Megyeri Szabolcs kertész blogja

Az őszt, mint a természet nyugalomba vonulásának időszakát tartjuk számon, mikor a kerti teendők egyre fogyatkoznak, novemberre pedig már nem is maradnak. Ez azonban csak részben igaz, számos zöldségféle vethető például még novemberben is, sőt, még a hónap vége felé sincs későn! November vége persze már az ősz utolsó szakasza, így az ilyenkor kiszórt magok esetében tél alá vetésről beszélhetünk, ami egy érdekes, kicsit kockázatos, ám nagy haszonnal kecsegtető lehetőség, amit szerintem kevesen ismernek, főleg a hobbikertészek, kezdő kertészkedők.

A tél alá vetés esetében azt hihetnénk, hogy fagyok okozta károk miatt kell aggódnunk, ám érdekes módon éppen fordított a helyzet. Az év kései szakában kiszórt magokat az elmúlt években többször tapasztalt, viszonylag gyakran előforduló időszakos téli enyhülések veszélyeztetik, a felmelegedés során ugyanis a magok túl korán kicsírázhatnak, fejlődésnek indulhatnak, majd a visszatérő fagyok könnyű prédájává válhatnak. Kiskertekben ezért kisebb területen, kisebb mennyiséggel érdemes próbát tenni ezzel a kései vetési módszerrel, de ha jól sikerül, akkor korán termő, kora tavasszal szedhető, a szezonális zöldségeket beelőző ízletes terméssel gazdagodhatunk. Az ilyen időzítésű vetés nagy előnye ugyanis, hogy a kihelyezett magok tavasszal már akkor fejlődésnek indulnak, amikor egyébként a talaj állaga és hőmérséklete miatt még nem lehetne vetni, vagyis zöldségeink jóval korábban beérnek majd, mintha tavasszal szórtuk volna ki őket. Hogy ne csak általánosságokról essen szó, lássuk, milyen alanyokat lehet tél alá vetni!

November legvégén is vethető még például a zöldborsó. A kisebb méretű korai típusok magjait arasznyi, a nagyobb kései változatokét másfél arasznyi sortávolságra helyezzük ki, az ültetési mélység pedig nagyjából nyolc centiméter legyen. Jó ötlet a borsónak egyszerű támrendszert is kialakítani, így a hozam is növelhető! Tudni kell, hogy borsóval csak ott érdemes próbálkozni, ahol a telek jellemzően enyhébbek. A vöröshagyma is aktuális a tél előtt, a dugványokat 5-10 centiméteres közökkel helyezzük ki, és ha már a hagymánál tartunk, fokhagymagerezdekkel is tarkíthatjuk a sorokat! A tél alá vetésre alkalmas továbbá a sárgarépa, a saláta, a petrezselyem, de próbát lehet tenni a lóbabbal, sóskával, tormával és metélőhagymával is!

Kockázat: a tél alá vetés rizikója, hogy a téli időjárás hektikussága miatt, lehet, hogy nem lesz teljes a siker, nem biztos, hogy minden vetés kikel, sőt, az is előfordulhat, hogy a veszteség nagyobb arányú lesz. Ez azonban ne tartson vissza senkit, hiszen a kertészkedés során egyébként sincs soha semmire 100%-os garancia!

A tél alá vetés egyik érdekes alternatívája a dobozba vetés/palántázás. Ezzel a módszerrel is korai ültetnivalóhoz juthatunk, megspórolhatunk egy csomó tavaszi munkát, és a siker esélye még nagyobb is, mint a szabadföldi kései vetés esetében. A dobozos módszer lényege, hogy a magokat nem a kertbe szórjuk ki, hanem nagyobb műanyag edényeket használunk keltetőnek. Az alaposan sterilizált, megtisztított műanyag ládákba komposzt és termőföld keverékét pakoljuk, majd ebbe vessünk. Az beöntözést óvatosan, permetezéssel végezzük. A dobozokat fedjük le, de alul és felül is lyuggassuk ki a levegőzés miatt. Az így összeállított mobil veteményest a kert fagymentes részén, félárnyékos helyen tartsuk, és néha a felszínét vízzel permetezzük. Tavasszal a keltető bekerülhet a lakásba vagy fóliasátorba, a csírázás megindul, és hamarosan életerős, kiültethető palántákat kapunk! 

Érdekesség: A tél alá vetéssel szó szerint megelőzhetjük a kártevőket, hiszen növényeink hamarabb fejlődésnek, növekedésnek indulnak, minthogy a kártevők megjelennének. Így alig lesz növényvédelmi feladat a terményekkel, ráadásul tavasszal is kevesebb teendőnk akad majd a kiskertben!

Kertészeti webáruházamban minőségi vetőmagok és ültetésre kész,

előnevelt palánták várják a konyhakerti termelőket!

IDE KATTINTVA máris megtekintheti a vetőmag kínálatot,

ha pedig palántázna, IDE KATTINTSON!

Képek: innen, és innen.

A november, főleg ha olyan kellemesen enyhe, mint amilyennek egyelőre ígérkezik, remekül alkalmas a növénytelepítésre, ebben az időszakban elsősorban cserjék és fák kerülnek a földbe. Aki a kertészetekben vagy a kertészeti webshopokban válogat, gyakran szembesülhet azzal, hogy ugyanazt a növényt kérheti szabadgyökerű vagy konténeres kiszerelésben. A kezdők, vagy az árérzékenyebb vásárlók gyakran abba a hibába esnek, hogy az olcsóbb felé hajlik a kezük, ám nagyon nem mindegy, hogy melyiket választjuk. A következő gyorstalpaló leginkább nekik, vagyis a témában még járatlanabb, de ültetési lelkesedéstől fűtött kertbarátoknak szól!

A szabadgyökerű és a konténeres kiszerelés közti különbséget három szálra lehet bontani, elsőként a kiszerelés milyensége, másodikként az ültetés szabályai, harmadikként pedig az ár szerint. Nem is szaporítom szót, lássuk a lényeget!

A kiszerelést, megjelenést tekintve a két típus könnyen elkülöníthető, a szabadgyökerűek nincsenek beültetve, teljesen szabadon vannak a gyökereik. Ezek a növények mind a szállításnál, mind az ültetésnél nagy óvatosságot igényelnek, szállítás közben a szabadon álló gyökérzet könnyen sérülhet, a hazavitt, de még el nem ültetett példányok pedig nagyon gyorsan, akár fél nap alatt végzetesen kiszáradhatnak. Természetesen a hideg is veszélyezteti a csupasz gyökereket, így ne hagyjuk, hogy a hajnali fagyok megcsípjék őket. A szabadgyökerű növényeket hazavitel/kiszállítás után vagy azonnal el kell ültetni, vagy 1-2 napig tárolhatóak úgy, ha gyökerüket laza szerkezetű földdel vagy komposzttal alaposan befedjük. A konténeres növények felismerése szintén egyszerű, ezek jellemzően műanyag edényben, földben állnak, de ami a lényeg, hogy már be vannak gyökeresedve, meg vannak eredve, a kertünkbe kiültetve  szinte teljesen biztos, hogy megmaradnak, ami a szabadgyökerűek esetében nem mondható el száz százalékosan.

