Megyeri Szabolcs kertész blogja

Aki most kitekint az ablakon, azt láthatja, hogy bizony itt a tavasz, süt a nap, pulóveres idő van, tehát semmi nem akadályozza, hogy nekiessünk a veteményeskert benépesítésének. Március első felében persze még korlátozott a vethető termények köre, de már van, amivel időszerű foglalkozni. Ennek megfelelően jelen bejegyzésemben két korai zöldségféléről esik szó, melyeket akár már ma lehet telepíteni a kertbe, persze ha van hozzájuk vetőmagunk. Az egyik aspiráns, ahogy az egyik ismerősöm szokta mondani, a szegény ember spenótja, vagyis a sóska lesz, a másik pedig a tavaszi friss reggelik örök tartozéka, a roppanós hónapos retek. 

Növényként szebb, mit főzelék formában

Kezdjük a sóskával, ami valóban a spenót párjaként él a köztudatban, mindkét levélzöldség elsősorban a régebbi iskolai menzákról lehet ismerős, és az egykori menzások körében a mai napig vita tárgya, hogy melyik volt az utálatosabb fogás, a spenót, vagy a sóskafőzelék. Ne ragadjunk le azonban a régi beidegződéseknél, a házilag termelt növényből, otthon elkészített sóskafőzeléknek nem sok köze lesz a futószalagon összeeszkábált rosszemlékű zöld masszához, ráadásul a sóska számos előnnyel bír. Magas a C-vitamin tartalma, van benne vas, foszfor, kalcium, és magas gyümölcssav tartalma miatt élettanilag kedvező hatású, mindemellett frissítő, élénkítő hatású. A sóska szaporítása magvetéssel történik, a kiszórás ideje épp most jött el, március első felében, mikor a talajjal már dolgozni lehet. Talajigénye átlagos, ahol egyéb zöldségek már sikerrel megteremtek, ott a sóskának sem lesz problémája, nitrogénigénye az átlagnál kicsit magasabb, valamint hálás lesz a közeg magnézium és vastartalmáért. A talajelőkészítés kimerül a szokásos átforgató ásásban és gyommentesítésben.

Sóska ketrecben. Miért? Nyulak ellen! Ugyanakkor ilyen formában akár nagyobb balkonokon is kipróbálható a termesztése

A sóska magjai - ahogy azzal szembesülni fogunk - roppant aprócskák, ez némi pluszmunkát jelent majd, erre máris visszatérek. Vetéskor bő arasznyi távolságú sorokba szórjuk ki a magokat, ne túl mélyre, körülbelül egy ujjpercnyire (2 cm). A sóska vízigényes növény, főleg a csírázási időszakban, mely szokatlanul hosszú, jó esetben bő két hét, de az sem szokatlan, ha csak szűk egy hónap múlva jelennek meg a magoncok. Ez idő alatt tehát rendszeresen öntözzük a veteményt, nagyon vigyázva arra, hogy ne áztassuk ki a magokat, így a legjobb, ha permetező szórófejjel tesszük ezt, esetleg kannából óvatosan folyatva a vizet, de semmiképp ne veressük a kerti slaggal a veteményt. Szokás az első pár alapos beöntözés után fóliával takarni a sóskaágyat, így a nedvesség tartósan bent tartható. Ápolási munkái nem sokrétűek, a gondos vízellátás mellett - már csak a rövid tenyészidő miatt is - sok egyéb teendő nem akad majd, nitrogénpótló fejtrágyázásra lehet szükség, és a gyommentességre kell ügyelni. Ahogy sok esetben, most is a jó minőségű vetőmag a siker egyik kulcsa, a márkás alapanyagból fejlődő növény ellenállóbb, szebb, ízletesebb lesz. A tavaszi vetésű sóska már nyár elején szedhető, a levelek felszedésénél tartsuk szem előtt, hogy a fiatal, ún. szívleveleket ne sértsük meg, mert ezzel a további hozamot csökkenthetjük. A levelek eltarthatósági ideje rövid, érdemes annyit levenni, amennyit rögtön fel is használunk. Ha minden szerencsésen megy, akkor négyzetméterenként nagyjából négy kilogramm terménnyel számolhatunk.

