Fonnyadt, csúf, vegyszeres zöldségek a boltok polcain? Nem érint minket, ha kedvenceinket saját kiskertünkben termeljük meg! Szerdai veteményes sorozatom mai epizódjában egy felfelé törekvő, mutatós és egészséges termény kerül terítékre.
A cím sugallatával ellentétben nem a varázsbabról lesz szó, hanem az egyszerű karósbabról, melynek vetése mostanság időszerű, és tartogat annyi érdekességet, hogy beszéljünk róla. Egyrészt a babot sokan szeretjük, másrészt sokoldalúan elkészíthető, egészséges zöldség (fehérjetartalma tízszerese a burgonyáénak), és nem mellesleg a Bud Spencer rajongók elsőszámú kedvence. A kiskertben termesztett karósbabbal kapcsolatban a legfontosabb, hogy az átlagos terményekkel ellentétben nem széltében-hosszában igényel helyet, hanem függőlegesen, így a karósbabbal kacérkodóknak némi barkácsmunkát is kalkulálni kell az előkészületek során.
A karósbab csírázáskor melegigényes növény, vetése akkor javallott, mikor a talajmenti fagyok már végleg elmúltak, így a megszokott időszak április vége, május eleje-közepe. A hosszú tél utáni hirtelen, és tartósnak ígérkező meleg ezt a problémát idén megoldotta, így nem kell nagy bátorság az ültetés elkezdéséhez. Első lépésben jelöljünk ki a kertben egy bő négyzetméternyi területet, figyelembe véve, hogy a bab rendszeres öntözést kíván majd, és a hűvösebb, párásabb területeket kedveli. Talajigényét tekintve az enyhén lúgos közeg a kedvence, de az átlagos kerti földben valószínűleg jól fogja érezni magát. Bár a bab maga is hozzájárul a közeg nitrogénellátásához, ezt csak a későbbi növekedési fázisban teszi, így ajánlatos nitrogéntúlsúlyos trágyával előkészíteni a talaját, de istállótrágyát frissen ne tegyünk alá (az viszont jó, ha az adott területen ez utóbbi múlt évben került oda). Ha érett komposztot keverünk a földjéhez, biztos meghálálja.
A hagyományos gúla, de persze drótkordonra, vagy kerítésre is futtathatjuk
A karósbabnak mindenképpen szüksége lesz támasztékra, melyet a következőképpen készíthetünk el. Fogjunk négy, egyenként 2 - 2,5 méter hosszú rugalmas karót, melyeket egy 70-80 centiméter oldalhosszúságú négyzet sarkaiba szúrunk le. Érdemes bő kétarasznyi mélyre leásni a rudakat, hogy biztos ne forduljanak ki a földből. A négy csúcsot ezután kössük össze, így egy gúlát kapunk. Ha az építmény készen van, jöhetnek a magok, melyekből a rudak külső részére 5-8 darabot ültessünk, félujjnyi (4-5 cm) mélyre. Gúla helyett kordonozhatunk is, ilyenkor két, masszívan leásott rúd közé kifeszített hálóra futtathatunk, de végeredményben egy drótkerítés is beválhat, csak össze ne tűzzünk miatta a szomszéddal. Ilyen hosszanti vetésnél a magokat 5-8 centinként szórjuk ki. Akármelyik módszert választottuk, egy alapos beöntözés után mostanra készen is vagyunk, és várhatjuk a megjelenő hajtásokat. A sekélyen elterülő gyökérzetet segítendő mulcsolhatjuk is a veteményt (a fűnyesedék megteszi), így a reggeli harmat is öntözővízzé válik. A kötelező, többszöri talajlazítást, kapálást óvatosan végezzük a sekély gyökérzet miatt. Mikor a bab földje száraz, feltétlen öntözzük, a nedvesség hiányát előbb kókadozó leveleivel, súlyosabb esetben virágainak ledobásával jelzi a növény. A futóbab akár metszhető is, a kacsokat le lehet vágni, és a hónaljban növő hajtások is ritkíthatóak hogy kordában lehessen tartani
Babsátor
Babunk sajnos többféle betegség és kártevő célpontja, a legtöbb gond mégis a babzsizsikkel akad. A zsizsik csak a száraz terményben fejlődik ki, így sajnos rendszerint csak akkor szembesülünk vele, mikor már betakarítottunk. A megelőzés leghatékonyabb eszköze, ha csávázott vetőmagot használunk, de a zsizsiket jelző viaszosodó hüvelyek vegyszeresen is kezelhetőek. A zsizsik mellett levéltetvek megjelenése várható, de szóba jöhet gyapottok-bagolylepke és takácsatka is, mint kártevők, valamint baktériumos és kolletotrihumos betegséggel is számolni lehet. A prevenciós védekezés fontos eleme, hogy egymást követő években ne ültessük babunkat ugyanarra a helyre. A rovarokat illetően megelőző permetezés ajánlott, ez virágzás után, a termésérés kezdetén fontos, szükség esetén megismételve.
