Megyeri Szabolcs kertész blogja

-Drágám, behoznál egy széket a kertből?
-Sajnos nem tudok, még nem nőtt meg elég nagyra.
Nem viccről van szó, a fenti elképzelt párbeszéd nagyon is valóságos lehet, sőt értelme is van. Hogy micsoda? Megmutatom:
 

Szék, kezeletlen fából

Szokásos napi böngészésem közben akadtam rá Peter Cook és Becky Northey weboldalára, akik igazán extravagáns alkotásokat készítenek fából, de nem a szokásos módon. Az ausztrál művészpáros a hagyományos szobrászatot cserélte fel valami igazán természetközeli és roppant meghökkentő dologra. Élő fákból nevelnek bútorokat, figurákat, műalkotásokat. Az eredményt Pooktre-nek nevezik, és ilyen csodadolgokra képesek:

Entek márpedig léteznek!

A pontos eljárást nem tárják a nagyközönség elé, de bárki rendelhet tőlük saját elképzelés alapján felnevelt fákat, igaz évente csak öt élő szobrot vállalnak, és a végeredményre újabb öt-hét évet várni kell. Vállalkozó kedvű kertbarátok azt is választhatják, hogy Peter és Becky folyamatos asszisztálása, tanácsai mellett maguk próbálkoznak meg például egy díszes tükörkeret-fa kinevelésével, ehhez a hóbortos alkotópáros jutányos áron szakkönyvet is kínál a folyamatos távfelügyelet mellett. A gondosan megtervezett minta alapján elkészített műalkotásokat élő használati tárgyakként is igénybe vehetjük a kertben, de a megfelelő méret elérése után egyszerűen ki is lehet vágni őket, és egy mozdulattal a lakásba vinni, például dohányzóasztalként.

Majdnem IKEA katalógus

A lehetőségeknek csak a képzelet szab határt, a Pooktre-katalógust átböngészve találunk széket, asztalt, emberfigurákat, absztrakt formákat, de akár nevünk kezdőbetűjét is fába nevelhetjük.

Ha valaki Önök közül kerti asztal növesztésre adná a fejét, kérem, hogy öt-hét év múlva mindenképp számoljon be a végeredményről!
 

Képek: innen, innen, innen, innen és innen

Az íróknak is van kedvenc könyvük, a színészeknek kedvenc filmük és a kertészeknek is van kedvenc kertészetük. Esetemben ez a Borhy kertészet, melyet bátran ajánlok minden virágszerető és kertbarát olvasómnak!

Ha tehetik, keressék fel az áruda megújult honlapját, vagy látogassanak ki személyesen a XV. kerületbe, a Régi Fóti út 77. szám alatt található Borhy kertészetbe.

web: www.borhykert.hu

cím: Budapest, XV. Ker., Régi Fóti út 77.
 

Aki csak Zdenĕk Miler meséiből ismeri a vakondot, nem is gondolja, hogy mennyi bosszúságot tud okozni ez meglehetősen nagy cukiságfaktorral bíró  kisemlős. A gondozott, szépen karban tartott kiskertek réme a vakond, méretes túrásai elcsúfítják a gyepet, tönkreteszik a virágágyást, a veteményest. Pedig a vakond által okozott problémák egy része csupán esztétikai jellegű, sőt, lankadatlan étvágya a hasznunkra is válhat, ugyanis szorgalmasan pusztítja a kert kártevő rovarait, bogarait.

Kisvakond

Ássuk bele magunkat röviden a vakond fénytelen világába. A közönséges vakond Európától a Távol-Keletig mindenhol honos, 15-20 centiméteresre nő. Bundája dús, bársonyos fényű és tapintású, fekete színű, de előfordulnak fehér árnyalatú példányok is. Végtagjai rövidek, és remekül alkalmazkodtak föld alatti életmódjához, mancsai vízszintes helyzetűek, erősek, és robosztus karmokban végződnek, melyekkel akár 100 méteres járatrendszert is képes kiépíteni. A vakond legendásan rossz látását kiváló szaglásával helyettesíti, emellett orra érzékeny tapogatószerv is. 

Itt épp kertésznadrág nélkül

Étlapján főleg giliszták szerepelnek, de előszeretettel fogyasztja a cserebogarat, ganajtúró bogarat, lótetűt, csigákat és tulajdonképpen minden rovart és lárvát, melyhez közel férkőzik. Gyümölcsösökből például egyáltalán nem érdemes elűzni a vakondot, mert a fák gyökerét pusztító pajorokat nagy hévvel irtja.

