Megyeri Szabolcs kertész blogja

Dolce vita – kalóriamentesen

2 komment

Az édesség az élet sója, hogy némi képzavarral éljek, de az édes íz hátrányokkal is jár. A hagyományos cukor káros hatásai közismertek, a barnacukor nem mindenki igényeit elégíti ki, a nyírfacukor és a nádcukor drágák, a mesterséges édesítőszerek egészségtelen mivoltáról pedig állandó a vita, ráadásul utóbbiak csak az édesség illúzióját keltik. Van azonban egy alternatíva, ami ha nem is fog elterjedni hirtelen, érdemes megemlíteni, főleg, hogy házi körülmények közt is előállítható, kipróbálható. Ez a sztívia.

 
 Ó, édes élet!

Hívjuk inkább szép magyar nevén jázminpakócának (Stevia rebaudiana), vagy édesfűnek, és rögvest ismerkedjünk is meg vele. Nevezett növény Dél-Amerikában őshonos, a zárvatermők törzsébe és a fészkesvirágzatúak rendjébe sorolandó, ennyi talán elég is a tudományból. Az édesfű legfőbb tulajdonsága, hogy leveléből roppant intenzív, természetes édesítőszer nyerhető, mely kivonat az azonos mennyiségű cukornál 300-szor édesebb, köszönhetően a benne található glikozid típusú vegyületeknek.

Édes sztívia levelek

A sztíviából készült kivonat a világ sok táján elterjedt édesítőszer-alapanyag, különleges tulajdonsága, hogy hevítéskor nem veszít hatóanyagából, ezért sütésre, főzésre is alkalmas, ráadásul kalóriamentes. Ázsiai vizsgálatok bizonyítják, hogy nem okoz fogszuvasodást sem, emellett maga az édesfűlevél gazdag ásványi anyagokban, vitaminokban, és gyógyhatásai is ismertek. Többek közt serkenti az inzulintermelést, nincs hatással a vércukorszintre (elméletileg cukorbetegek is fogyaszthatják), csökkenti a koleszterinszintet, vaspótló hatású, leveleit pedig az indiánok régóta sebgyógyításra használják.

Jázminpakóca mező

Kiváló, gondolhatjuk, de akkor miért nem terjedt el, ha ennyi előnye van? Nem bonyolódnék összeesküvés-elméletekbe, de az a tény, hogy az USA-ban, és az EU-ban (Franciaország kivételével) csak korlátozottan engedélyezik használatát, arra enged következtetni, hogy a hagyományos édesítőszerek mögött álló lobbik nem feltétlen kívánnak konkurenciát állítani maguknak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Egyesült Államokban a közelmúltban részlegesen feloldották a sztívia élelmiszeripari felhasználásának tilalmát, ennek köszönhetően a tengerentúlon a két legismertebb kóla már sztíviával édesített változatban is kapható (aki kóstolta, feltétlen számoljon be róla).

 

Virágzáskor dísznövénnyé változik

A jázminpakóca, ahogy utaltam is rá, otthon is könnyen termeszthető. Az évelő növény tavasztól őszig a kertekben is tartható, télen érdemes a szobában elhelyezni. Fényigénye nagy, öntözni viszont óvatosan kell, sekély gyökeredzésű így inkább gyakran kapjon kevesebb vizet. Sok levelet hoz, az idősebb példányok kész mini-cukorgyárak, leveleit közvetlenül is felhasználhatjuk mindenféle feldolgozás nélkül. A bökkenő az, hogy az édesfüvet nehéz beszerezni, aki szeretne egyet, inkább külföldi oldalakon kutakodjon érte. Ha már megvan, később dugványozással is szaporítható. Aki pedig először az ízére kíváncsi, itt rendelhet sztívia alapú termékeket, és így készíthet vele ételeket.

 

Kertben, szobában, balkonon is termeszthető

 

Sztíviával kapcsolatos tapasztalatokat, beszámolókat szívesen várok kommentekben!  

 

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr804473458

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

S:Gergő 2012.05.30. 21:16:18

Most vettem az Oázisban, kiültettem az erkélyre, kiváncsi vagyok.

krisz5kyu 2012.06.11. 11:59:15

2-3 hete vettem a növényt, de valami megtámadta. A levelek barnulnak és száradnak. Először azt hittem,hogy természetes dologról van szó,mivel nagyrészt az alsó levelek csinálták, de egyre inkább úgy gondolom,hogy valami kártevőről lesz szó, mivel az egyik száraz barna levél összesodródott és ahogy széttekertem, egy kb negyedmiliméteres kis szárnyas izé rohant ki belőle (ha jól emlékszem, a tetű lassú állat, úgyhogy nem az lehetett)...fura,mert eddigi tudásom szerint a kártevők nem szeretik, a növények barnulására meg mindenhol azt írják, hogy a közvetlen naptól van (pedig itt most nem) Ilyenkor mit lehet tenni? Csak ez az egy levél volt összesodródva, a többi ugyanúgy normális, csak olyan,mintha a belsejéből indulna ki a barnulás, szóval,ahogy elnéztem,a levél alsó és felső felülete is ép. Az alsóbb, több,mint félig barna leveleket leszedtem, hátha megállítja a többit,de pár középtájon lévő levélen is van 1-2 gombostűfejnyi barna pötty,ezeket viszont fenthagytam...most itt tartok és gondolkodom rajta,hogy leszedjem-e mindet,amelyiken akár egy pici is van. Sajnos az egyik szár végén lévő új hajtást is megtámadta, nem tudom mit tegyek.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása