Megyeri Szabolcs kertész blogja

Augusztusban már minden kerttel kapcsolatos beszélgetés azzal kezdődik, vagy éppen azzal végződik, hogy hamarosan itt a nyár vége, most pedig sajnos már el is jutottunk oda, hogy a meleg évszakot elhagytuk. Az ősz azonban számos izgalmas dolgot tartogat, ez az év egyik fő ültetési időszaka, ráadásul a természet ilyenkor bánik a legbőkezűbben a színekkel, a kertek, parkok varázslatos sárgákba, vörösekbe, barnákba öltöznek. Nem kell tehát elkeseredni, a kertbarátoknak igazán mozgalmas hetek következnek, most azonban még amolyan nyárbúcsúztatóként egy játékra invitálnám az olvasókat, azt javaslom, hogy foglaljuk össze az elmúlt évszak eredményeit és történéseit, mégpedig pár kérdés szavazásra bocsájtásával. Az eredmény nem lesz sem reprezentatív, sem tudományos, azonban akik végigolvassa és megválaszolja a kérdéseket, levonhat pár érdekes tanulságot a saját nyári kerti szezonját illetően, és talán új feladatokat, célokat is kijelölhet! Lássuk akkor a nyárzáró kerti tesztet!

Képek: pixabay.com

Az augusztus vége a legtöbbünk fejében nem éppen a kerti szezon, már annak a dolgos értelmében. Sokkal inkább a nyárutó kényelmes eltöltéséről szól ez a pár hátralévő nyári nap, így érthető, hogy a legtöbben most pihenni, medencézni, grillezni szeretnének a birtokukon. Azonban biztosan vannak olyan kertbarátok, akik ilyenkor sem tudnak nyugodni, és azon jár az eszük, hogy mit lehetne tenni-venni. Nekik lehet hasznos a következő zanzásított augusztus végi feladatlista!

A vegyszeres kezeléseket, permetezéseket most már nem szabad elkezdeni, elvégezni, részben mert a közelgő szüretek miatt ez már egészségügyi kockázat lehet, részben pedig azért, mert már egyébként is késő a hatékony permetezéshez. Kapcsolódó tanács, hogy a fertőzött, megbetegedett haszonnövényekről leszedett termések közül csak az ép, sértetlen darabokat tároljuk el!

Számos termény szüretje aktuális most, úgyhogy a konyhában aktív háziasszonyok készülhetnek a betakarításra, feldolgozásra. Az uborka, a paradicsom, a paprika folyamatosan szedhető, de a fokhagyma, vöröshagyma is kikerülhet a talajból. Aki vetett kukoricát, el is kezdheti a csövek letörését. Több fajta szilvát, barackot, almát, körtét is most lehet leszedni, ezek bedolgozása is remek unaloműzés, már persze ha valaki unatkozik. A termések begyűjtését a magas UV-sugárzás miatt érdemes reggelre, estére időzíteni. 

A szüret ellentettje, vagyis a vetés, ültetés sem lehetetlen most, bár augusztusban nem ez a legtipikusabb kerti feladat. Ettől függetlenül telepíthető a spenót, a sóska, a rukkola, a metélőhagyma, és szezonja van az őszi-téli retek fajtáknak is. A nagyobb távlatokban gondolkodók augusztusban ültethetik a szamócát (köznyelvi nevén az epret), hogy jövőre gazdag, saját termésük legyen. 

A gyomok sajnos nem pihennek a nyári kánikulában sem, ráadásul a mostanában gyakori kiadós esők nekik kedveznek. Hogy a helyzet ne fajuljon el az őszi nagy szezonra, ajánlott most is aktívan gazolni, gyommentesíteni. Ezt szintén ne délben, kora délután végezzük! Amennyiben esősre fordul az idő, az égi áldás áztatása után lépjünk akcióba, ilyenkor könnyebb a gazok kiszedése. A nagyon elgazosodott kertrészeket bio módszerrel is lehet totálisan gyomtalanítani, ebben az esetben egy vastag, sötét fóliát, vagy vastag fekete geotextilt kell kiteríteni a területre, a sarkainál nehezékkel fixálni, a többit pedig elvégzi az idő. Nagyjából két hét múlva a fedést felszedve csupasz földet fogunk találni. Ennek a módszernek a nem esztétikus mivolta a hátránya, ez azonban már nem annyira számít augusztus végén, mikor a kerti pihenőszezon a végét járja.