A hónapos retek a tavasz vitaminhiányos időszak fontos zöldsége. Kevesen gondolunk bele, de érdekes, hogy a retek azon ritka zöldségek közé tartozik, melyeket csak nyersen eszünk

A hónapos retek tenyészideje szintén rövid, nevéhez híven a vetéstől számítva már 30-50 nap múlva az asztalra kerülhet, ezért a tavasz egyik legideálisabb veteménye. Vetése már februártól időszerű, mert alacsony hőmérsékleten, alig fagypont fölött is csírázásnak indul. A talajt tekintve a laza szerkezetű, homokos, tápanyagdús típus a kedvence, túl kötött közegben fejlődve a gumó erősen csípős ízűvé válhat. Vetés előtt gyommentesítés és átforgató ásás szükségesek, a vetés előtti trágyázás mellőzendő, ez kellemetlen ízt okozhat. A sortávolság arasznyi legyen, a tőtávolsággal első körben ne foglalkozzunk, azt majd később, egyeléssel alakítsuk ki. A hónapos retek vízigényes növény, gyakori öntözést kíván, ápolási teendőink pedig csupán lazító kapálásból és gyommentesítésből fognak állni. A száraz talaj a retek legfőbb ellensége, nedvesség hiányában pudvás, üreges, fogyasztásra alkalmatlan termésünk lesz csupán. Növényvédelemre a rövid tenyészidő okán ritkán van szükség, a jó minőségű vetőmag garantálhatja a problémamentes nevelést. Esetleg megjelenhet földibolha, ami ellen naponta többször megejtett vizes permetezés vethető be, valamint meztelencsigák támadhatják a veteményt, ellenük így lehet védekezni. Vegyszeres kezelést ne alkalmazzunk, mert a legtöbb kemikália egészségügyi várakozási ideje hosszabb, mint a retek tenyészideje. A felszedést szakaszosan végezzük, a nagyobb gumókkal kezdve, így a kisebbeknek még marad idejük növekedni.

Iskolai tankert, retekkel. Különösen alkalmas erre a célra, mert rövid tenyészideje miatt még a nyári szünet előtt szüretelhető

A sóska balkonveteménynek kevésbé alkalmas a mérete miatt, de egy nagyobb, mélyebb edénybe, vödörbe ültetve egy próbát lehet vele tenni, főleg, hogy nem sokáig foglalja a helyet. Mivel a párás környezetet szereti, huzatos erkélyeken a szokásosnál több öntözést ejtsünk meg, földjét pedig mulcsoljuk, és akár félárnyékba is helyezhetjük. A hónapos retek hosszúkás ültetőládában lesz jó helyen balkonon, az ő esetében is bőven öntözzünk.

Vetőmag ajánlat: sóska, hónapos retek.

Képek: innen, innen, innen, és innen.

A balkonkertészkedés egyre nagyobb divat, amin nincs mit csodálkozni, hisz a városba szorult embernek a lakásbelsőn kívül ez az egyetlen rendelkezésre álló terep a növénygondozáshoz, tavasztól őszig pedig a legpraktikusabb is, mert ilyenkor csak a balkon tud némi szabadtér-illúziót adni, amennyiben nincs kert. Persze az erkélyeken eddig is sokan tartottak pár cserepes virágot, muskátlit, vagy ide pakolták ki a télen a szobában melegedő növényeket, de a balkonkertészkedés azért ennél többet is tud nyújtani. Aki komolyabban belemerül a témába, a lakásbelsőhöz hasonlóan harmonikus, zölddel dúsított életteret alakíthat ki a balkonon, ahová így kellemesebb lesz kiülni, nyugtató elfoglaltságot biztosíthat magának a növénygondozás képében, vagy akár a konyhában is felhasználható, saját nevelésű zöldségeket termelhet. A balkonkertészet elkezdéséhez, főleg ha a balkonkertészkedő is kezdő, nem árt pár praktikus tanácsot megfogadni. Mielőtt bármilyen konkrét lépést tennénk, például elszaladnánk a legközelebbi gazdaboltba telepakolni a kosarunkat, tartsunk egy alapos terepszemlét odakint. A fontos kérdések és válaszok a következők.