Az ültetés ideje és menete is eltérő a két kiszerelés esetében. A szabadgyökerűek az ősz második felében, de még mindenképpen a tartós fagyok beállta előtt kerülhetnek a helyükre, ez praktikusan azt jelenti, hogy októberben és novemberben ültethetők, máskor egyszerűen nem. A szabadgyökerűek ültetési folyamata egy kicsit bonyolultabb, mint a konténereseké, de legalábbis egy kevés gyakorlatot, és általában egy segítő partnert igényel. Az előkészített ültetőgödörbe úgy kell elhelyezni a növényt, hogy a megfelelő magasságban legye, a gyökerek ne bukkanjanak a felszínre, de a törzs se bukjon túl mélyre. Míg az egyik ember a megfelelő magasságban és merőlegesen tartja a fát, addig a másiknak a földet óvatosan, a gyökereket nem egymáshoz préselve kell visszaszórnia a kitermelt földet, lehetőleg ugyanabban a rétegsorrendben, ahogy ki lett termelve. A szabadgyökerű cserjék és fák begyökerezése és megmaradása nem borítékolható, előfordulhat veszteség. A konténeresek viszont egész évben ültethetőek, kivéve a fagyos, mínusz Celsius fokos téli heteket, vagyis kora tavasz és késő ősz között nagyjából bármikor (bár a kánikulai hetekben nem a legjobb ötlet ültetni). A konténeresek ültetése sokkal egyszerűbb, hiszen az ültetési mélységet jól jelzi földlabdájuk felszíne, amit egyszerűen csak szintbe kell hozni a talajjal, körbeszórni a gödröt földdel, és igazából kész is van. 

Ahogy az már szóba került, az ár sem egyforma, a szabadgyökerűek mindig olcsóbbak, aminek a fő oka, hogy a kertészeteknek kevesebb ideig kell nevelniük őket. A szabadgyökerű fákkal és cserjékkel nagyobb tömegben lehetséges dolgozni, nagyobb arányú ültetés esetében ideálisabb választások, kiválóan alkalmasak utcafronti fasorok, hosszabb sövények ültetéséhez, parkosításhoz, közterületi ültetéshez, vagy olyan esetekben, mikor ugyanabból a növényből több, legalább 1-2 tucat példányt kell telepíteni. Az ár mellett a szabadgyökerűek mellett szól, hogy szállításuk könnyebb és tisztább nagyobb darabszámban. A konténeres növényeket általában, több évig nevelik értékesítés előtt, így az áruk is magasabb. Cserébe egész évben telepíthetőek, praktikusabbak, ha csak egy-két darab ültetéséről van szó, viszont szállítani is körülményesebb őket nehéz, földdel teli dézsájuk miatt.

Tipp: ha konténeres növényről van szó, érdemes méret szerint is válogatni, a legtöbb árudában ugyanaz a növény több, eltérő méretben is kapható, így aki egy már jobban fejlett, magasabb, már lombos vagy már termőre fordult növényt szeretne, általában választhatja azt is, de természetesen ebben az esetben az árak is magasabbak (Ugyanakkor a magasabb összegért cserébe több évnyi - szintén anyagi vonzattal rendelkező - nevelést, gondozást lehet egy huszáros vágással átugrani!)

Kertészeti webáruházamban számos konténeres és szabadgyökerű dísznövény közül válogathat!

KATTINTSON IDE és tekintse meg a választékot!

Talán elsőként a cím szorul némi magyarázatra, hiszen a téli kerti pálma szóösszetétel elsőre ellentmondásnak tűnik, ugyan ki látott már télen pálmát a kertben nálunk? Pedig lehet látni, legfeljebb nem gyakori, és nem is valamilyen trükkről van szó, pálmának kinéző pálmáról beszélek, mely hóval borítva sem pusztul el, sőt, fagyállósága jobb, mint az átlagos kerti dísznövényeké. Az ígért tíz tipp előtt jöjjön akkor először egy kis bemutatkozás a télálló pálma részéről!

Ugye nehéz elhinni, hogy ez a pálma nevetve állja a kemény mínuszokat és a havas teleket? 

A kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) maximális magassága 5-6 méter, törzse 20-30 centiméteres is lehet, törzsének borítása rostos, levelei legyezőszerűen állnak, megjelenése trópusi, mediterrán hangulatú. Virágait májusban bontja. Télállósága kiváló, elviseli a -15, akár a -20 celsiusos fagyokat is, azonban ez a már kifejlett, több éves, kiültetett példányokra igaz. A kínai kenderpálmát dézsában, cserépben szokás nevelni eleinte, a kertbe tavasztól őszig cseréppel együtt is kiültethető, majd a pár éves pálmákat már ténylegesen is ki lehet helyezni a kerti talajba, ügyelve arra, hogy nyáron meleg, napsütötte helyen legyenek, és télen se álljanak fagyzugos, huzatos szegletben. Természetesen az elhelyezésnek lehetnek dekorációs szempontjai is, mivel meghatározó küllemű, domináns dísznövényről van szó. A kiültetett példányokat az első 1-2 évben telente szalmás takarással, összekötözéssel kell védeni a hidegtől, 4-5 év elteltével már erre sem lesz szükség.

A tartással kapcsolatban akadnak még ötletek, megfontolandó tanácsok, sorolom ezeket!

Ez a pálma egy zuglói kertben lakik már sok éve!

1. Kezdetben nevelheti cserépben, sőt, akár lakásban és teraszon, erkélyen is tartható évszaktól függően. 

 Kép: innen. 

Az nem újdonság, hogy Budapest - csakúgy, mint minden nagyváros - krónikus növényhiányban szenved, és arról is nyilván sokan hallottak, hogy az elmúlt években Budapesten több alkalommal történtek jelentős faritkítások, és további fák vannak veszélyben különféle építési tervek miatt. A fahiány enyhítésére is vannak azonban tervek, sőt konkrét intézkedések is, mint például a "Tízezer új fát Budapestre!" faültetési program, mely a tavalyi évben indult, és melynek keretében a város több pontjára, útjára, sétányára kerülnek fák. Ebbe a folyamatba pillanthatnak bele most, és néhány olyan részletre is fény derül, melyek az átlag érdeklődő számára nem feltétlen ismertek! 

A program keretén belül most ősszel bő másfél ezer fa kerül telepítésre, 20 kerületet és 62 utcát érintve, 18 kifejezetten várostűrő fafaj alkalmazásával, melyek között megtalálhatóak juharok, kőrisek, gömbkőrisek, gömbakácok, és például tövises lepényfák. Az ültetési helyszínek több szempont alapján kerültek kijelölésre, van ahol lakossági kérésre, van ahol egyéb szakmai indokok szerint, és van, ahol pedig pótlás alapján, vagyis például elszáradt, elhalt példányok helyére kerülnek újak. Az ilyen faültetésekkel kapcsolatban mindig felmerül, hogy a zsenge csemeték nem tudják pótolni a megtermett, sokszor több évtizedes fákat. Ez részben igaz, ugyanakkor a telepítések során nem ritkán a kis csemetéknél sokkal nagyobb fiatal növendék fák kerülnek a földbe, melyek már az ültetés pillanatában tekintélyes mérettel rendelkeznek, ahogy ez az alábbi képen is megfigyelhető, itt a Zuglóba induló lepényfák láthatóak közvetlenül a kitermelés után:

További érdekesség, hogy ezeket a fákat olyan speciális eljárással nevelik, melynek köszönhetően a viszonylag kis földlabda nem jelenti azt, hogy a gyökérzetük károsodik, vagyis kiemelés után biztonsággal elültethetőek, nem fognak elhalni. A telepítés pedig azért most zajlik, mert az ősz dereka botanikailag az egyik legalkalmasabb időszak erre a műveletre, a most kihelyezett fák még a kemény fagyok előtt begyökeresednek új helyükön, majd megkezdik nyugalmi időszakukat, tavasszal pedig már megerősödött, teljesen begyökeresedett faként indulhatnak neki a fejlődés intenzívebb szakaszának. 

