk távol, Keleten

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.