Növekedésben
A vetéstől számítva 10-12 hét múlva esedékes a betakarítás, egy fent leírt gúla 3-4 kg körüli babot terem. A futóbab akár balkontermény is lehet, kis mélységbe hatoló gyökérzete miatt nem igényel nagy ültetőládát, de óvatosan bánjunk vele, mert biztos nem áll meg az erkély határainál. Támasztékra, (pergolára, hálóra) balkonon is feltétlen szüksége lesz, és a gyakori öntözésről se feledkezzünk meg. A gazdaboltokban többféle vetőmag fajta közül válogathatunk, kérjük bátran az eladók segítségét a választáshoz!
Balkonra, teraszra egy ilyen minigúla is beválhat
Híres történelmi személyiségek, tudósok, vagy neves művészek gyakran névadói utcáknak, tereknek, ahogy a szoborállítás is megszokott megemlékezési forma. Ugyanakkor az illusztris névsorhoz néha a könnyedebb műfajok képviselői is csatlakoznak, például közszeretetnek örvendő énekesek, hogy mást ne mondjak, Budapesten is található park, mely a Király, Elvis nevét viseli, és a napokban olvastam, hogy a legendás Beastie Boys trió nemrégiben elhunyt tagja is parkot kapott. Nagyobb közterület helyett szép megemlékezési forma az emlékfa is, melyből a fővárosban (tudtommal) kettő van, ezeket mutatnám be most röviden.
A sokat vitatott Elvis Presley park
Az első egy hivatalos emlékfa, egy japán díszcseresznye, melyet a lelkes rajongók a gitárhős Gary Moore emlékének dedikáltak. A fácska a Nyugati Pályaudvar melletti Eiffel téren található, és bár nem tudom, hogy felderíthető-e valamilyen kötődés Gary Moore és a cseresznyefa (vagy általában a növények) között, mindenképp kedves kezdeményezésről van szó. Jelenleg csupán egy emléktábla került kihelyezésre a magyar Gary Moore fan club kezdeményezéséből, de a későbbiekben egy kis emlékmű megjelenése is várható itt. Az Eiffel téri park azért is méltó hely az emlékfa számára, mert Budapest egyik legjobb állapotú, leggondozottabb zöld területéről van szó. Az Eiffel tér sajátos módon magánterület, mely a közforgalom számára nyitott, így a terület tulajdonosa jogosult az átlagosnál szigorúbb szabályok meghozatalára és betartatására. A szigor példás, talán egy kicsit már visszatetsző is, ugyanis a térre nem lehet bevinni ételt, italt, kutyát, gördeszkát, de biciklit sem, még tolva sem (ahogy erre ottjártamkor a biztonsági őr figyelmeztetett). A tér kezelőjének álláspontja, hogy nem kívánnak úgymond "elerzsébetteresedni", vagyis megelőznék a park bulihellyé, gördeszkaparkká válását. Egyfelől ez érthető, és jól láthatóan eredményes a tip-top állapotokat tekintve, másrészt az intézkedések kicsit sterillé, élettelenné teszik a helyet. A Gary Moore emlékfa mindenesetre nagyon jó helyet kapott itt, hiszen az állandó biztonsági szolgálat, és a folyamatos parkgondozás garantálja, hogy ép, egészséges fa cseperedjen belőle.