A cserje és (gyümölcs)fa ültetéseket halasszuk őszre, még akkor is, ha most a hosszú hétvége miatt jobban ráérnénk. A konténeres csemeték elviekben akár telepíthetők is lennének, de a nagy melegek nem kedveznek a megeredésnek, a vásárlást és kihelyezést is tegyük át pár héttel későbbre. Nem ritkák a nyár végi akciók és leárazások, ha elcsábulunk, mindenképp konténeres növény vásároljunk, és tartsuk félárnyékos, nem tűző napos helyen, valamint öntözzük bőségesen. Így a kiültetés hetekkel is eltolható. Hasonlóan járjunk el az átültetésre érett szobanövényekkel, meghálálják, ha a szeptemberi hűvösebb időben kell majd átköltözniük. A nyári friss kerti ültetéseket öntözzük gazdagon, akár naponta, ha hőhullám van. 

A pázsitot jó ötlet a szokásosnál magasabbra hagyni, és meleg forró napokon öntözni, mégpedig permetezve, esőt imitáló módszerrel. Az öntözések ideális ideje a kora reggel, az ilyenkor kijuttatott víz megfelelően hasznosul, mielőtt elpárologna. A nyár végén a fűfelület trágyázását, tápoldatozását hagyjuk el. Hamarosan időszerű lesz a nyáron tömörödött talaj lazítása és a pázsit szellőztetése, ehhez csupán egy vasvilla és egy speciális, de könnyen (és általában olcsón) kapható kéziszerszám kell, ezeket beszerezhetjük már augusztusban is.

Sokféle évelő növény magjait mostanában lehet begyűjteni, így aki szeretne saját vetőanyagot a jövő évre, most figyelje a kiszemelteket, és a felnyíló magházakból gyűjtse be a magokat. A tároláshoz a kisméretű, tiszta papírzacskó a legjobb, erre rögtön rá is lehet írni, hogy milyen mag van benne. A magokat hűvös, száraz helyen tároljuk.

Az általában forró augusztusban a víz nem csak a növényeknek létszükséglet, de a kert állatainak is. A kutya, macska ivóvizével nem spóroljunk, és legyen számukra fedett, árnyékos pihenőhely is. A madaraknak is tegyünk ki vizet egy lapos tálban, lehetőleg valamilyen magaslatra, a füvön a macskák könnyű prédái lehetnek. Ahol vannak sünök, ott el lehet kezdeni felhizlalni őket, hogy ősszel megfelelő súllyal tudjanak aludni térni. A sünöknek aszpikos macskaeledelt, főtt natúr húst vagy főtt tojást kínáljunk, folyadékként pedig soha ne tejet, hanem tiszta vizet adjunk.

És még egy tipp: a hamarosan beinduló őszi fő kerti szezonra fejben már lehet készülődni. Kellemes elfoglaltság lehet a tervezgetés, gondolkodás. Egy felülnézeti vázlatrajzon be lehet jelölni a leendő veteményes, facsemeték, cserjék, virágágyások helyét. Sokkal könnyebb és gyorsabb lesz a munka, ha szeptemberben kész tervekkel, átgondolt elképzeléseket követve dolgozunk!

Kép: innen.

A legtöbb kertben a háziak törekednek a változatos színvilágra, sokaknál fontos szempont, hogy legyen egy kicsi ebből is és abból is, és valóban szemet gyönyörködtető egy szivárványos látképet nyújtó kert vagy ágyás. Mások ezzel szemben azt szeretik, ha a különféle növények közötti rendezőelv az azonos árnyalat, hiszen az is roppant izgalmas, ha többféle méretű és formájú növény azonos, vagy hasonló színben tündököl. Bármelyik vonalat is követjük, érdemes megismerni olyan növényeket, melyeket fel lehet használni efféle színesítő célokra. Most éppen a sárgák fognak sorra kerülni! 

