Megyeri Szabolcs kertész blogja

A közelmúltban általánosságban foglalkoztam a tavaszi balkondíszítéssel, javasolva, hogy így április elején nyugodtan kezdjük el a balkonok, erkélyek növényekkel, virágokkal való betelepítését. Szóba került már korábban is, hogy követve a nyugati trendeket, bátran kísérletezzünk évelőkkel, azonban nem mindenki szakít szívesen a hagyománnyal, szokásokkal, és sokan az egynyári növényeket részesítik előnyben.

Ez lenne a cél...

Az egynyáriaknak azonban még nem érkezett el a főszezonjuk, az áprilisi szeszélyes időjárás nem kedvez nekik, hiába van ugyanis napközben akár 15-20 Celsius fok, éjjel, illetve hajnalban még fagypont alá süllyedhet a hőmérséklet. Ez pedig végzetes lehet az egynyáriak számára. Ha ragaszkodunk hozzájuk, legalább a hónap végéig várnunk kell, ráadásul ilyenkor még nem is kaphatóak a kertészetekben. Így most egy köztes megoldást javaslok azoknak, akik már felvirágoztatnák apró városi kertjeiket. Számukra lehetnek megfelelőek a hajtatott hagymások, melyek ugyan nincsenek sokan, de például a százszorszép, az árvácska, vagy a kankalin gyönyörű díszei lehetnek az otthonok kültéri tereinek. 

Százszorszépek a mezőn

Az a tény, hogy az április elején biztonsággal kiültethető növények palettája viszonylag szűk, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne tudnánk belőlük sokszínű összeállítást kreálni erkélyünkre, a kankalin és az árvácska is roppant változatos színekben kapható, így némi kreativitással már a tavasz legelején virágba boríthatjuk a szürke felületeket. A teljességhez hozzátartozik, hogy bár folyamatosan balkonról, erkélyről beszélek, nem csak ezekre a helyekre lehet a hagymásokat telepíteni, természetesen a kertekben is elkezdhetjük a munkát velük. Így nem csupán a városlakóknak ajánlom ezeket a növényeket, hanem kertesházak teraszaira, udvaraiba  is készíthetünk természetes dekorációt a segítségükkel.

Lássuk tehát kicsit bővebben, hogy mit lehet tudni ezekről a növényekről.

Lépcsőn sorakozó árvácskák

Az árvácska (Viola wittrockiana) kétnyári növény. Ősszel elültetett palántái az első fagyok beálltáig díszlenek, majd a téli hideget átvészelve március környékén újra virágba borulnak. Az árvácska kedveli a napos, vagy a kissé árnyékos helyeket, ha őt választjuk, akkor laza szerkezetű, tápanyagban gazdag földbe ültessük. Felhasználása széleskörű, alkalmasak balkonnövénynek, a kertbe is kiültethetőek, de előszeretettel telepítik az árvácskát közterekre, utcafrontokra is, mivel sokáig pompáznak. Az árvácska a legváltozatosabb színekben hozza virágait, így csupán ezzel az egy fajtával is sokszínű, látványos eredményt érhetünk el. Akiknek csupán egy erkély áll rendelkezésre a kertészkedéshez, valószínűleg nem vesződtek korábban az árvácska (és más hajtatott hagymás) átteleltetésével, ők a kertészetekben megvásárolhatják a kiültetésre kész növényt.

Ausztrál százszorszép

A százszorszépnek nem csak a neve bájos, maga a növény is szemet gyönyörködtető, kedves kiegészítője lehet a városi ember talpalatnyi kiskertjének. A százszorszép (Bellis perennis) Európa mérsékelt égövi tájain honos, régi, bevált fajta, tehát nálunk is kifejezetten jól érzi magát. Lágyszárú, évelő növény, nagyjából  5-25 cm magasra nő meg. Kedveli a napos, félárnyékos helyeket, és a gazdag, agyagos talajt. Viszonylagos igénytelensége miatt gyakori vendége a parkoknak, de vadon is megterem szinte mindenütt. A nemesített fajták piros, fehér és rózsaszín virágokkal örvendeztetik meg gondozóikat. Az eddigiekből kiolvasható, hogy a százszorszéppel nehéz kudarcot vallani, ezért a balkonos virágneveléssel csak most ismerkedőknek kiváló választás lehet. 