Gary Moore emlékfája
A szolid kis tábla természetesen gitárpengetőt formáz
Méltó, gondozott helyen áll
Az általam felderített másik emlékfa (amire már hetekkel ezelőtt felfigyeltem) apokrif darab, vagyis egy fanatikus rajongó saját műve, és Michael Jacksonnak állít mementót. Ez a fa (Celtis, ostorfa) az előbb felhozott Erzsébet téren található, kissé ugyan eldugva, a placc Vörösmarty tér felőli csücskében, azonban mégis nehéz elvéteni, ugyanis bő két méter magasan a pop hercegének képeivel van teletűzdelve. Az apró rajzszögek valószínűleg semmilyen kárt nem tesznek a növényben, így rongálásnak nem mondható a dolog, ellenben az esztétikai értéke minimum kérdőjeles. Az ismeretlen alkotó nem csupán a törzset dekorálta képekkel, hanem a fa tövét is körbeültette virágokkal, legalábbis feltételezem, hogy ő volt, mivel a többi fánál nem található beültetés, és még pár mécsesnek is jutott hely. Összességében a Michael Jackson fa kissé eklektikus, és a Gary Moore-nak ajánlott cseresznyefával összehasonlítva jól látszik, hogy a kevesebb néha több, azonban a rajongás és a jó szándék, valamint a virágok ültetése mindenképp dícsérendő.
Ez már a Michael Jackson-fa
Egymást érik a feltűzött fotók, képek, albumborítók
Kissé szabálytalan, de szép beültetés a fa tövében
Amennyiben tudnak még hírességnek, zenésznek, színésznek állított emlékfáról bárhol az országban, ne habozzanak megírni kommentben!
Az Elvis park képe: innen, a többi fotó saját készítésű.
Környezetünk védelméért sokat lehet és kell is tenni, rengetegen elkötelezett hívei az ökotudatos életmódnak, sokaknál azonban nem része a mindennapoknak a környezettudatos viselkedés. Pedig az ilyen gondolkodásmód könnyen elsajátítható, és apró dolgok a rohanó mindennapokban is megtehetők, anélkül, hogy a Greenpeace hajójára szállnánk bálnavadászokat üldözni. Az első, de nagyon fontos lépés a szelektív hulladékgyűjtés lehet, ami jelentősen képes csökkenteni ökológiai lábnyomunkat, és nem jár más teendővel, mint a háztartási hulladék szétválogatásával, és a megfelelő gyűjtőbe helyezésével. Budapesten most könnyebbé válik mindez.
Kiosztásra váró gyűjtők a X. kerületi telephelyen (Fotó: MTI)
Még márciusban voltak tele a híradások azzal, hogy a budapesti FKF Zrt. hatalmas mennyiségben vásárolt szelektív hulladékgyűjtőket, melyeket ingyenesen helyeznek ki társasházakhoz, lakásokhoz, és a megtelt szemetesek elszállítása is költségmentes lesz. Mostani írásom apropója, hogy az első fecskék, vagyis az első színes kukák megérkeztek, például a hatodik kerületbe, amiről egy kedves olvasóm fényképes bizonyítékot is küldött.
Múlt héten érkezett kukák egy hatodik kerületi társasházban...
...és a szomszédos épületben
A nagy költségű beruházás, melynek része mintegy hatvan, környezetbarát működésű (gázüzemű) begyűjtő jármű beszerzése is, javarészt uniós segítséggel valósult meg. Az akcióval párhuzamosan a közterületi szelektív gyűjtőszigetek folyamatosan felszámolásra kerülnek. Ennek oka, hogy az utcai szigetek a legtöbb esetben mini-szemétlerakóhelyként működtek, rengeteg, nem oda való hulladékkal elárasztva, és a konténerek felborogatásával is inkább romlott a helyzet. Utóbbi részben egyszerű vandalizmus, részben pedig guberálás eredménye volt, természetesen a nehéz sorsú emberek ilyenfajta keresetkiegészítési próbálkozásai nehezen ítélhetőek el, de tény, hogy az üvegek, és egyéb hasznosítható dolgok utáni kutakodás gyakorta gyomorforgató állapotokat eredményezett. A gyűjtők házhoz vitele részben ezt a problémát orvosolja, emellett az eddig lustábbakat ösztönzi a szelektív gyűjtésre való átállásra, hiszen ha csak a kapuig kell elvinni a szortírozott szemetet, akkor valószínűleg többen teszik ezt meg.