A sárgáról – főleg nyáron – elsőre az éltető napsütés, az aranyszínű sugarak jutnak eszünkbe, azonban a sárga más jelentéseket is hordoz. A színekhez tartozó emberi tulajdonságokat már az ókorban is próbálták összegyűjteni és meghatározni, ezek a képzettársítások persze erősen szubjektívek és kultúránként eltérőek, tehát nem szabad őket komolyan venni, érdekességnek azonban jópofák lehetnek. Hippokratész szerint például a sárga a kolerikus személyiségű, vagyis a határozott, magabiztos, bátor, kissé lobbanékony természetű emberek színe. A címertanban a sárga a tisztelet és a hűség szimbóluma, pszichológiai szempontból pedig inspiráló, melegséget sugárzó, pozitív érzéseket keltő szín. A sárgának vannak negatív társításai is, nálunk az irigységgel is szokás összekapcsolni, a görögöknél pedig a szomorúság színe. További érdekesség, hogy a franciáknál hozzánk hasonlóan a sárga az irigységet is jelképezheti, de a középkori Franciaországban az árulók és bűnözők házainak ajtaját mázolták sárgára megszégyenítésképpen!

Kis kitérő: a sárga rózsa is remek választás, de most talán túl kézenfekvő, hiszen a rózsa az egyik legnépszerűbb, legáltalánosabb dísznövény. Az viszont tény, hogy a hamarosan elérkező ősz a rózsatelepítés egyik fő szezonja, így aki mostanában telepítene valamilyen szép virágot, semmiképp se hagyja ki a számításból a rózsákat, főleg, hogy számtalan méretből lehet válogatni (és persze szinte végtelen színekből is).

De elég is a színpszichológiából, lássuk inkább, hogy milyen sárga dísznövények közül válogathatunk! A nyár végeztével telepíthető erdei tulipán egy kora tavasszal virágzó hagymás dísznövény, ami csúcsos, feltűnően sárga virágaival hívja majd fel magára a figyelmet. Hagymás lévén gondozása egyszerű, környezeti igényei átlagosak, és akár cserépben is nevelhető, de még sziklakertbe is telepíthető. Telepítése hagyományosan az iskolaidő kezdetétől, vagyis szeptember elejétől időszerű, de nem kell sietni vele, akár október végéig kitolható a művelet.

Vérehulló fecskefű

A vérehulló fecskefű a kertekben inkább gyomként ismert, pedig kiváló gyógynövény, és tavasztól egészen októberig virágzik, így akár kerti díszként is megtűrhetjük, főképpen, ha a családban valakinek szemölcsei, ekcémás tünetei vannak, a letört szárakból szivárgó narancsos nedv ugyanis ezek remek ellenszere! A vérehulló fecskefű erőteljesen terjed, így érdemes figyelni arra, hogy ne terjeszkedjen kedve szerint, emellett házi (elsősorban a belsőleges) alkalmazásával óvatosan kell bánni, mivel alapvetően mérgező növény, gyógyhatását inkább a gyógyszeripar használja ki különféle természetes eredetű szerek összetevőjeként. Sudár termete okán feltűnő jelenség, a kertnek vadvirágos, természetes atmoszférát kölcsönöz.

A parlagi kertrészek, beültetni kívánt előkertek ideális növénye lehet a szép nevű jeneszter, ami a nyár közepétől kora őszig hozza sárga virágait. Ez a fagyálló cserjeféle embermagasságúra is megnőhet, a virágok a hajtások felső egyharmadában nyílnak, dús, messziről feltűnő sárga virágtengert alkotva! Érdekessége, hogy leveleit a nyár végére jellemzően lehullajtja, a virágai viszont szeptember végéig dekorálnak, így igazán szép látványt nyújt. A napos, meleg kertrészek ideális növénye, gondozási igénye alacsony, fagyérzékenysége közepes, mélyre nyúló gyökérzete miatt az átültetése nem ajánlott.