A faültetési programban én magam is tevékenyen részt veszek, zuglói lévén a zuglói telepítésekben tevékenykedem, így egészen közelről tudok beszámolni például az Egressy úti fatelepítésről. Itt fontosnak tartottuk a teljes átláthatóságot és a részletes tájékoztatást, ezért az összes érintett fánál, mely cserére kerül, egy információs táblát helyeztünk el. Ezeken röviden és közérthetően olvasható, hogy a kivágásra kijelölt fa miért kapott ilyen ítéletet, mi kerül a helyére, és az érdeklődők telefonszámot, webhely címet is kapnak, ha további kérdéseik támadnának. Fontos az ilyen kommunikáció, hiszen sok esetben a laikus közönség ott is barbár fairtást lát, ahol a kivágásnak komoly szakmai indokai vannak, például dőlésveszélyes, elhalt, elöregedett fák esetében. Azt is fontos tisztázni, hogy az ilyen nagyarányú fatelepítésnél nem feltétlen (sőt egyáltalán nem) arról van szó, hogy az eddigi fák mellé kerülnek új példányok. Egy zsúfolt nagyvárosban a fahelyek, vagyis a fával beültethető területek száma véges, így ilyenkor bizonyos százalékban régi fák helyére kerülnek újak, ezért a mostani 1653 fa elültetése nem azt jelenti, hogy ennyivel több fa lesz a városban, hanem hogy ennyi frissen telepített fa kerül a közterületekre.

Az alábbi rövid videókból többet is megtudhatnak

a most zajló fatelepítésekről:

További információk a faültetési programról a Főkert oldalán, IDE KATTINTVA olvashatóak,

az Egressy úti telepítésről és pótlásról pedig IDE KATTINTVA érhetőek el részletek!.

A képek a szerző fotói.

Az ősz általában kevesek kedvenc évszaka, legalábbis az általános vélekedés szerint több kellemetlenséget tartogat, mint szépséget. Az azonban vitathatatlan, hogy  minden évszak közül az ősz a legszínesebb, legváltozatosabb árnyalatokat hozó időszak, ráadásul egy kis dérrel, derengő párával kombinálva az őszi sárga, barna, piros és égő vörös színek páratlan látványt kínálnak. Ezeken az őszi szépségeken felbuzdulva most két izgalmas képgalériát ajánlok olvasóim figyelmébe, az első azt mutatja be, hogy ugyanazok a helyszínek, tájak mennyivel izgalmasabbak és látványosabbak őszi színekbe öltözve, a második képsorozatban pedig olyan, hazánkban is kapható és telepíthető növényeket mutatok be röviden, melyek ültetésével a csodás őszi színvarázslat kézközelbe hozható!

Most pedig következzenek azok az őszi vörösök, melyek a gyakorlatban is alkalmazhatóak! A paletta természetesen sokkal szélesebb, de figyelemfelkeltésnek megteszi az alábbi fél tucat is:

Acer ginnala - mandzsu juhar

A mandzsu juhar 5-10 méterre megnövő, többnyire többtörzsű bokorfa, ami ellapuló koronával rendelkezik, levelei többségben háromkaréjosak. Melegkedvelő fajta, a szárazságot közepes mértékben tűri. Intenzív vörös lombszínnel rendelkezik, díszítőértéke kiemelkedő. 

Acer sacharinum - ezüst juhar

Az ezüst juhar egy 20-30 méterre megnövő fa, széles, tetszetős gúla alakú koronával. Levelei mélyen ötkaréjosak, fonákuk pedig ezüstös színezetű. Az ezüst juhar a nedves, nyirkos helyeket szereti, de normál, átlagos kerti viszonyok között is szépen fejlődik, kivéve, ha a talaj túlságosan meszes vagy szikes. Gyors növekedésű fajta, ami mindenképpen előny, de gyorsan el is öregszik, így nem az a típus, amit unokáinknak ültetünk. Ősszel levelei csodás bíborpiros árnyalatot vesznek fel.    