Nem lehet eltitkolni a kis földmunkás kártékony cselekedeteit sem. Elsősorban a szépen gondozott kertek látványát rombolja túrásaival, melyeket egyébként a kiásott és a járatban feleslegessé vált földből épít, úgy, hogy a fejével a járatból kitolja, csinos kis halmocskákat potyogtatva el így. A fiatalabb ültetvények, melegágyak gyökérzetét is tönkre teheti, ásás közben fellazítja a földet, így a növények egyszerűen kiszáradnak szorgalmas munkája nyomán.

 Ezt senki nem látja szívesen...     

A vakondot tehát nem lehet egyértelműen sem a hasznos, sem a kártékony kerti lakók közé sorolni, egy azonban biztos, védett állat, tehát irtása nem megengedett. Védekezni azonban nyugodtan lehet vele szemben, ennek több kíméletes módja is létezik.

Régebbi, jól bevált módszer a petróleummal vagy terpentinnel átitatott rongy elhelyezése a járatban, ezt a vakond érzékeny szaglása nem bírja elviselni. A védendő területet egyszerűen körbe is lehet ásni, a vékony, mélyebb árkok hatékonyan állítják meg. Furmányosabb kertbarátok a nevében is jelzésértékű Vakondűző fű (Euphorbia lathyris) ültetésével is távol tarthatják a csöpp betolakodókat, ennek a növénynek a gyökere irritálja a vakondot. Hasonló hatást lehet elérni a császárkorona (Fritillaria imperialis) telepítésével. A modern metódusok pártolóinak a műanyag, földbe ásható háló vagy az alacsony frekvenciás hangot kibocsájtó riasztóberendezés lehet ideális választás.

Ha nem a gyökereket pusztítja, igazi cukipofa
 

Ha tehát a kertben vakond-gondunk támad, ne a kertislagért vagy az ásóért nyúljunk először. Amennyiben a  túrások elszaporodnak és gondot okoznak, próbáljunk meg vakondbarát módon állni a problémához és kíméletesen kitessékelni a kubikosokat birtokunkról.

Képek: innen, innen, innen, innen és innen

A Lánchíd rádióban adott interjúmat továbbgondolva a mai poszt ismét a társasházban lakóknak szól, de a kertes házak tulajdonosai is meríthetnek egy-két ötletet belőle.

A társasházban, tömblakásban, panelban élők gyakran szeretik lépcsőházaikat, közös tereiket valamilyen virággal, növénnyel ékesíteni, csinosítani. A törekvés egyértelmű, hiszen rengeteg az olyan épületen belüli tér, közlekedő, mely enyhén szólva nem simogatja szépérzékünket. Számtalan budapesti, a köznyelv által csak bérházként említett épület belső falfelületeit a mai napig világháborús golyónyomok borítják, gyakoriak a málló vakolatok, a kopott lépcsőfokok. A panelekben sem jobb a helyzet, az egyhangú, lelketlen enteriőrök rontják a hangulatot, árasztják magukból a rosszkedvet.
 

 Egy ízléses és praktikus megoldás

 

Ösztönös igyekezet tehát mindenki részéről, hogy a közvetlen környezetét - lakáson belül és kívül - valamilyen természetes elemmel, élő díszlettel dekorálja, főleg az olyan nagyvárosi részeken, ahol adott esetben egy jó fél órát kell utazni ahhoz, hogy ne csak a betont érezzük a talpunk alatt. Így a lépcsőházakban gyakran fordulnak elő növények, a pár darab cserepes virágtól kezdve a gigantikus virágládákban trónoló növényeken át, az ad hoc módon összehordott miniatűr dzsungelekig.
 

Kerülendő példa!
 

A szándék legyen bármilyen nemes és érthető, a jelenség megítélése nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Gyakorlati szempontból közelítve a lépcsőház elsősorban az, ami, vagyis közlekedésre kialakított terület. Ha ezt a közlekedést akadályozzák a fokokra, fordulókba kihelyezett cserepek, virágosládák, akkor bizony a közlekedésnek kell előnyt élveznie a dekoráció kárára. Nem is beszélve azokról az esetekről, mikor valamilyen rendkívüli esemény (tűz, csőtörés, gázömlés, omlás, stb.) miatt az akadálymentes áthaladás fontossága életbevágó.