A köztéri szelektív gyűjtőszigetek sokszor siralmas állapotban voltak (vannak)
A hírek (és a fotók) alapján kétféle szabványos méretű kukáról van szó, a sárga fedelű a műanyag és fémhulladékot fogadja, míg a kék tetejű a papír gyűjtésére szolgál. Felmerül a kérdés, hogy mi lesz az üveggel, ami nagyon gyakori hulladék, ám az FKF szerint nemzetközi gyakorlat, hogy az üveget nem gyűjtik háznál, mivel az nehéz, hangos (csörömpöl), és veszélyforrást jelentő (üvegszilánk) anyag, így a palackoknak maradnak a köztéri szigetek. Nem tudom, hogy tőlünk nyugatra mi a szokás, nálunk azonban azonban az üveggyűjtés sokaknak majdnemhogy megélhetési forrás, így ha maradnak az utcai üveggyűjtők, továbbra is borítékolható a konténerek borogatása, és az állandó szilánktenger azok környékén, de azt is hozzá kell tenni, hogy pont az üvegpalack az, amit a betéti díj miatt a legtöbben eddig is (környezetbarát módon) visszaváltottak, tehát ez talán mégsem akkora probléma.
Az új kukák fedelén praktikus útmutató van a kezdőknek
Az egyik újonnan kihelyezett szemetes tartalma, úgy látszik, itt a lakók rögtön megszokták a rendet
Ha már probléma, akkor az egész rendszer gyenge pontja az ember, vagyis azok a lakók, akik eddig nem szokták meg a szelektív gyűjtést, így kérdés, hogy mennyire lesznek "átnevelhetőek" a szortírozásra, hogy nem lesz-e gyakorlat az új színes kukák vegyes szeméttel való feltöltése. Mindenesetre az új edények fedelén praktikus piktogram-útmutató látható, mely jól érthetően közli a "belevalók" kategóriáit. A teljes budapesti rendszer kiépítésének határideje 2015. január elseje, most az első lépésben négy kerület kapott színes szemeteseket.
A szelektíven gyűjtött szemét útja
Képek: innen, innen, és innen, valamint köszönöm Balázsnak az új kukákról küldött képeket!
Az új szelektív gyűjtőrendszer egyéb információi az FKF Zrt. oldalán.
A saját kerttel rendelkezők nehezen tudják elképzelni, hogy milyen lehet 5, 10, vagy akár 25 családnak egyetlen közös kertrészen osztozni, pedig a városi társasházak esetében általában ez a helyzet. Mivel ilyenkor a rendelkezésre álló terület egyszerre mindenkié és senkié, általában nincs nagy tolongás, hogy a közös udvar művelésre, vagy akár csak beültetésre kerüljön, hisz nem mindenkinek van ideje, energiája ezzel foglalkozni, ráadásul a művelet pénzbe is kerül, ami mindig kardinális kérdés, és borítékolható, hogy nem mindenkinek van kedve áldozni ilyen célra. A társasházi zöldítés tehát nehéz dió, és ha az előbb vázolt problémákon át is verekszi magát a közösség, még mindig marad zűr elég.
Ritka az ilyen burjánzó belső udvar
Itt maximálisan kihasználták a terület lehetőségeit
A zűr főleg abban testesül meg, hogy gyakran megreked a folyamat a mit és hova ültessünk kérdéseknél. A legjobb ilyenkor egy kertészeti szakembert, tanácsadót bevonni a történetbe, aki ha a kivitelezésnél nem is, de legalább a tervezésnél segít az alapvető kérdésekben. Mivel én is ezzel foglalkozom, az alábbiakban pár társasházi nevelésre, ültetésre alkalmas növényfajtát sorolok fel segítségképpen, azzal a céllal, hogy az ilyen tervben gondolkodók számára a legelső lépéseknél kis segítséget nyújtsak.