 Jeneszter

A sárga torénia már magában is csodás színtársítást tartalmaz, ugyanis tölcséres virágainak alsó, kúpos fele bíborlilás, míg a szirmok vakítóan sárgák, így már nem is kell mellé mást telepíteni, hogy meghökkentő hatást érjünk el. Hozzá kell tenni, hogy a toréniának sokféle színváltozata van, így akad belőle kék, lila, fehér változat is, így csupán ebből az egy fajból is ki lehet alakítani egy igazán szivárványos együttest. A torénia nyáron és az ősz első felében virágzik, kiválóan alkalmas balkonládás vagy függő cserepes ültetésre is! Mellette szól, hogy jól viseli a félárnyékos körülményeket is, ami fontos dolog, hiszen a fényhiányos területekre általában nehezen találni mutatós dísznövényt. 

Sárga torénia 

A borzas kúpvirág igazi hangulatteremtő a nyári ágyásokban, hiszen virágainak közepe barnás folt, míg a szirmok sárgák, vagy sárga-narancs átmenetesek. Ez a dísznövény egészen az őszi fagyok beálltáig virágzik, és termete miatt akár vágott virágnak is alkalmas. A borzas kúpvirág igényei közepesek, sok napsütést igényel, és kedveli ha földje mindig nyirkos kicsit. Sajnos gyakran támadják házatlan csigák, így érdemes esténként néha megvizsgálni az ágyást! (A csigák elleni hatékony védekezésről IDE KATTINTVA olvashat bővebben!)

Bársonyvirág

Az apró bársonyvirág, vagy ismertebb, ám kevésbé bájos nevén büdöske elsősorban a parkokból ismert dísznövény, ám a kertekben is remekül mutat! Sárga virágai egészen őszig nyílnak, és mivel ez a dísznövény bokros habitusú, jól kitölti a teret, alkalmas előkerti beültetésre, szegélynövényként való telepítésre, vagy éppen a szellősebb díszágyások dúsítására. A büdöske fő igénye a bőséges napsütés, egyebekben szívós, problémamentesen tartható virág. A büdöskéből is gazdag színválaszték áll az érdeklődők részére, így nem muszáj a sárgára szorítkozni, ráadásul a büdöske - nevéhez hűen - erős illatot áraszt, így számos növénykártevőt elriaszt, így érdemes az érzékenyebb dísznövények közé ültetni, mert hatékony védelmet nyújt számukra!

Képek: innen, innen, innen, és innen. 

A kertgondozás velejárója a zaj, ez pedig általában a fő konfliktusforrás a szomszédokkal. A cserjék metszése, az ültetés, vagy akár az öntözés (és számos más tevékenység) persze teljesen ártalmatlanok, és nem okoznak súrlódást a közelben lakókkal, azonban van pár kifejezetten hangos tennivaló, amik miatt már kialakulhat probléma. A legjellemzőbb ezek közül a fűnyírás.

Gyep a kertek túlnyomó többségében van, ha pedig van, nyírni is kell, ez pedig zajjal jár. Legyen szó hagyományos villany-, vagy benzinmotoros készülékről, mindenképp zavaró hanghatás keletkezik, amit a közelben lakók sérelmezhetnek. Adja magát a kérdés, hogy mikor lehet szabály szerint füvet nyírni? Sokan ilyenkor az ún. csendrendeletre hivatkoznak. Amit csendrendeletként emlegetünk, az igazából egy általános jogszabály, mely hivatalosan a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet. 

Ez a következő értékeket határozza meg:

Érdekesség, hogy kivételt képeznek a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák, melyek akár éjszaka is határérték feletti zajterhelést adhatnak ki, ez azonban viszonylag keveseket érint.

Na de vissza a kertekre, mit jelent mindez a gyakorlatban? A táblázat egyszerűen értelmezhető, reggel hat és este tíz óra között viszonylag hangos, az ezen az időszakon kívül valamennyivel halkabb tevékenységek végezhetők. A decibel érték pontos méréséhez műszerre lenne szükség, azonban a gyártók többsége feltünteti az adott eszközön, így a fűnyírógépen is a kibocsájtott zaj mértékét, ez pedig támpontot jelenthet. A gyakorlatban persze egy péntek délutáni fűnyírás esetében nem valószínű, hogy a szomszéd hitelesített mérőeszközzel fogja mérni a fűnyírónk zajterhelését, hiszen egyrészt jó eséllyel ő is nyír füvet olykor, másfelől kertesházas övezetben még az érzékenyebb lakók is elfogadják, hogy a fűnyíró egy adott hanghatással jár. A helyzet kulcsa valójában ez, a jogszabályi keretek mellett az életszerűséget is számba kell venni, aki vasárnap este kilenckor indítja be a gépet, biztos számíthat rosszallásra, aki szombaton vagy hétköznap kora délután áll neki a nyírásnak, az pedig joggal feltételezheti, hogy helyesen jár el.