Cotinus coggygria - cserszömörce

A cserszömörce 3-5 méteres terebélyes bokor, természetjáráskor a Vértesben, Bakonyban, és a Balaton-felvidéken találkozhatunk vele, de a kertekben is jól érzi magát. Levelei ősszel sárgára vagy egészen tűzvörösre színeződnek.  Nem kényeskedő fajta, a szélsőséges szárazságot is elviseli, ellenben fény és melegkedvelő növény, és szem előtt kell tartani, hogy a nyirkosabb talajt nem kedveli és túl mélyre sem szabad ültetni. Száraz rézsűk megkötésére is alkalmas, és tudni kell, hogy a cserszömörce minden része enyhén mérgező, így kisgyermekes kertekbe nem ajánlott.

Fraxinus Americana - fehér kőris

A fehér kőris hazánkban dísznövényként ismert, gyors növekedésű fa, mely a 20-30 méteres magasságot is elérheti. Élénk őszi lombszínnel rendelkezik, levelei ilyenkor sárgás-bíborvöröses árnyalatot vesznek vesznek fel. A fehér kőris jó vízellátású, nyirkos talajra ültethető.  

Parrotia persica - perzsa varázsfa

A perzsa, vagy iráni varázsfa neve a kétes értékű teleshopos szlogeneket idézi, azonban egyetlen csodája a szépsége. Kezdetben lassan növő, kúpos termetű bokor, idős korára pedig 8-10 méter magas terebélyes, többtörzsű fává, bokorfává fejlődik. Levelei ősszel sárgára, vagy lilás-bíborpirosra is színeződhetnek. A perzsa varázsfa védett, meleg fekvésbe való, és ugyan megél nagyobb fák árnyékában is, de igazán szépen csak napon színeződik. Több nemesített változata kapható.

Quercus rubra - vörös tölgy

A vörös tölgy a hazai tölgyeknél gyorsabban növekszik, és a 20-30 méteres magasságot is eléri. Széles gömbölyded koronájú fa, nagy, kéttenyérnyi levelei hegyesen karéjosak, és nevéhez hűen ősszel bíborvörösre színeződnek. A vörös tölgy kedveli a nyirkosabb fekvést, de a nagyon ingadozó, szélsőséges, túl nedves, vagy túl száraz viszonyokat megsínyli, valamint érzékeny a meszes közegre.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Szükségleteink elvégzéséről általában szemérmesen hallgatunk, legalábbis nem tesszük közhírré az ezirányú gondolatainkat, problémáinkat, azonban vannak olyan helyzetek, amikor ez a téma közérdekűvé válik, elsősorban mikor a közterületi vécézésről van szó. Budapest régi tartozása, hogy igencsak híján van közvécéknek, és bár ez a hiányosság mindenki - még a városvezetés -  előtt is ismert, a tapasztalat az, hogy csak nem történik semmi változás.

Ezt az állóvizet zavarta fel tegnap egy izgalmas felajánlás, miszerint egy reklámfelületekkel foglalkozó cég 30 darab korszerű, automata vécét telepítene Budapestre (meg még köztéri bútorokat és kerékpártartókat is), cserébe pedig csak félezer plakáthelyet kérnének, az index vonatkozó részletes cikke IDE KATTINTVA olvasható el. Az "adományozó" cégnek ebben az az üzlet, hogy a reklámfelületek értékesítéséből befolyó pénz haszonnal fedezné a tolalettek üzemeltetését, így végső soron mindenki jól járna, az egyszeri városjáró több helyen tudná folyó és egyéb ügyeit intézni, míg a városnak tulajdonképpen semmibe nem kerülne az egész. A kerületi vezetések mégsem repesnek az örömtől, de vajon miért?

Egy automata zuglói közvécé, de vajon működik-e?