Ahol nincs ültethető földterület, ott cserepes növények lehetnek a megoldások, ahol van ültetési alap, ott pedig érdemes kihasználni
A társasházi növényekkel kapcsolatos fő követelmény a nagy teherbírás, mivel várhatóan nem fognak napi gondozás alatt állni, így elvárás velük szemben, hogy szárazságtűrők legyenek, és az épületek jellemző adottságai miatt a fénnyel szemben se legyenek túlzott igényeik. Mikor társasházi növényekről beszélünk, nem csupán az épületen belüli flóráról értekezünk, hanem a házak utcafronti, előkerti részeit is beleértjük. Ha így nézzük a kérdést, szóba jöhet a cserjés pimpó (Potentilla fruticosa) mely egy alig egy méter magasra növő cserje, több hullámban nyíló sárgás virágait májustól kezdi bontani, és sokszor egészen szeptemberig díszlik. Hátránya, hogy a napos területeket kedveli jobban, de tökéletes rézsűnövény. A rózsalonc (Weigela florida Snowflake) másfél méter magasra növő cserje, fehér virágait a nyár elején hozza, de a nyáron többször is virágzik. A közepesen száraz talajt kedveli, a napos fekvést és a félárnyékot is szereti. Szoliterként vagy csoportban is jól mutat, de nyíratlan sövénynek is alkalmas. A madárbirs (Cotoneaster horizontalis) egy lombhullató félörökzöld, vagy örökzöld cserje. Télálló, igen sok fajtája létezik. Bő fél méter magasra cseperedik, de lassú növekedésű. Júniusban hozza, fehét ötszirmú, illatos virágait. Kiváló talajtakaró, piros termését a madarak szívesen fogyaszják. Az örökzöld orbáncfű (Hypericum patulum 'Hidcote') egy közkedvelt cserje a kertépítészetben, mivel felhasználása igen sokrétű lehet, szoliternek éppúgy megfelel, mint nyíratlan sövénynek. Elsősorban virágzata és termése miatt népszerű. Sárga színűek a virágai, melyek nyártól szeptemberig nyílnak. Jó város-, és szárazságtűrő fajta, napos vagy félárnyékos helyen érzi magát a legjobban.
A madárbirs utcafrontra, és belső részre is jó választás
Társasházi kertek esetében azonban a megszokott, viszonylag igénytelen cserjéken felül hagyományosabb növénynevelésben is lehet gondolkodni. Bármilyen fajtáról van szó, elsősorban a magasított ágyásokat ajánlom, melyeknek számos praktikus előnyük van. Az 50-70 centiméteres magasságra hozott ágyások megvédik a növényeket a gondatlan letaposás okozta károktól, gondozásuk hajlongás nélkül is megoldható (ez idősebb, nehezen mozgó társasházi növénybarátoknál fontos szempont lehet), valamint ízléses kialakítással önmagukban a belső udvar díszei lehetnek. Magasított ágyást akár házon belüli összefogással is lehet építeni, faanyagból, téglából, vagy betonból elkészítve. A magas ágyásba került földkeveréktől függően bármilyen kertstílust vagy hangulatot a kertbe varázsolhatunk. Savanyú talaj alkalmazásával például hortenziát (Hydrangea sp.) vagy rhododendront (Rhododendron sp.) is nevelhetünk, az árnyékosabb területeken pedig helyet kaphatnak az árnyéki évelők, köztük az árnyékliliom (Hosta sp.), a gólyaorr (Geranium sp.) valamint a nefelejcs (Brunnera macrophylla). Ha azonos igényű növényeket ültetünk össze, vegyes ágyások alakíthatók ki. Természetesen zöldségekkel is szabad próbálkozni, ebben az esetben a fényviszonyok lesznek a meghatározóak, és amit nem szabad elfelejteni, hogy a magasított ágyásban lévő föld viszonylag kis mennyiségű, így hamarabb kiszárad, tehát minden ilyen helyre telepített növény több vizet kíván, mint szabadföldi társaik. Ezért belső udvaros ültetvényeknél lényeges, hogy legyen egy locsolócsó, amit a közelbe lehet húzni (vagy egy gondos lakó, aki nem rest kannával öntözni gyakran). Amennyiben tetővel is ellátjuk az udvari veteményest, úgy korai zöldségeket is termeszthetünk benne, mivel így az ágyás melegházként működik.