A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a fent említett rendelettől az önkormányzatok saját hatáskörben eltérhetnek, mégpedig szigorúbb irányba. Egy helyi rendelet többféleképpen szűkítheti a fűnyírási lehetőségeket, például megtilthatja azt hétvégi napokon, kijelölhet bizonyos napokat, vagy adott napokon belüli pár órás időintervallumot a fűnyírásra. Ezért az a legüdvözítőbb, ha mindenki megkeresi a lakóhelyén érvényes vonatkozó szabályozást, melyet az önkormányzat honlapján nagy valószínűséggel megtalál, de ha nem, akkor egy telefonhívással biztosan megszerezhető az információ. Külön ajánlott az ilyen kutakodás egy településre újonnan költözőnek, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy ugyanaz a regula, mint az előző lakhelyén.

Egy példa, Érd város saját rendelete ITT OLVASHATÓ.

Mit lehet tenni, ha már tolerálhatatlanul zavaró a szomszéd fűnyírása? A feljebb taglalt szabályozás megszegőivel szemben rendőri intézkedés kérhető, a bejelentésre vagy járőr vagy polgárőr száll ki. Első esetben jellemzően figyelmeztetik a hangoskodót, másodjára előfordulhat szabálysértési bírság kiszabása. Sokan úgy gondolják, hogy ha ilyen esetben rendőrt hívnak, és a kiérkező járőr nem tapasztal szabálysértést (mert a szomszéd gyorsan leállította a készüléket), akkor a bejelentőt bírság terhelheti, vagy megfizettetik vele a kiszállás költségeit, ez azonban nem igaz, sőt, a hangoskodót a rendőr akkor is figyelmeztetheti szóban a szabályok betartására, ha akkorra már befejezte a tevékenységet. A legjobb azonban, ha az ilyen - a konfliktus elmérgesedésére okot adó - bejelentést csak a végső esetben tesszük meg, az első mindig a párbeszéd, a meggyőzés, a megegyezés legyen.

Vannak-e alternatív lehetőségek a zaj csökkentésére, a konfliktusok elkerülésére? Akadnak ilyenek, bár korlátozott hatásfokkal. Kisméretű kertekbe, vagy kisméretű gyepfelülettel rendelkező birtokokra elég lehet egy motor nélküli, "tologatós" fűnyíró, mely gyakorlatilag hangtalan. Hátránya, hogy a vágása nem olyan precíz, mint a motoros gépeké, ez az érzékenyebb díszgyepeknél problémát okozhat. Használata jóval fárasztóbb, mint a hagyományos gépeké, cserébe tárolása könnyű, akár egy benti kamrában, spájzban is elfér. A másik opció az akkumulátoros fűnyíró, ezek ugyan villanyosak, mint kábeles társaik, de általában jóval halkabbak, ráadásul szó szerint kötöttség nélkül használhatók, apró sorházi kertekbe ezek a legjobb választások. Az igazán modern megoldások hívei robotfűnyírót is bevethetnek, ezek is nagyon halkak, ráadásul a jobbak programozhatók, így beállíthatjuk, hogy a nyírás akkor történjen, mikor a szomszédság is jellemzően dolgozik, például hétköznap délelőtt, kora délután. Az önjáró fűnyírók mellett szól, hogy ezek más módszerrel működnek, mint a hagyományosak, gyakran működésbe lépnek, nem várják meg, míg magasra nőnek a szálak, ezáltal a nyesedék mindig csak pár milliméter lesz, így nincs szükség gereblyézésre, a lenyírt részek összegyűjtésére. Az utolsó eshetőség a kaszálás, ami teljesen hangtalan, ugyanakkor díszgyep esetében nem jöhet szóba, azonban természetközeli stílusú kertekben, buja, zabolátlan aljnövényzet esetén tökéletesen bevethető.