Gazdára váró kankalinok

A primula, vagyis a kankalin is kedvelt dísze a kora tavaszi kertészkedők erkélyeinek, ami nem csoda, hiszen egy igazán dekoratív, és változatos megjelenésű növényről van szó. A kankalinról már egy korábbi posztomban részletesen szót ejtettem, így aki primula ültetésén gondolkodik, kattintson ide.

A nefelejcs is aktuális

Természetesen a fenti felsorolás csak szűkebb metszete az áprilisban kockázatmentesen kiültethető növényeknek, a hangsúly – mint mindig – azon van, hogy buzdítsam olvasóimat a minél hamarabbi kerti tevékenységre, vagy adott esetben a rendelkezésre álló terület, például erkély, balkon, virágokkal való beültetésére.

Amennyiben a témával kapcsolatban további kérdésük merül fel, bátran keressenek meg vele, addig is vizuális beállítottságú olvasóimnak javaslom az alábbi rövid videó elindítását, melyben a fentebb leírtakat láthatják a gyakorlatban.  

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

A kerti törpe bizony maga a nagybetűs giccs, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ha beütjük a google képkeresőjébe a „giccs” szót, az első tíz képből négy kerti törpét ábrázol. Ha nem hiszik, próbálják ki! Hát kell-e ennél jobb bizonyíték arra, hogy ezek a kis kerti szörnyetegek az ízléses birtokok ádáz ellenségei? Pedig tőlünk nyugatra évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendenek, csak Németországban több mint 25 millió van belőlük. Így a témát mégsem lehet egyszerűen félredobni. Következzék tehát a nagy törpetörténelem.

A fent említett számadat alapján nem meglepő, hogy a törpedivat Némethonból ered. Egész pontosan a XIX. század végén jelentek meg a kis fickók, mikor bevett szokássá vált, hogy a nagyvárosok peremén kis hobbytelkek kerültek kiparcellázásra, csillapítva a városiak kertészkedési vágyát. Derék németjeink kivonultak a zöldbe, ástak, kapáltak, ültettek, mikor pedig kész voltak, még valamivel fel akarták dobni a nagy művet. Ezen a ponton léptek színre a kerti törpék, és számuk viharos gyorsasággal gyarapodott.

Törpe romantika

A törpe-pszichológia azonban ennél is mélyebben, a mesék világában gyökeredzik. A törpe archetipikus alak, elég csak Hófehérkére és kisnövésű pártfogóira gondolnunk, de már a XVI. században élt alkímista és fizikus, Paracelsus is említést tesz rólunk, mint nagy tudást hordozó apró élőlényekről. Szegény Paracelsusnak aranyat sem sikerült csinálnia, és a törpékre vonatkozó elmélete sem nyert bizonyítást, de sikeresen lefektette egy mítosz alapját, miszerint a törpék bölcs, szerencsét hozó kedves lények, akik megvédik a házat és a kertet.

Ő biztos, hogy nem véd

Több száz évvel később a legenda az európai kultúrkincs részévé vált, és az apró gnómok örök divatját teremtette meg. A kis figurák iránti rajongás tipikusan nyugat-európai dolog, a németek mellett a franciák, a hollandok, az olaszok, az osztrákok és a csehek is jeleskednek a törpék tartásában, de az Amelie csodálatos élete című filmnek köszönhetően a tengerentúlon is trendivé váltak.

Amelie törpéje

Az igazi, eredeti törpe agyagból készül, 50-70 centiméter magas, fizimiskájuk, ruházatuk pedig végtelen változatossággal bír. A jellegzetes alapfigura szakállas, piros sapkás alak, de van téli öltözetű, nyári kisnadrágos, vidám és tekintélyt parancsoló, színes és kezeletlen anyagú, felesleges is sorolni, ahány ember, annyi törpe. Manapság természetesen már több az olcsó, öntött műanyag figura, az agyagból égetett, kézzel festett darabok drágák és ritkábban megvásárolhatóak. Németországban például egyfajta mozgalommá vált, hogy csak hazai gyártású, míves darabokat vesznek, így küzdve az olcsó és hitvány minőségű import ellen. Sok esetben a törpék híres emberek, politikusok, médiaszemélyiségek, színészek, celebek arcát öltik magukra, fokozva ezzel humorosságukat, képzeljük csak el, milyen felemelő érzés, ha például egy kicsi, kertésznadrágos, szivarozó Churchill strázsál a kertben.