A nefelejcs bájos dekoráció
A társasházi növényültetés tehát nem ördöngösség, a siker titka - már persze a hatékony összefogás mellett - a terület adottságainak összehangolása a választott növények igényeivel. A nem megfelelő fajtaválasztás, vagy az ápolás elmaradása kudarc lehet a közösségnek, így a lakók kedve hamar elmegy a zöldítéstől, ültetéstől. Ha jól cselekszünk, akkor viszont szebb, élhetőbb mikrokörnyezetet alakíthatunk ki. A lakóközösségeknek azt ajánlom, első lépésben jussanak megegyezésre a beültetést illetően, majd ezt követően feltétlen kérjék ki szakember véleményét, hogy a tervezési fázist örömteli időszak és díszes belső kert létrejötte követhesse.
A lakásunkra, értéktárgyainkra, vagy nyaraláskor testi épségünkre gyakran kötünk biztosítást, de legalábbis tudunk a lehetőségről, ha másért nem is, akkor azért, mert a különféle biztosítók telefonos marketingesei nagyon aktívak, és mindenképpen tájékoztatnak minket a lehetőségekről. A lapok, hírportálok bulvárrovataiban pedig sokszor olvasni különleges esetekről, mikor modellek, filmsztárok, énekesek biztosítják milliós összegekre formás lábaikat, hangjukat, de csodás hajkoronára kötött biztosításról is szóltak már a hírek. Ami ellenben ritka, és alig ismert fogalom, az a kertre szóló biztosítás, pedig ilyen is létezik, és nem egyenlő a mezőgazdaságban megszokott természeti csapások esetére szóló szerződésekkel. Az első hallásra úri passziónak tűnő kertbiztosítás nem feltétlenül rossz ötlet, és bár a biztosítóknak hagyományosan rossz hírük van, hasznos legalább tájékozódni a lehetőségről. De egyáltalán, mire, kinek, miért érdemes ilyen szerződést aláírnia?
Kevesen tudják, hogy a veteményes is biztosítható, sajnos lopáskárra nem
Hogy alapos választ adhassak, több hazai intézmény ajánlatait böngésztem át, néhány esetben egészen konkrét leírásokat találtam, ezek alapján próbálok összeállítani egy általános képet a kertbiztosításról, de előre leszögezem, hogy az ajánlatok minden biztosítónál változóak, a pontos feltételekért az ott dolgozó tanácsadókat kell kérdezni, vagy a honlapokon közzétett szerződési feltételeket szükséges alaposan átolvasni. Általánosságban elmondható, hogy a kertre köthető biztosítások nem érvényesek a nem saját szükségletre termelt növényekre, ami azt jelenti, hogy az eladásra termesztett zöldségek, virágok nincsenek benne a biztosítotti körben, ami érthető is, hiszen ebben az esetben már nem háztáji gazdálkodásról, hanem kereskedelmi célú termelésről lenne szó, ami egy más kategória, mint az egyszerű, ház mögötti kiskert. Az ilyen biztosítások jellemzően nem térítik meg a fagyáskárokat, vagy a kártevők, betegségek okozta, és a háziállatok (kutya, macska, egyéb haszonállatok) ténykedése utáni veszteséget. Ellenben szinte egyöntetűen vonatkoznak a tűzzel és az elemi (például földrengés) károkkal kapcsolatos, és a víz okozta pusztulással járó anyagi károkra. Utóbbi azért érdekes, mert az egyik cégnél például választható a csőtöréssel járó károk megtérítése is, így egyben az elfolyt víz értékének kiegyenlítését is biztosíthatjuk, ami tetemes összegre rúghat. Szintén nagyon