A fent taglalt szabályozás természetesen nem csak a fűnyírást érinti, hanem jellemzően amellett az összes hasonló jellegű, kertben végzett gépi munkát magába foglalja, így például a sarokcsiszoló, a fúró, az ágdaráló és a mindenféle hasonló berendezések működtetését korlátozza. A jó viszony megőrzésének a kulcsa minden esetben a párbeszéd és a megfelelő kommunikáció, valamint a kölcsönösség elve, tehát az, hogy ne cselekedjünk olyat, ami fordított esetben minket is zavarna.

A másik hasonlóan "forró" téma az avarégetés kérdése, melyről EBBEN a korábbi bejegyzésemben írtam, kattintson és olvassa el!

Képek forrássa: pixabay.com

Licenc

A virágzó díszcserjék látványos elemei lehetnek bármelyik kertnek. Gyönyörködhetünk a virágaikban, színes terméseikben vagy éppen őszi lombszínűkben, nem utolsó sorban levélzetükkel és habitusukkal is díszítenek az év, különböző időszakaiban.

A díszcserjéket, cserjecsoport részeként, vagy szoliterként is ültethetjük. A cserjecsoportban hangsúlyos elemek lehetnek, míg szoliterként önállóan ültetve a kert egy adott pontjára vonzzák a tekintetet, különleges szépségükkel.

Vannak jól bejáratott, ismert díszcserjék, mint például a strapabíró mályvacserje, az örök klasszikus hortenzia vagy éppen az elnyűhetetlen gyöngyvessző, a kertészetek kínálatát alaposan szemügyre véve, azonban kevésbé ismert, ám nem kevésbé dekoratív növényekre bukkanhatunk. Ebben a bejegyzésben ezek közül a különlegességek közül mutatunk be hetet.

Hegyi babér (Kalmia latifolia)

A hegyi babér virágzását tavasz végén és a nyár első felében csodálhatjuk meg, rózsaszín vagy fehér árnyalatban játszó harang alakú virágai ekkor nyílnak. A csodaszép, nagy tömegben nyíló virágok hátteréül a zöld színű, fényes felületű, bőrszerű levelek szolgálnak.

Ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön, feltétlenül szükséges, hogy savanyú kémhatású, humuszos, nyirkos talajba ültessük. Megfelelő gondozás mellett, jellemzően 1,5-2,5 méter magas lesz. Különleges szépsége miatt szoliterként érdemes ültetni.

Harangos csengőbojt (Enkianthus campanulatus ‘Red Bells’)

A harangos csengőbojt őszi narancs-piros levélszínével valamint májusban nyíló harang alakú virágaival egyaránt kertünk különleges dísze lehet, ha szoliterként ültetjük.

Lassú növekedésű, lombhullató díszcserje, mely tápanyagban gazdag, savanyú talajba ültetve, napos, világos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik legszebben.

Lilabogyó (Callicarpa dichotoma)

A lilabogyó hazánkban még kevésbé ismert, rendkívül jó adottságú, nem túl igényes lombhullató díszcserje, mely főként őszre beérő lila bogyós terméseivel díszít, de őszi rózsaszínes-pirosas lombszíne is szép.

Szoliterként, valamint cserjecsoport részeként is ültethetjük, ez a kissé terebélyes, ám túl magas, jellemzően 1-1,5 méteres magasságot elérő izgalmas cserjét.

Illatos boroszlán (Daphne odora)

Az illatos boroszlán, ahogy elnevezése is utal rá kellemes illatú, világos rózsaszín árnyalatú virágokat hoz, melyekben már kora tavasszal gyönyörködhetünk. Sűrű ágrendszerű, lassú növekedésű örökzöld díszcserje, mely tojásdad alakú, bőrnemű leveleivel télen is díszít.

Jó választást jelent a kert félárnyékos szegleteibe, a megfelelő fejlődéshez, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajt igényel.