Klasszikus darabok. Hát...

Tudjuk már, hogy honnan jöttek, miből készülnek, hogy néznek ki, marad még egy kérdés: mire jó egy törpe? A gyakorlat felől közelítve egyszerű a válasz, semmire. Pusztán ennyivel természetesen nem lehet elintézni a törpe-jelenséget. A kis emberkék díszként pózolnak a kertben, vidámságot csempésznek a növények közé, egyedivé tehetik a birtok különböző szegleteit, ráadásul a babonás hit, miszerint védik a kertet, nyugalommal töltheti el az udvar gazdáját. Valljuk be, az utóbbi gondolat nem nagyobb badarság, mint a fekete macskához, vagy a kéményseprőhöz fűződő hiedelmek. És ne feledjük a divatot sem, sok helyen egyszerűen kötelező kellékei a törpék a kertnek, ha van fa, fű, virág, akkor kell egy gnóm is, és kész.

Törpe Rambo, a szakáll itt is kötelező

Nem tudom a leírtakkal sikerült-e bárkivel is megkedveltetni a kerti törpéket, tagadhatatlan, hogy giccsesek, sokszor csúnyácskák, néha riasztóak, sokaknak pedig kimondottan taszítóak. Én magam sem buzdítok senkit, hogy lilliputi birodalmat kreáljon kertjéből, de tény, hogy tőlünk nyugatra ugyanolyan alapvetésnek számítanak, mint egy szép virágágyás vagy egy ízléses sziklakert. Így ha valaki törpe vásárlásán töri a fejét, csak azt tudom tanácsolni, hogy döntsön saját belátása, és az általános jó ízlés szerint.

Famászó gnómok

Aki vágyat érez egy apró kerti barát beszerzésére itt tájékozódhat felőlük, itt pedig rögtön rendelhet is egyet.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen és innen.

Április elseje van, bolondok napja, mint tudjuk, ilyenkor pedig a teljes blogoszféra igyekszik valami humorossal, meghökkentővel előállni. Én viszont úgy gondoltam, hogy a jeles alkalomból inkább egy profihoz fordulok, aki a tréfa mesterségét magas szinten űzi. Ezért megkerestem azt a legendás humoristát, aki egyrészt évtizedek óta a rekeszizmok szakavatott szaggatója, másrészt szoros kapcsolatot ápol a kertészettel is. Ki más lehetne ő, mint Maksa Zoltán, aki Virág Tihamér főkertész figurájával maradandót alkotott televíziós kertészeti tanácsok terén. Maksa Zoltán készségesen válaszolt bolondünnepi kérdéseimre, amit ezúton is nagyon köszönök neki! 

Olvasás előtt, netán után, mindenképpen tekintsék meg az alábbi legendás Maksa Híradót, természetesen Virág Tihamér főkertész közreműködésével!

-Hogyan és mikor született Virág Tihamér, a legendásan nem túl okos kertészlegény? Hol helyezné el Tihamért a grandiózus Maksa-életműben?

M.Z.: -Virág Tihamér figurája egy teljesen hétköznapi Maksa Híradós riport felvételén született, ott a mikrofon előtt rögtönözve. A tavasz beálltával néhány kertészeti tanácsot írtam magamnak minden különösebb felkészülés nélkül, csak úgy spontán, ami jött. Amikor a felvétel kezdetén elhangzott a „Tessék!”, majd pedig a riportert alakító humorista kollégám részéről az első előre megírt kérdés, váratlanul nyelnem kellett egyet. Ebből az ütemtelen nyelésből alakult ki a hang, s a második felvételen immár tudatosan hozva, a figura is.

Virág Tihamér az abszurdhoz való kötődésem, vonzalmam kifejezője volt végig a híradómban. Ez volt az a része a Híradónak, amit a legkönnyebben írtam, szinte jöttek a hülye szóviccek, reakciók, ötletek, ahogy körülnéztem például saját kertemben, vagy vidéken bárhol országjárásaim során.