hasznos, hogy biztosított káreseménynek minősül a vandalizmus, ebbe akár a gondosan nevelt rózsák barbár letaposása is benne foglaltatik, de van, ahol a kerítésre mázolt graffiti is ebbe a körbe tartozik (ám ennek feltétele, hogy a kerthez tartozó ingatlan lakott legyen). Szintén általános, hogy az idegen jármű ütközésével (például kertbe rohanásával), vagy idegen tárgy rádőlésével (például utcai fa, vagy villanypózna bedőlésével) kapcsolatos anyagi hátrány is megtérítésre kerül. Az ilyen esetekre köthető biztosítások a növényeket illetően az újratelepítéssel kapcsolatos költségekre vonatkoznak, és egyaránt beletartozhatnak konyhakerti zöldségek, virágok, fák, cserjék, és a sövény is. Eszmei értékre vonatkozó biztosítást ugyanakkor nem találtam, tehát valószínleg a családi örökségnek számító diófára nem tudunk biztosítást kötni milliós értékben, bár nem kizárt, hogy egyedi ajánlatként van mód erre (csakúgy, mint egy formás lábra). Sokakban felmerülhet a lopáskár megtérítésének lehetősége, azonban az általam áttanulmányozott ajánlatok egyike sem biztosítja ezt növényekre, csupán kerti értéktárgyakra.
Jól jön a biztosítás, ha például a gyönyörű virágainkat letarolja egy eltévedt autó, vagy ha vandálok dúltak
A kutyaól, sőt lakója is lehet a biztosítás alanya
A kertben ugyanis nem csupán növény van, hanem egyéb - olykor kifejezetten értékes - tárgyak is, mint például egy komolyabb kerti grillsütő, napernyő, napvitorla és egyéb árnyékolók, hintaágy, kerti bútorok, és ami érdekes, hogy még a kutyaólra is vonatkozik a kontraktus, sőt, magára a kutyára is! Ezt a fajta szerződést elsősorban akkor kell megfontolni, ha valóban drágább holmikról van szó, bár az egyszerűbb tárgyak is biztonságban tudhatóak egy alacsonyabb kategóriás biztosítással. Van ahol nagyobb úszómedence is található a birtokon, itt érdemes elgondolkodni az olyan kerti biztosításon, mely a medence gépészeti berendezéseire (szivattyúk, vízforgatók) is érvényes, ha pedig napkollektorunk, hőszivattyúnk van, szintén nem rossz ötlet áldozni ezen drága felszerelések védelmére.
Épülő medence leendő gépháza. Az ide kerülő drága berendezések is biztosíthatóak
Szeretném leszögezni, hogy a fenti információkat nem azért tettem közzé, hogy a biztosítók mellett kampányoljak, éppen ezért egy intézményt sem nevesítek írásomban (a google segítségével a kert+biztosítás szavakra kereséssel bárki megtalálhatja az ajánlatokat), de úgy gondolom, hogy bizonyos körülmények között hasznos lehet az ilyenfajta óvintézkedés. Ahol nagyobb méretű, rendszeresen gondozott, esetleg az átlagosnál jobban felszerelt birtok van, ott érdemes elgondolkodni ezen, de ha például valaki egzotikus, féltve őrzött dísznövényeiért aggódik, akkor sem rossz elképzelés. Az árakat tekintve nagy a szórás, alapszintű éves szerződéseket már pár ezresért lehet kötni, a szélesebb körre kiterjedő biztosítás pedig értelemszerűen drágább, és a végösszeg attól is függ, hogy mi mindent veszünk be a biztosított körbe (növény, kerti berendezések, gépészeti elemek). A részletes feltételekért mindenféleképpen a biztosító szakembereit érdemes kérdezni.