-Mekkora területen érdemes belekezdeni az egészbe?

Túl kicsi erkély nincsen, akár egy-két négyzetméteren is van lehetőség pár virág, egy-két zöldségpalánta nevelésére, gondozására. Sokkal fontosabb, hogy mire szoktuk használni a balkont. Ha eddig parlagi terület volt, vagy limlomok tárolóhelye, akkor a kipakolás és a növények betelepítése után sem fog hiányozni az itteni tér, tehát teleültethetjük nyugodtan. Amennyiben a balkonon sokat tartózkodunk, ott kávézunk, olvasgatunk, pihenünk, akkor ne zsúfoljuk tele növényekkel, mert kiszorít minket a zöld, és hamar nyűggé válik az egész. Azt is vegyük számításba, hogy sok növény a kezdeti méretéhez képest nagyot fog nőni, így ami most még szellős elrendezésnek tűnik, egy-két hónap múlva buja dzsungel lehet. A balkonok többsége nem ideális alaprajzú, sok köztük a hosszúkás és keskeny elrendezésű. Ilyen esetben a nagy, dézsás növények nem praktikusak, nehezítik az átjárást, túlságosan kitöltik a teret. Ha terjeszkedni akarunk, akkor a korlátra erősíthető, kifele álló virágládák jöhetnek szóba, melyeknél azonban ügyelni kell a biztonságra, nehogy például egy erősebb vihar lesodorja őket, vagy a lecsorgó öntözővíz miatt vesszünk össze a lenti lakóval. Szintén teret nyerhetünk a függőleges elrendezéssel, például falra erősített kaspókkal, edénytartó polcokkal, futtatásra alkalmas pergolával. Akkor járunk el jól, ha megfontoltan, a növényfajtákat tudatosan megválogatva, a hely méretét tudomásul véve rendezzük be erkélyünket.

-Milyen alapvető tulajdonságokkal rendelkezik a balkon, mondjuk egy kerthez képest?

Erre a kérdésre nincs általános válasz, mindig minden az adott körülményektől függ. Növényválasztás előtt fel kell mérni a balkon adottságait, és mivel ezeken nem tudunk változtatni, ezekhez kell alakítanunk szinte mindent. Lényeges, hogy mennyire huzatos vagy szélvédett, napos, vagy árnyékos a hely. A napsütéses órák számát sokan hajlamosak felülbecsülni, mert az ablakon beszűrődő fényt veszik alapul, holott az erkély korlátja, magas pereme lehet, hogy már órákkal korábban eltakarja a növények elől a napsütést. A magasabban, kevésbé védett helyeken lévő balkonok rendszerint szelesek és huzatosak, a levegő és a növény földje is kiszárad, ami elősegítheti kártevők mejelenését (például a takácsatkákét), így huzatos erkélyekre masszívabb, szárazságtűrő fajtákat válogassunk, például futó porcsint, vagy álló muskátlit. A száraz levegőjű területen úgy is segíthetünk, hogy növényeinket szorosan egymáshoz helyezzük, vagyis "tömegbe" rakjuk őket, így párásítani fogják maguk körül a levegőt. Ha túl sok tűző napsütés éri a területet, akkor pedig érdemes árnyékolni, erre a célra házilag készített, vagy bolti árnyékolót is használhatunk.

A bejegyzés folytatódik, kattintsanak a tovább gombra!