A nem egyértelműen pozitív fogadtatás oka, hogy a kerületi vezetések - nyilván némi tapasztalati alappal - attól félnek, hogy az új csodatoaletteket hamar elfoglalnák a hajléktalanok, így borulna az üzlet, ugyanis a reklámfelületekért a város nem kapna használható illemhelyeket. Az égető vécéhiány azonban mindenképp megoldásért kiált, hiszen a fent idézett cikk tanúsága szerint összesen alig 80 közvécé van Budapesten, ezek közül pedig jó ha félszáz működőképes ténylegesen. Felmerülhet a kérdés, hogy mindez miért érdekes egy kertészeti témájú blogon, a válasz pedig elég egyszerű, ahol nincs közhasználatú vécé, ott az emberek azt használják, ami a célra leginkább alkalmas, ez pedig jellemzően valamely zöldterület, egy park, egy füvesített szeglet, egy sor cserje, és így tovább. Ezzel egyfelől a közparkok állaga romlik, vonzerejük csökken, másfelől akinek dolgoznia kell ezeken a helyeken a növényekkel (ez velem is megesik) könnyen forró témába nyúlhat, csaknem szó szerint. Mivel a sokat idézett Bud Spencer elszólással ellentétben a világ nem egy nagy vécécsésze, valamit tenni kéne, ezért jó kiindulási ötlet a felajánlott 30 automata toalett.

Ezen a ponton átadnám a szót magamnak, ugyanis pezsdítő felajánláson és a csodaszép októberi időn felbuzdulva meglátogattam Zugló egyetlen köztéri (ráadásul automata) vécéjét, megpróbáltam bejutni (lelövöm a poént, nem sikerült), informálódtam az ilyen toalettek működtetési költségei, anomáliái felől, próbáltam a helyzetet elemezni és megoldásokat keresni, mindezt pedig videóra is vettem, amit Önök is megnézhetnek azonnal, bő negyedórában, kattintsanak bátran!

Azoknak, akik nem akarnak vagy tudnak videót nézni, röviden összefoglalom a tapasztaltakat, a tényeket és konklúziókat, hogy kommentben aztán ők is hozzászólhassanak:

- a zuglói toalett nem működött ottjártamkor, a pénzt elnyelte, de ajtót nem nyitott

- a szóban forgó vécé üzemeltetői szerint az automata toalettel sok a probléma, megrongálják, belé költöznek, összepiszkítják, és tulajdonképpen állandó felügyeletre és takarításra szorulna, ha valóban vonzó, mindig működő vécéként szeretnék üzemeltetni. Ezzel a megoldással a hajléktalanok is nyugodtan használhatnák, hiszen lenne, aki takarít, adott esetben fertőtlenít utánuk.

- egy, a videóban látható automata illemhely bekerülési költsége nagyjából tízmillió forint, és havi 40-60 ezer forintot "termel" a belépődíjakból

- ha elfogadjuk, hogy használható közvécét csak folyamatosan jelen lévő, a pénzbeszedésen kívül állandóan takarító személyzettel lehet működtetni, akkor egy hevenyészett számítás után egy toalett éves bérköltsége mindennel együtt nagyjából 14 millió forint (három plusz egy beugró munkással számolva, havi 130 ezer nettóval és egy kevés cafeteria juttatással - ennél kevesebbért reálisan senki nem vállal napi nyolc óra klozet takarítást)

- a konklúzió nagyjából annyiban foglalható össze, hogy valóban használható közvécéket nem lehet teljesen automatizáltan működtetni, egyrészt a technika sérülékenysége, de méginkább a használat intenzitása miatt. A megoldás az állandó felügyelet lehet, ami viszont pénzbe kerül, de ezt az önkormányzatok már nem szokták szeretni, pedig enélkül egyszerűen nem működik a közvécé rendszer. A toalettenként számolt évi nagyjából 14 milliónyi összeg laikus szemmel óriási, egy kerület éves büdzséjében viszont már nem egy eget rengető összeg, még ha nem is egy, hanem mondjuk 2-3 vagy akár 5-6-7 kerületi illemhelyről van szó. A kerületi vezetéseknek tehát mérlegelniük kell, hogy áldoznak-e elegendő pénzt olyan közterületi toalettekre, amik valóban hosszútávon használhatóak lesznek, vagy beérik a borítékolhatóan  rövid időn belül működésképtelenné váló automata vécékkel, esetleg mindkét változattól elzárkózva rövidre zárják a kérdést.