 Itt már nincs hely dísznek

 

Közvetlen veszélyt nem, de kellemetlenséget okozhatnak rossz helyen lévő növényeink költözéskor, vagy épp felújításkor, mikor a bútorcipelőknek, munkásoknak fontos a szabad átjárás lehetősége. Szintén kényelmetlen pillanatok elé nézhetnek a zsúfolt terekben a babakocsival közlekedő kismamák, vagy éppen a lakásban kerékpárt tartó lakók.
Mindezek miatt erősen javallott a közös terek virágoskertté alakítása előtt tanulmányozni a tűzoltóság vonatkozó előírásait (akik bizony gyakran büntetnek is a nem megfelelően elhelyezett növényzet miatt), és a társasház közgyűlésének nyilvánossága előtt lefektetni a mindenki számára elfogadható és életszerű szabályokat.

Ez is rendben van

 

A lakók kényelme és biztonsága mellett nem elhanyagolható szempont a szóban forgó, lakásból kiebrudalt növényeké sem. Nem minden házikedvenc éli túl például a szezonális (téli, nyári) kilakoltatást, vagy a helyhiány miatti kitelepítést. Mérlegelni kell többek közt, hogy a lépcsőház, vagy folyosó milyen hőmérsékleti tényezőkkel bír, mennyire szeles, huzatos, napfényes, vagy árnyékos. Ezért ne csak a praktikus érveket tartsuk szem előtt a lépcsőházba való kiültetéskor, hanem járjunk utána annak is, hogy a kinti létre szánt vagy kárhoztatott növény vajon jól fogja-e érezni magát új helyén.
Szívesen várom olvasóink témába vágó kérdéseit, javaslatait, tapasztalatait vagy képeit a lépcsőházi növénydekorációról kommentekben, a Facebook oldalamon vagy a kertesz.blog@gmail.com címen!

Képek: innen, innen, innen és innen

Mivel is dobhatnánk fel a hétfőt? Mondjuk egy színes, szagos, rózsaillatú bejegyzéssel, aminek összeállításában Antics Katalin, növényorvos volt a segítségemre. Köszönet érte :)

A rózsa szépségét senki sem vitatja, aki táplált már gyengéd érzelmeket valaki iránt, az biztosan vásárolt egy csokorra valót, elsősorban vöröset. A rózsa azonban nem csak az érzések közvetítője, hanem egyéb jótékony hatásai is ismeretesek. Hogyan működik, mire kell odafigyelni és házilag hogyan, mire alkalmazható ez a szép virág? Ez a poszt erről fog szólni, vagyis a rózsáról, egy kicsit másképpen.
Ha már rózsa, akkor egyértelműen a szerelem ugrik be, és ha szerelem, akkor a vöröset részesítjük előnyben. De vajon miért pont a vöröset? A színválasztás egyik magyarázata lehet, hogy a hagyomány szerint Aphroditének a vörös rózsa volt a kedvenc virága. Aphrodité pedig, mint ismeretes, a Szerelem Istennője. A legenda tehát az ókori görög kultúrkör óta köti a rózsát a szerelemhez, de például jóval később XII. Károly svéd uralkodó is a szerelem jelképének nyilvánította a vörös rózsát.

„Mit rózsának hívunk, bárhogy nevezzük, éppoly illatos” - William Shakespeare

A rózsát már évezredek óta nagy becsben tartjuk. Összekötjük a szerelemmel, érzelmekkel, szeretettel, gyönyörködünk szépségében, magunkba szívjuk csodás illatát. Ősi indiai  medicinákban a vörös rózsa gyógyító és tápláló erejét mély tisztelet övezi. Manapság a kutatók is sorra fedezik fel a rózsa jótékony élettani hatásait, melyet például a közérzetre és a hormonháztartásra gyakorol. Antibakteriális és gyulladásgátló valamint vérzéscsillapító hatásai is jól ismertek. Illóolajként az aromaterápiában is előszeretettel alkalmazzák, ilyen formában különféle légúti és tüdőbetegségek kiegészítő kezeléseként hasznos, valamint a szorongást, rossz közérzetet is csillapítja.

