Megyeri Szabolcs kertész blogja

Nem voltam válogatós gyermek, de mint annyian, én sem szerettem a spenótot. Nem tudott elcsábítani a jutalomcsoki ígérete, és Popeye spenóttól duzzadó izmai sem villanyoztak fel, ha erről a túlságosan is zöld főzelékről volt szó. Popeye-t a mai napig az egyik legellenszenvesebb rajzfilmhősként tartom számon, de a spenóttal időközben kibékültem, kis túlzással meg is szerettem, sőt, bűnbánatom jeleként most megpróbálom kicsit népszerűsíteni ezt a zöldséget. 

A spenótlobbi beépített ügynöke

A spenót (Spinacia oleracea), vagy ahogy a menzán - nyilván aljas álcázásból - nevezték paraj, a Közel-Keletről érkezett hozzánk, valószínűleg Spanyolországon keresztül, arab (perzsa) közvetítéssel. Egynyári növény, és a zöldségek közt dobogós, legalábbis a szedhetőség terén, ugyanis a tél végén, kora tavasszal már lehet a kertből a konyhába vinni. Érdekesség, hogy sokan tévesen évelőnek tartják, a félreértés abból ered, hogy elhullajtott magjaiból a következő évben új növény fejlődik, a magok egyébként akár több évig is megőrzik csírázóképességüket.

Kertben

Az anyukák kedvelt toposza a spenót egészséges mivolta, és ebben a megállapításban nincs is hiba. K-vitamin tartalma igen magas, kalóriatartalma alacsony, gazdag flavonoidokban és klorofillban. Főzött állapotában oxálsav tartalma miatt az ásványi anyagok lerakódhatnak az emberi szervezetben, így túlzott fogyasztása vese és húgyúti problémákat (kőlerakódást) okozhat, nyersen viszont ilyen hatása nincsen. Azért nem sok nyers spenót rajongót ismerek. 

Leszedve

A spenótot az otthoni kiskertekben, veteményesekben jó eredményekkel termeszthetjük, a tápanyagban gazdag közeget szereti, a savanyú, lúgos talaj azonban kerülendő. A parajnak a szárazsággal nincs gondja, viszont a hideget nem jól tűri, és bár mostanában nem várhatóak fagyok, azért a friss vetést fóliával betakarhatjuk. A magokból ideális esetben, jó körülmények között másfél-két hónap múlva fogyasztható növény fejlődik, melyet aztán a család asztalára tehetünk. Csak Popeye-t hagyjuk ki az egészből!

A spenót és barátai: tükörtojás és szalonna

Ha van jó spenót-receptje, ne habozzon megosztani az olvasókkal, lájkokat pedig itt lehet nyomni!

Képek: innen, innen, innen, és innen. 

Az elhivatott hobbikertész nagy műgonddal ápolja kertjét, és egyre csak azon munkálkodik, hogy birtoka még szebb, még harmonikusabb legyen. Ha már a virágok közel teljes skálája kimerült már, vagy kezd unalmassá válni a színes kis díszek hada, akkor lehet valami egzotikus, valami nagyobb kerti dísznövény felé kacsintgatni. Ebben a fázisban érkezik el a pampafű ideje. 

A pampafű (Cortaderia selloana) őshazája Dél-Amerika, elsősorban Brazíliában, Chilében, Argentinában honos ez a különleges megjelenésű, nagyra növő szoliternövény. Akár három méter magasra is megnő, tekintélyes megjelenéssel bír, telepítésekor ezért mindenképp fontos átgondolni, hogy van-e a kertben elég hely számára. Kisebb, szűk területen ugyanis korántsem mutat olyan jól, ráadásul igen terebélyessé is válhat, amit ugyan lehet orvosolni, de tény, hogy ez a díszfű akkor lesz éke a kertnek, ha helyet adunk neki a kibontakozáshoz.

Rózsaszínbe borulva

Levelei örökzöldek, a szárak végén elhelyezkedő buga pedig a teljes magasság egyharmadát is kiteheti. Ültetésekor - amennyiben földlabdával rendelkezik - ügyeljünk arra, hogy megfelelő mélyre helyezzük (a labda felső része a talaj szintjén legyen), és tartsuk szem előtt, hogy a laza, esetleg homokkal dúsított, tápanyagban gazdagabb közeget szereti. Mindenképp a kert naposabb részésre telepítsük, és bőséges vízellátásról se feledkezzünk el. Télen a keményebb fagyokat is bírja, de ilyenkor tövét érdemes (a hótól, jégtől) gyakran megtisztítani és/vagy betakargatni, a terbélyes alsó rész szétfagyása a növény végét okozhatja.

Ha már van otthon pampafű, akkor a metszése éppen mostanában esedékes, az új lombozat megjelenésekor a régebbi szárakat bátran visszavághatjuk, így biztosítva a megfelelő növekedést az új hajtásoknak. A jól ápolt növény nyár végén hozza virágait, ez a pampafű igazi kibontakozásának időszaka, az esüstös, fehéres, rózsaszínes virágzat egészen a tél beálltáig megmarad.

További tippek és tanácsok a pampafűfel kapcsolatban a videóban:

Képek: innen, innen, és innen.