-Bár sejthető, de rákérdezek, van-e köze a figurának Bálint Gazdához? 

M.Z.: -Természetesen hatással volt rám Bálint gazda szereplése az akkor méltán népszerű „Ablak” című tévéműsorban, de az igazi szakmai segítséget a Duna TV akkori kertésze, Győrffy Sándor adta, amikoris az említett televízió előcsarnokában kezembe nyomta saját könyvét, mely az év minden napjára pontosan megadja a tennivalókat a kiskertben. Na ettől aztán teljes gőzzel beindult a Virág Tihamér-project, immár szakmai hitelt is adva szavainak.

-Hogyan fogadták vidéken a kissé szakszerűtlen kertészt? Akadt-e esetleg, aki komolyan vette, és vitába szállt a „hasznos” tanácsokkal? Tud esetleg olyanról, aki komolyan vette Önt kertészként?

M.Z.: -Nem. A gazdák faluhelyen remekül szórakoztak Virág Tihamér tanácsain, sőt nemegyszer kérték is, amikor felléptem, hogy adjon már nekik a Virág Tihamér tanácsot, hogy pl. amikor januárban plusz 18 fok van, mit vessenek… Tihamér rögtönzött helyszíni válasza: - Keresztet…

-Virág Tihamér figurája kapcsán sikerült-e felszedni valós ismeretet a kertészettel kapcsolatban, vagy ez lényegtelen volt?

M.Z.: -Természetesen ragadtak rám dolgok, de két fám és 6 tuja kiszáradása előtt ma is értetlenül állok… Szeretem a kertem, magam nyírom a füvet, gereblyézem a leveket, és takarítom be a 2-3 szem termést a körtefámról. Sajnos napjainkra olyan állapotba került a kert az állandó időhiány miatt, hogy teljes renoválásra lenne szükség. Két Kertészeti Egyetemi fellépésen kívül különösebb mellék-élete nem volt a figurának. Viszont 

-Tud-e Maksa Zoltán akár egyetlen hasznos, vagy hasznosnak tűnő kerti tanácsot adni a nagyérdeműnek?

M.Z.: -1. Már lehet kapni kóbor macska riasztót, ahol nincs kutya, mindenképpen ajánlom a beszerzését, mert a kakijuktól kiég a fű!... 2. Diófa alá ne ültessünk semmit, felesleges pénzkidobás, mert úgysem marad meg!

-Él-e még Tihamér? Találkozunk vele még valaha? 

M.Z.: -Bennem és a videószalagokon él Virág Tihamér… Sajnos a jelenlegi médiahelyzet és igény nem teszi lehetővé, hogy bármilyen kedvesen mosolyogtató humorműsort készítsünk, hiszen, ahogy az egyik kereskedelmi csatorna kisfőnöke mondta pár éve: Nem üzlet az értelmiséget megcélozni tévéműsorral, mert nem küld vissza sms-t… Nagyon sokat adott nekem s a közönségnek egyaránt ez a kedvesen idióta figura, s tervezem, hogy az ősszel megjelenő „MAKSA 50” jubileumi aranyalbumon megjelentetek egy csokrot viselt dolgaiból. Még egyszer, talán utoljára… Csodálatos emlék, amikor a Maksa Híradó 10 éves fennállását ünnepeltük 2001-ben a Petőfi Csarnokban, álló vastaps búcsúztatta, mikor a blokkja végén meghajolt a színpadon a szokásos szerelésében, vödörrel a kezében. Ezt a felvételt rá is tettük extraként a pár éve megjelent Maksavízió I. DVD-mre.

-Remek találmányai vannak, de akad-e köztük olyan, melyet a kertészkedéshez is tudna ajánlani?

M.Z.: -Egy fél füzet tele van különböző találmányokkal, melyekből már csak terjedelmi okokból is igyekeztem csak a családi és baráti körben legnagyobb röhögést kiváltóakat feltenni a régi honlapomra. Kertészeti témakörben így hirtelen egy mondat jut eszembe: „Aki kedveli az örökzöldeket, ültessen zöldnyelű csavarhúzót! A csavarhúzó a műszernövények családjába tartozik…” Virág Tihamér egyszer bemutatott egy olyan kerti ásót, mellyel magunk mögött tudunk gödröt ásni. Aztán rögtön le is hurrogta találmányát, mivel ha magunk mögött ássuk a gödröt, könnyen beleeshetünk.