“Vannak, akik mindig morognak, mert a rózsáknak töviseik vannak. Én hálás vagyok, hogy a töviseknek vannak rózsabimbói.” (Alphonse Karr)

A rózsa megnyugtatja a szívet és az idegeket, kiegyensúlyozottá tesz bennünket. Javítja a kondíciónkat, összhangot teremt a szívünk és az elménk között. 
A növényből készült rózsalekvár is csodákra képes. Megnyugtatja még a dühös embereket is, elég egy-két kanállal belőle, és nyoma sem marad a feszültségnek. Pozitív hatást gyakorol a sejtregenerációra és táplálja a szöveteket is.
A bioboltokban megvásárolható rózsavizet használhatjuk ételek fűszerezésnél is. A rózsaesszenciát, ami jóval koncentráltabb a rózsavíznél, borogatásra, menstruációs problémákra, szédülésre, fej-, és torokfájásra valamint depresszióra alkalmazzák.

A szépségápolásban is kiemelkedő szerepet játszik a rózsa, a kozmetikai krémek gyakori összetevője. Különböző kivonatai hűsítik és tonizálják a bőrt, annak fényét és ragyogását visszaadják és megtartják. Fertőtlenítő és összehúzó hatása miatt arc-, és szemlemosó vizekben is megtalálhatjuk.
A már említett rózsalekvár pedig így készíthető el: fontos, hogy növényvédő szer mentes, vörös rózsa szirmokat válasszunk alapanyagként, a szirmokat aprózzuk fel, termelői mézzel, vagy agavésziruppal keverjük össze. Minél vörösebb a rózsaszirom annál ízletesebb lesz a belőle készült lekvár. Fogyasszuk mindig frissen!
Egészségükre!
Képek: innen , innen és innen

Korábbi posztomban már hírt adtam róla, hogy egy magyar fa is részt vett az Európai Év Fája címért folyó küzdelemben. Most örömmel jelenthetjük, hogy a felsőmocsoládi öreg Hárs kapta a szavazatok alapján az első díjat, méghozzá nagy fölénnyel előzve meg a többi jelentkezőt!

A győztes!

 

Az öreg Hárs már korábban az év fája lett a versenysorozat magyar szavazásán, ez volt a feltétele annak, hogy az európai megmérettetésen is indulhasson. Olyan fák pályázhattak a megtisztelő címre, melyekhez szépségük, különlegességük mellett valamilyen legenda, mítosz is kötődik. A Hárs a helybéli Bánó család történetével forrt össze, és az erdő védelmezőjének, ősapjának is tartják a környéken élők. Külön érdekesség, hogy a matuzsálemet göcsörtös, szabálytalan alakú törzse mentette meg a kivágástól, alakja miatt ugyanis faipari hasznosításra alkalmatlan.
 

A második helyezett

 

A szavazás végére a Hárs több mint 11 ezer szavazatot gyűjtött, 1300 vokssal megelőzve így erdélyi riválisát, az ezüstérmes köpeci szilfát, melynek sikerét – jegyezzük meg – szintén a magunkénak érezhetjük. A harmadik helyezett közel hatezer jelöléssel a bulgáriai kívánságfa lett.
 

A bronzérmes

Vogl Szilvia felsőmocsoládi polgármester szerint az örömteli esemény nem csak a Hárs sikere, hanem a falu életében is jelentős esemény. A győzelemtől azt várják, hogy az apró, mindössze 500 lakost számláló Felsőmocsolád felkerül a turisztikai térképekre, és a mostaninál jóval több kiránduló és természetbarát keresi fel őket. Ennek érdekében különböző fejlesztéseket is terveznek, például bővítenék a parkolóhelyeket az autóval érkezők számára, és kulturált, a győzteshez méltó fogadóteret építenének a Hárs környékére.
Felsőmocsoládon jelenleg is két turistaútvonal halad keresztül, így az alapok megvannak ahhoz, hogy az ódon fa és a település népszerű célponttá váljon a turisták körében.

 

Az öreg Hárs mellett a felsőmocsoládi kastélyt is érdemes meglátogatni

 

A szavazás részletes eredményét a Treeoftheyear.org oldalon lehet megnézni, ahol a Hárs és többi induló részletes történetét, leírását is megtalálhatja az olvasó.
Még egyszer gratulálunk az öreg Hársnak és Felsőmocsoládnak!

Képek: a innen, innen, innen és innen