Hogy jön a kertészethez a graffiti? Nos, a szép kertek mellett aktívan foglalkozom - mind írásaimban, mind a gyakorlati munkámban - a városi zöldfelületekkel, az utcafrontokkal, és a társasházi környezetkialakítással is, ebbe a témakörbe pedig már, ha tetszik, ha nem, a graffiti is beletartozik, ugyanis a falakra, kerítésekre, parkokban található épített elemekre, utcabútorokra felskiccelt firkák, tagek, vagy nagyobb ábrák az összképhez tartoznak. Míg a tagelést az átlagember elutasítja és utálja, addig a művészi értékű, dekoratív falfirkák ellen általában keveseknek van kifogása, csupán a rajzok helye vita tárgya, ami nem csoda, ha egy frissen mázolt falról, egy felújított épületről, vagy egy jó karban lévő köztérről van szó. A graffitinek azonban vannak olyan érdekes oldalhajtásai, melyek kimondottan hasznosak, mert például éppen a városi zöldhiányra hívják fel a figyelmet, környezetbarát eszközökkel és céllal, vagy épp nem épített elemekre készülnek. Erre jó példák a negatív graffiti és a cello-graffiti.

A cello-graffitiről egy, a műfajban járatos ismerősöm mesélt, és ahogy látom, viszonylag új irányzatról lehet szó, honi "szakirodalmat" nem is találtam a témáról. Ahogy a képeken is látszik, arról van szó, hogy két megfelelő tereptárgy - fa, oszlop - közé kifeszített celofánra készülnek a rajzok, így egyfelől nem károsodik maradandóan semmilyen fal, vagy egyéb felület, a mű csupán ideiglenes, másfelől az átlátszó anyag miatt sokkal érdekesebb hatás érhető el, ráadásul pár perces előkészülettel szinte bárhol kialakítható a festésere alkalmas "vászon". 

A cellograff környezetbarát utcai művészet, a falakat, közterületi elemeket nem károsítja, a környéket pedig nem csúfítja, mert elkészülte után hamarosan el is bontják. Jó alternatíva lehet ott, ahol a legálisan festhető falak kisszámúak.

Ez már a negatív graffiti

A poszt folytatódik, kattintson a tovább gombra!

A tavaszra a naptár szerint már csak pár napot kell várni, ám a türelmetlenebb kertbarátok már elkezdhették a munkálatokat, például a szerszámok átnézésével, vagy a palántázással, amiről már én is értekeztem több esetben, és a sort folytatni is fogom. Most azonban nem egy palántáról lesz szó, hanem az egyik első kerti vetésről, melynek alanya a fokhagyma. A fokhagyma legendás jó tulajdonságairől, egészségmegőrző/gyógyító szerepéről, és fantasztikus ízéről, aromájáról felesleges lenne áradozni, ezeket szerintem mindenki ismeri. Így inkább a szaporításról, a saját fokhagymaveteményről szólnék, lépésről-lépésre bemutatva az ültetés folyamatát, egészen a betakarításig. 

A fokhagyma (Allium sativum, vidékiesen foghagyma) termesztésébe tavasszal és ősszel is bele lehet fogni, de mivel most tavasz van, vagy legalábbis mindjárt az lesz, a kora márciusi vetés kerül terítékre. Első a szaporítóanyag kérdése, vagyis hogy mit dugjunk a földbe, és honnan szerezzük be azt. Az egyik opció, hogy elmegyünk egy gazdaboltba, vagy egy piacra, és dughagymát vásárolunk, melyet kifejezetten ültetési célból árulnak, a siker így a legbiztosabb.  A másik megoldás, hogy közönséges, most vásárolt, vagy a kamrában elfekvő (lehetőleg minőségi, hazai) hagymákat használunk. Utóbbiak közül csak az ép és egészséges, nem kiszáradt, megpuhult darabok jók, ne essünk abba a hibába, hogy a konyhába már nem megfelelő gerezdeket szánjuk ültetésre, mert ilyenkor a növény a betegségek ellen kevésbé ellenálló, a termés pedig szegényes lesz. Hogy tudjuk, mivel számolhatunk, egy bő kiló fokhagymából nagyjából 150 ültetésre alkalmas gerezdet tudunk kinyerni, miután a satnyábbakat, és a középső gerezdeket a kiszemezgettük. Minden elültetett gerezdből egy új fej növekedik, így ekkora mennyiség szaporításával egy család egész éves fogyasztását fedezhetjük. A gerezdeket bontsuk le a fejről, és a héjukat hagyjuk rajtuk, ezzel az előkészületek egyik felével készen is vagyunk. Az ültetés március első napjaiban kezdődhet. 