-És végül: hol találkozhatunk legközelebb Maksa Zoltánnal?

M.Z.: -Most indítunk Pestlőrincen egy stand-up klubot, emellett fáradhatatlanul járom az országot egy váratlanul nagy sikert hozó estemmel. „Konyhashow” a címe, s a sikere titka talán abban rejlik, hogy folytatja Hofi estjeinek stílusát, külsőségeit, amikor nem csak stand-up zajlott a színpadon, hanem a figura egy szituációba belehelyezve mondta a magáét, jelmezzel, kellékekkel. Volt ugye Hofi újságos, őrült, szabó, Odüsszeusz és sorolhatnám. Nos, én konyhai mosogatófiúként beszélgetek a közönséggel, s ez a kis szitu akkorát dob az előadáson, hogy sokkal nagyobb sikere van, mint korábbi estjeimnek. Érdemes tovább vinni tehát a Hofi-iskolát, hadd ismerjék meg a fiatalok is, mitől volt zseni Géza bácsi…

Kép, és további humorfolyam: innen

Tavasz tájékán szinte minden növénnyel kapcsolatos kijelentés úgy kezdődik, hogy itt az ideje az ültetésnek, most sincs ez másképp, hiszen dübörög a szezonkezdet, szépülnek a kertek, zöldülnek a fák, éled a természet. Van, ami viszont nem tud éledni, például a panelek, társasházak egyhangú tömbjei, ezeket azonban lehet tuningolni, fejleszteni. Mi mással, mint növényekkel. 

Valahogy így

Konkrétan a balkonokról, erkélyekről, teraszokról szólnék most. Ezek a kisebb-nagyobb felületek sokszor a városlakó emberek egyetlen mentsvárai, amennyiben némi virágos, természetes környezetet szeretnének maguk köré. A lakás bensőjében található növények más körbe tartoznak, díszítenek, szépítenek, de a szoba sosem fogja a kert illúzióját megadni, ellenben egy erkéllyel, ahol jár a levegő, süt a nap és egy székre kiülve már-már kerti élményben lehet részünk. A balkonra való virágtelepítés ugyanakkor nem csupán annyiból áll, hogy nyakon ragadjuk a kiszemelt növényt, és egy határozott mozdulattal kilakoltatjuk.

A szoba és az balkon közti alapvető különbségek nem szorulnak magyarázatra, így szem előtt kell tartani a kinti körülményeket, ha virágzó kiskertet szeretnénk varázsolni erkélyünkre. Tulajdonképpen elég, ha egy hármas szabályt követünk, amit a következőképp lehet összefoglalni: megfelelő edény, alkalmas föld az ültetéshez és jó növényválasztás. Vegyük sorra ezeket a pontokat.

A legapróbb erkély is alkalmas a zöldítésre

Az első lépés legyen a virágláda. Mivel a kinti növény kint fog lakni, az ennek megfelelő adottságú ládát válasszuk. Erre a célra olyan önöntöző edény a legalkalmasabb, melynek használatával kiküszöbölhető az elfeledett (vagy épp a nyaralás miatt elmaradt) locsolás okozta elhalás, kiszáradás. Készülhet cserépből vagy műanyagból, ami fontos, hogy az alsó részében megálljon a víz, így a gyökér annyit tud felvenni belőle, amennyire szüksége van, mégsem fog berohadni.

Önöntöző balkonláda

A második lépés a föld kikeverése. Sokan megelégednek az egyszerű virágföld használatával, pedig a megfelelő keverékkel a növénynek jobb körülményeket lehet teremteni, amit minden esetben látványosan meg is hálál majd. Alapnak kiváló a sima virágföld, nagyjából a teljes mennyiség 80%-ára kiszámolva, ehhez adhatunk a hatás fokozásának érdekében tőzeget és/vagy homokot. A tőzegről tudni kell, hogy önmagában nem nyújt tápanyagot a növénynek, a boltokban kapható tőzegbe ültetett virágok tápellátását műtrágyával oldják meg, mégpedig olyannal, ami csak bizonyos ideig táplálja a növényt. Ezért a tőzeges ültetésű virágainkat mindig ültessük át, mert egy idő után a leggondosabb ápolás ellenére is el fognak pusztulni.