Bóbitacserje (Fothergilla major)

A bóbitacserje érdekes külsejű fehér virágaival, valamint őszi lombszínével is kertünk érdekes növénydísze lehet, ha szoliterként helyet szorítunk neki a kertben.

Kifejlett magassága kb. 1-1,5 méter, levelei ősszel sárga, narancssárga és vöröses árnyalatban pompáznak. Virágait áprilisban csodálhatjuk meg. Félárnyékos, párás helyen, laza szerkezetű, savanyú talajba ültetve fejlődik igazán szépen.

Japán babérhanga (Pieris japonica)

A japán babérhanga kertbe ültetve valamint konténerben is nevelhető nagyon izgalmas külsejű örökzöld díszcserje. Levelei kihajtáskor rózsaszín, piros vagy bronz árnyalatban játszanak. Fehér vagy rózsaszín kicsi virágokból álló virágfüzérei tavasszal nyílnak.

Félárnyékos helyre, semleges vagy savas kémhatású, jó vízáteresztő képességű talajba ültessük, öntözéséhez lehetőség szerint esővizet használjunk. Meszes talajba ne ültessük, mivel ekkor levelei elsárgulnak.

Gombvirág cserje (Cephalanthus occidentalis)

A gombvirág cserje, Észak-Amerikában honos lombhullató cserje, mely a hazai éghajlati viszonyok mellett is tartható.

Fő díszét, gömb alakú, fehér színű, édeskék illatú virágai adják, melyek nyáron díszítenek. Napos, világos vagy félárnyékos helyen, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talajba ültetve fejlődik szépen.

Bízunk benne, hogy összeállításunk meghozta a kedved, a kevésbé ismert díszcserjék ültetéséhez is. Annyi biztos, hogy akármelyiket is választod, egy igazi különlegességgel lesz gazdagabb a kerted, melyre öröm lesz ránézni!

Képek forrása: Pixabay.com; Flickr / Szerző: peganum / Licence: CC BY-SA 2.0

A málna sokak szerint az egyik legfinomabb bogyós gyümölcs, a lédús, édes szemek főleg a gyerekek kedvencei, A málna a nyár közepén érik, tehát éppen a szezon közepén vagyunk! Júliusban menetrendszerűen elárasztja a piacokat és a boltok polcait a kis dobozkákba csomagolt (és egyre drágább) málna, azonban más úton is hozzájuthatunk ehhez az ízletes gyümölcshöz, például úgy, ha saját kertünkből szüreteljük!

Az otthoni málnaszürethez természetesen telepített málnabokrok szükségesek, ahol ezek nincsenek meg, ott ősszel lehet majd akcióba lépni, mert a málna a nyár elmúltával ültethető, ezért azoknak is érdemes továbbolvasni ezt a bejegyzést, akiknél még nincs ilyen gyümölcs a birtokon. Azok akik azonban már rendelkeznek kerti málnával,  most többféle feladat előtt állnak. A betakarítás mellett a nyári öntözés és metszés fontosak ebben az időszakban, így lássuk, mik a szakszerű lépések!

A málna vízigénye kifejezetten nagy, különösen igaz ez a forró, nyári hónapokra, elsősorban az érés előtti időszakban. Júliusban tehát rendszeres és bőséges vízellátást kell biztosítani a málnának, arra azonban figyelni kell, hogy pangó víz ne alakuljon ki a tövek alatt.  A szakszerű öntözés mellett a folyamatos gyommentesítés sem hagyható ki, valamint a támasztékrendszert is bővíteni kell a növény növekedésével párhuzamosan.  

A málnának sajnos bőven vannak betegségei, például a málnamozaik, a botritisz, a didimellás betegség, valamint kártevők is támadhatják, többek közt a sodrómoly, vagy a málna-vesszőszúnyog. A betegségek egy része kiküszöbölhető jó minőségű, ellenálló tövek ültetésével, a már kialakult problémákra pedig a gazdaboltokban találni hatékony szereket.