Ültethető, ép gerezdek

Fejlődésben...

Ez már felszedhető, fel is szedték!

A talajt tekintve a legjobb a humuszos, agyagos közeg, de a fokhagyma nem kényeskedő növény, amelyik kertben az egyéb zöldségfélék megélnek, ott a fokhagymával is jó eredményt érhetünk el. Frissen elvégzett trágyázásra nincs szükség, ezt a növény kifejezetten nem szereti, az viszont jót fog tenni neki, ha olyan helyre ültetjük, ahol az előző évben volt tápanyag kihelyezés. A művelet előtt egy szokásos mély, átforgató ásással kombinált gyommentesítést is ejtsünk meg. Az előkészített felületen egy langyos márciusi napon elkezdhetjük az ültetést, a sortávolság egy arasznyi legyen, a tőtávolság ennek a fele. A dugványozás helyszíne nyugodtan lehet félárnyékos terület, akár gyümölcsfák lombja alá is elhelyezhetjük a gerezdeket. A tavaszi ültetés után az első hajtások kibújása, és a késő júliusi érés között rendszerint 4-5 gazoló, porhanyító kapálásra lesz szükség, ezek ideje akkor jön el, mikor a gazok is megjelennek, és biztosan meg is fognak. A márciusi fokhagyma jobban tűri a szárazságot, mint őszi társai, ezért öntözni kifejezetten ritkán kell. Kártevők nemigen támadják, betegségei pedig alig akadnak, főképpen, ha a vetőanyag jó minőségű volt, így növényvédelmi feladatokkal nem kell számolnunk. A beérés ideje július vége, augusztus eleje, amit a növény sárguló, száradó szárai megbízhatóan jeleznek majd. Ilyentájt a fokhagyma már magas szárba szökik, arra csábítva a gazdát, hogy egy jól irányzott mozdulattal kihúzza az egészet a földből, de mégse így járjunk el. Eredményesebbek leszünk, ha ásóval, óvatosan kiforgatjuk a földből a fokhagymát a gumók megsértése nélkül. Praktikus tipp, hogy a szárat ne vágjuk le azon nyomban, jót tesz az eltarthatóságnak, ha a hagyma magától záródik be. A tapasztaltabbak felszedés után egy-két napig a szabad ég alatt szétterítve utóérlelik a hagymákat, ezután jól szellőző, meleg, sötét helyre teszik azokat. Tárolás közben - ahogy azt sok helyen látni - akár díszként is funkcionálhat a fokhagyma, ha koszorúba, füzérve fonba lógatjuk fel a lakásban, vagy a veranda sarkában.

Mielőtt a fazékba kerül, dísz is lehet belőle

A fokhagyma balkonon is termeszthető, már csak azért is, mert viszonylag kisméretű veteményből is használható mennyiségű termés nyerhető ki. Erkélyeken mélyebb ültetőládára lesz szükség, és a szabadföldi ültetésnél kicsit több öntözésre, ráadásul ezen a helyen még a gazoktól sem kell tartani. Még egy tipp: a fokhagyma ültetése akár családi programmá is alakítható, mivel a gerezdeket a kis magokkal ellentétben gyerekek is meg tudják fogni, és el tudják ültetni. Így egy kora tavaszi hétvégi délutánon érdekes és hasznos programot szervezhetünk a kicsiknek, később pedig ők is segíthetnek a fokhagyma gondozásában, ami a fentieknek megfelelően igen kevés elfoglaltsággal jár.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.