Ha már elültettük szerzeményünket, arra is figyeljünk, hogy földje nem csak alulról, hanem felülről is ki tud száradni, hisz odakint jóval több napsütés és szél éri, mint benti társait. Óvintézkedésként a föld tetejére mulcsolóanyagot helyezhetünk el, ami lehet fa-, vagy kődarálék, de divatosak és praktikusak a kavicsok is. Bármelyiket beszerezhetjük kertészetekben, szakboltokban.

Futónövénnyel kombinálva ízléses mediterrán hatás érhető el

Ha mindezzel készen vagyunk, jöhet a ládába a lakó. Magyarországon nagy divatja van a muskátlinak és egynyári társainak, de bátran választhatunk évelő növényt is. Az évelőkkel egész évben díszíthetjük balkonunkat, külföldön már lekörözték az egyébként is kissé unalmas muskátlit, ajánlom, hogy tegyenek velük egy próbát. A méretet illetően érdemes figyelembe venni a növény lakhelyének sajátosságait, például szeles, vagy a széltől kevésbé védett helyekre kisebb évelőt vagy egynyárit telepítsünk, megakadályozva a törést, sérülést.

A klasszikus muskátlis balkon

A balkonra ültethető növények választéka majdhogynem végtelen, válogassanak kedvükre, de sose feledjék vásárlás előtt megtudakolni a kiszemelt példány pontos igényeit, és összevetni azokat a balkon adta lehetőségekkel. A kertészkedés akkor öröm, ha sikerélmény társul hozzá, nincs ez másképp az erkélyek, teraszok esetében sem. A körültekintő választás és a gondos ültetés biztosan meghozza majd a kívánt eredményt.  

Ha részletesebben szeretne hallani a témáról, és a gyakorlatban is megnézné az elmondottakat, kattintson az alábbi videóra!

 Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

Talán a növények szeretete, talán a március 15.-ei jól sikerült képriport, esetleg a szép utcafrontok, gondozott közterek iránti rajongás sarkallta kedves olvasómat, Tamást arra, hogy egy fotósorozatot küldjön nekem. Bármi is az ok, köszönet jár érte, egyben követendő példaként állítanám őt blogom követői elé, tehát ha érdekes, szép vagy csak távoli, egzotikus helyen járnak, fényképezzenek utcát, parkot, kertet, és küldjék el nekem az eredményt!

Tamás Brüsszelben járt, és ha már nála volt a gépe, hát kattintott is vele, amerre csak megfordult. A képek a múlt héten készültek, így a természet még nem pompázik rajtuk teljes mivoltában, de így is figyelemre méltó, gondozott köztereket, utcafrontokat láthatunk rajtuk.

Cinquantenaire park, a Hadtörténeti Múzeum mögött, a Merode metrómegálló közelében, tehát a brüsszeli belvárosban.

Cinquantenaire park, mesebeli toronnyal.

Ez már a külvárosi Woluve park. Érdekessége, hogy nem őshonos, betelepített vadmadarak lakják, többek közt kanadai ludak. Az óriási parkban sétaösvények, sportpályák találhatóak.

Brüsszelben is figyelnek a szépen gondozott utcafrontokra, a készítő szerint ez egy tipikus helyi látkép.

Az épületek tőlünk nyugatabbra sem feltétlen szebbek, de egy kis zölddel minden feljavítható!

Szép épületfront, ízléses növénydekorációval. A belga fővárosban gyakori látvány.

Minden résben lakik pár virág, ezt például utánozhatnánk.

Ha önnek is vannak talonban hasonló képei a világ bármely tájáról, vagy lakókörnyezetéből, ne habozzon megosztani velem, és az olvasókkal!

Nemrégiben egy érdekes cikket közölt a The Daily Telegraph című angol napilap, melyben a betörők ellen hatásos kerti növényeket vették sorra, az angol főváros rendőrségének ajánlása nyomán. Az írás a magyar sajtót is bejárta, de mindenhol csupán mint érdekes rövidhírt vették át, a szakmai jellegű kommentárok elmaradtak, pedig a közzétett listába nem nehéz belekötni. Maga az elképzelés életképes, ám a felsorolt növények többsége sajnos nem alkalmas a vázolt célra. 
 