A málna metszése az egyik legfontosabb teendő a növénnyel kapcsolatban, a metszésnek pedig két időszaka is van évente, a nyári mellett az őszi visszavágásról is gondoskodni kell. A nyári metszés a következő három lépésben foglalható össze:

- A ritkító metszést rögtön a betakarítást követően kell elvégezni, először a letermett vesszőket vágjuk ki tőből. A betegségektől mentes levágott hajtásokat komposztálhatjuk is.

- A sarjak ritkításánál egy tövön 5-6 vesszőt hagyjuk meg, a beteg, fejletlen sarjakat pedig nyessük le tőből. Csak az erős, egészséges sarjak maradjanak meg!

- A tősarjak a növény tövéből fejlődnek ki, pár éven belül pedig leromlásuk várható. A gyökérsarjak erősebbek a tősarjaknál, könnyű a megkülönböztetésük. A gyökérsarjak a tövektől távolabb nőnek és saját gyökérzettel rendelkeznek, így ha óvatosan leválasztjuk az anyanövényekről a sarjakat, újabb növényeket hozhatunk létre. 

Persze mostanában a betakarítás jelenti a legizgalmasabb feladatot, így erről is essék szó. A málna szüretelését pontosan kell időzíteni, mert a korai szedés nem jó, a késlekedés viszont hamar túlérett gyümölcsöt eredményezhet, aminek alacsony az élvezeti értéke. Júliusban, érésközeli időszakban lehetőleg naponta szemrevételezzük a bokrot, és látvány vagy kóstolás alapján tippeljük meg az érettségi fokot. ha eljött az idő, lehetőleg hajnalban, vagy hűvösebb, borúsabb napon szüreteljünk!

Tippek: a málna felhasználható buja, nyíratlan sövényként is, hiszen egy drótkerítésre könnyedén felfuttatható. Szintén jó választás a málna a természetközeli, vagy vidékies stílusú kertekbe, a málnabokor buja szertelensége, szabálytalan formája remek kiegészítője az ilyen típusú kerteknek.

És akkor most térjünk át a telepítési feladatokra, amik ugyan az ősz elejétől aktuálisak, de ha már bővebben értekezünk a málnáról, miért is hagynánk ki ezt az alapfeladatot az ismertetésből? 

A málna számára a kert világos, félárnyékos, szélvédett helyei megfelelőek, ahol biztosított a rendszeres vízellátás. Ültethető sövényként a kerítés mellé, de támrendszer mellett is nevelhető. Támrendszeres nevelés esetén két stabil oszlop közé kell kihúzni 2-3 sorban dróthuzalokat, melyekre rávezethetjük a fejlődő málnasarjakat. A málnára jellemző a gyomosodás, ezért mindenképp biztosítsunk számára gyommentes közeget. Legfőképp a tarackos növényekkel szembeni védekezésre kell odafigyelni, mivel ezek átszövik a málna gyökereit és elvonják a növénytől a vizet.

Ültetéskor először vágjuk vissza kicsit a gyökereket a jobb eredés érdekében, majd helyezzük a növényt az ültetőgödörbe és halmozzunk rá speciális virágföldet mely biztosítja a megfelelő, savanyú kémhatású közeget, a málna talajigénye ugyanis a szokványostól kicsit eltérő. Az átlagos kerti föld az esetek többségében nem megfelelő, de legalábbis az ilyen közegben a málna nem fejlődik megfelelően. Az említett ültetőgödrös föld adagolásnál egy fokkal jobb módszer a részleges talajcsere. Ebben az esetben tövenként másfél-két nm-es területen, 40-50 centiméter mélyen távolítsuk el a helyi talajt, és pótoljuk azt enyhén savanyú zsákos földdel. Nem kell megijedni, ilyen földet bármelyik kertészetben kapni, tehát a beszerzése nem körülményes. Egy harmadik megoldás lehet a dézsás nevelés, ilyenkor a legkönnyebb a dolgunk, cserébe a dézsa mérete szab határt a málnázásnak. A dézsa földjének összetétele könnyedén szabályozható, a növény akár utólag is áthelyezhető egy jobb adottságú területre, és megfelelő körülmények esetén akár látványos teraszdísz is lehet belőle. A málnával még csak ismerkedő kezdőknek mindenképp ezt a megoldást javasolnám.

Képek: pixabay.com

Képek: pixabay.com