Egy komolyabb kerti grill nagy értéket képvisel, károsodásakor jól jöhet a térítés
Most, hogy hirtelen ránk tört a nyár, aki csak teheti, sokat foglalkozik a kertjével, ám az ültetés, ásás, és gereblyézés mellett az egyéb, kreatív ötletek ideje is most érkezett el. Apró trükkökkel, némi barkácsmunkával a szokványos kerti enteriőr érdekesebbé, egyedibbé varázsolható, így érdemes elgondolkodni azon, mivel tehetnénk birtkokunkat még vonzóbbá. Hogy én is hozzájáruljak a kert felvirágoztatásához, pár házilag megoldható, könnyebb praktikát ajánlok figyelmükbe.
Gyakori eset, hogy a birtok valamely fája szanálásra kerül ilyen-olyan okokból, a megmaradó faanyag pedig logisztikai nehézségek miatt kerítésen belül marad. Ilyenkor általában valamilyen nem túl szem előtt lévő helyre görgetjük a rönköt, hogy minél kevésbé zavarjon a látványa, aztán már csak pár évtized, és el is korhad. Pedig a kisebb, vagy akár az egész nagy törzsmaradványok kiváló természetes virágládaként funkcionálhatnak, csupán a belsejüket kell kivájni, és máris lehet ültetni beléjük.
Manapság roppant divatosak a zöldfalak, vagyis a függőlegesen elrendezett növények. A valódi zöldfal elkészítése azonban drága, gondozása pedig nehézkes otthoni körülmények között, szakszerű segítség nélkül nem is nagyon kivitelezhető az egész. Ellenben imitálható egy szellemes ötlettel, melyhez csak pár, egyforma hosszúságú ereszcsatorna darab szükséges, melyeket a végeiken lezárunk, és két, vagy több erős drótfonattal fellógatunk. Amennyiben csüngő levélzetű, virágzatú növényeket ültetünk a félcsövekbe, roppant egyedi, lebegő zöld folyamot kapunk.
Itt szintén a függőleges elrendezés dominál, ami lehet csupán dísz, de kisebb helyeken, sarkokban, vagy erkélyeken praktikus helytakarékossági megoldássá léphet elő. A bambuszradak roppant természetes hatásúak, a középső esetében pedig csupán egy erős fémrúd a trükk, ami a cserepek kifolyónyílásain van átvezetve. A jobboldalihoz egy masszív, több helyen kifúrt pvc-cső szükséges, melynek belsejében egy vékonyabb, átlyuggatott öntözőcső rejtőzik, így a rendszer egyszerűen, felülről locsolható.
Sok kertben van lépcső, kisebb-nagyobb támfal, egyéb függőleges felület, melyek az esetek többségében egyszerű betonidomok, nem túl magas esztétikai értékkel. Ezeket egy ráérős délutánon, minimális anyagi ráfordítással dekorálhatjuk oly módon, hogy mozaikmintákat ragasztunk rájuk. Elfekvő csempe, járólap szinte minden háztartásban van, de barkácsboltokban fillérekért vásárolhatunk visszamaradt, hibás színes burkolóelemeket. Ezeket aztán óvatosan szét kell törni, és kezdődhet is a ragasztgatás, ami nem bonyolult művelet, aki már pótolt a fürdőben leesett csempét, ezzel is könnyen megbirkózik. Extra díszítésként lehet tükördarabokat, kagylókat, színes kavicsokat is csempészni a csempetörmelék közé.
Minden kertben van pár cserepes növény is, hol a teraszon, hol állványokon, ám közös bennük, hogy a legtöbb esetben unalmas, barna edények. Pedig külalakjuk egyszerűen feldobható, például így, egy kis festék, ragasztó, és pár madzag segítségével. A vidám cserépedénykék a kertet is játékosabbá teszik, és a gyerekek is imádni fogják őket.
Kikopott, széthullott a jó öreg cirokseprű? Ne szaladjunk a boltba újért, ha van otthon pár PET palack, márpedig mindig van. Egy ollóval és egy tapétavágóval kialakíthatóak a szálak, majd egy szöggel egyszerűen a nyélhez rögzíthető a fej. A végeredmény nem egy precíziós szerszám, de a terasz, kerti út, vagy a ház előtti járda lesöprögetéséhez tökéletesen alkalmas, ha pedig tönkrement, pár perc alatt elkészülhet a következő.
Ötletek és képek: innen.