De minek a hatalmas kalapács?

A londoni rendőrség álláspontja szerint tehát a betörők elleni védekezés egyik leghatásosabb módja, ha már birtokunk határánál megpróbáljuk feltartóztatni őket. Az elmélet alapján egy magas, tüskés bokor, sövény nehezebben leküzdhető akadályt jelent a rossz szándékkal érkezőknek, mint egy átlagos kerítés, amiben lássuk be, van igazság. A Metropolitan Police nyilatkozó tanácsadója egyszerre harmincféle növényt ajánl, melyek szerinte alkalmasak erre a célra. Ha mindet nem is, de a dobogósokat vegyük sorra, hátha valaki önök közül megszívlelendőnek tartja az elgondolást, de előre elárulhatom, hogy van némi hibaszázaléka a listának.

Harmadik helyen az Ilex aquifolium, vagyis a magyal található, mely egy magasra növő örökzöld, szúrós, hegyes levelekkel. Jól tűri az erős napsütést, de az árnyékos helyeken is megél, ezért szinte bármilyen fekvésű kertbe ajánlható. Sötétzöld színe eleganciát kölcsönöz neki, így nem csak hatékony védőfalat, hanem ízléses élő kerítést is kialakíthatunk belőle. Télen élénkpiros bogyótermést hoz, ami fokozza szépségét, akár karácsonyi dekorációként is számíthatunk rá. Mindenesetre a magyal tényleg alkalmas védelmi célokra, betörő legyen a talpán, aki felszisszenés nélkül áthatol rajta.

A magyal valóban szívós ellenfél

Ezüstérmes lett a gömb ezüstfenyő (Picea pungens globosa), ami nevében hordozza releváns tulajdonságát, nagy hátránya viszont, hogy maximális magassága egy-másfél méter. Így a kóbor kutyák vagy a kisnövésű betörők ellen hatásos lehet, de sportosabb próbálkozók egy jól irányzott tigrisbukfenccel könnyen legyőzhetik az általa képzett védvonalat. Lassú növekedése sem szolgál előnyére. A gömb ezüstfenyő tehát korlátozottan alkalmas a védelmi feladatra, ízléses birtokhatár-jelölőnek azonban nyugodt szívvel telepíthető.

A gömb ezüstfenyő inkább dísznek való

A győztes pedig kissé érthetetlen módon a henye boróka (Juniperis horizontalis) lett. Mivel ez a borókafajta egy talajtakaró növény, ami tüskés ugyan, de legfeljebb fél méteresre nő, nem világos, hogy a szerző miért gondolta birtokvédelemre alkalmas növénynek. Egy magasszárú bakancs, de még egy sima utcai cipő is könnyedén legyűri ezt az akadályt. A henye boróka kedveli az enyhén meszes talajt, kiváló dísze lehet sziklakerteknek, de abban biztosak lehetünk, hogy a leglustább betörőt sem tartja vissza, hacsak nem egy mezítlábas, törpe gonosztevővel akad dolgunk.

A henye boróka szép, de senkit nem riaszt el

Maga az ötlet, hogy házunkat, kertünket növényfallal védjük, nem rossz, azonban az angol lap cikkében felsorolt, és főleg az első két helyen említett növények nem a legjobb választások. Az elmélet, miszerint a legtöbb betörő lusta, és a kisebb-nagyobb zöld akadályok elriasztják őket, szerintem helytálló lehet, ugyanakkor ha valaki ilyen szándékkal közelít meg egy házat, pusztán ennyi nem fogja visszatartani. Ezért a felsorolt, vagy más hasonló növények ültetése mellett sose feledkezzünk meg a hagyományos, jól bevált védekezési módszerekről sem! Növényi védőfalat mindettől függetlenül bátran telepíthetünk, amellett hogy szebbé teszik lakóhelyünket, kiválóan megvédenek minket a kíváncsi tekintetektől. 

 A sövénybukszus például elsőrangú élő kerítés

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.