A BKK tájékoztatása szerint régóta esedékes tömegközlekedési fejlesztések valósulnak meg a közeljövőben Budapesten, és ami különösen ígéretes, hogy a tervek szerint végre-valahára létrejön az első füves villamospálya is. Miért jó a zöld pálya, mi az előnye, hátránya, és szükség van-e rá egyáltalán? Megpróbálom megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Először egy apró kiegészítés. Bizonyos szempontból nem ez lesz az első kísérlet a témában, volt már rá példa, hogy zöldültek villamospályák, ám egyik sem volt hosszú életű. Több évvel ezelőtt a Villányi úton lett volna egy füvesített szakasz, ám a Németországból érkező speciális élő zöld szőnyeg nem vészelte át épségben az ideutat, 2006-ban pedig a Városi Tájkép Csoport a 2-es villamos Akadémia előtti szakaszát vetette be, ám a varjúhájféle, amit használtak, nem bírta a gyűrődést, és az augusztus 20-ai tömeg végleg az égi (vadász)mezőkre taposta. Meg kell még említeni egy hibrid megoldást, melyet a Mester utcában próbáltak ki, itt műfűvel vonták be a pálya egy részét, ami ugyan zöld, de ahogy neve is mutatja, csupán imitáció.

Mester utcai öszvérmegoldás

Pedig nyugaton nagy divat a füves városi pálya, európaszerte sok helyen találunk ilyet. Vegyük sorra, miért jó ez nekünk? A füvesített felület oxigént bocsájt ki, megköti a szálló, leülepedő port és mikroszemcséket, elvezeti a felesleges nedvességet (legalábbis hatékonyabban, mint a beton). A fűvel borított rész nem forrósodik fel annyira, mint a beton, kevesebb hőt sugároz vissza, így a városi mikroklímára is jótékony hatással van.

Mindemellett, vagy mondhatnám hogy inkább, elsősorban szép látvány, sokkal jobban fest egy zöld, füves csík a városban, mint a szürke flaszter látványa. Amiről beszélünk, az tulajdonképpen a legmenőbb városkép-tuning, ha innen, mármint a vizuális élmény felől közelítjük a kérdést, mindenképp szükség lenne rá. A sínek közé telepített fűnek statikai előnye is van, csökkenti a dilatációt, vagyis a sínek melegben, hidegben való deformálódását, és nem szabad elfeledkezni a fűnek otthont adó talajréteg rezgés-, és hangelnyelő tulajdonságáról sem.

Holland dzsungel-villamos

Ilyen helyzetben a füvet nem szokták megkérdezni, hogy neki jó-e a sínek között, pedig nem feltétlen élvezi a helyzetet. A villamosból dolgok esnek, folynak ki, ami nem tesz jót a növényzetnek. Az olajcsepegés például, vagy a sínek érdesítéséhez (vagyis a fékezési hatékonyság növeléséhez) használt sós homok pályára jutása pusztítja a zöld felületet. További hátrányként jelentkezhet, hogy a földdel feltöltött, fűvel bevetett pályák nem alkalmasak autós közlekedésre, ezért megvalósításuk csak olyan helyen lehetséges, ahol nincs forgalom a síneken, a 4-6-os vonalán például (melyet a megkülönböztetett jelzésű járművek aktívan használnak) ez a fejlesztés elképzelhetetlen.

Belfastban

Az aszfalt egy holt képződmény, ha egyszer elkészítik a borítást, évekig elvan mindenféle karbantartás nélkül. Nem úgy a fű. A fű nő, tehát nyírni kell, él, tehát víz és tápanyag kell neki (időnként cserélni kell a földet is alatta), gazosodik, tehát ápolni, gondozni kell. És ez bizony mind költséggel jár. Bár léteznek olyan hibridek, melyeket igen ritkán kell csak nyírni, az egyéb gondozást, locsolást ezek is igénylik.

St. Etienne, Franciaország

A törődés elmulasztása pedig a kipusztulásához, és rendezetlen látványhoz vezet. Összességében a füvesített pálya kialakítása alig kerül többe, mint az aszfaltos, betonos változaté, de előbbi folyamatos munkát igényel, vagyis állandóan költeni kell rá. Feltételezem ez a fő oka annak, hogy eddig nem valósultak meg ilyen projektek, remélhetőleg ha tényleg létrejönnek a budapesti füves pályák, lesz gazdájuk, aki felügyeli, ápolja a zöld felületeket.

Fejlesztési terv (Forrás: Index)

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Tegnap szó esett arról, hogy miért jó az eper, természetesen a kiváló ízén kívül. Ha már megindultak a pavlovi reflexek, térjünk rá arra, hogy hogyan juthatunk hozzá. Egyrészt ugyebár boltban, hipermarketben, piacokon, de ha olcsóbban kívánjuk beszerezni, és számít, hogy friss (és hazai) legyen, ráadásul még lusták sem vagyunk, akkor irány az eperföld, és szedjük magunk!

Jó, persze ez nem olyan egyszerű, nincs minden sarkon eperföld, de azért találni bőven országszerte olyan szamócásokat, ahol mi magunk szedhetjük a gyümölcsöt, budapestiek és a környéken élők például ide kattintva tájékozódhatnak. A legtöbb hely május közepén, végén nyit, tehát már csak egy-két hét, és indulhatnak a családi, baráti szedő-brigádok. Következzen pár jótanács a vállalkozó kedvűeknek.

Lázas munka

A szedd magad eperföldek népszerűek, hiszen olcsón juthatunk általuk a kedvelt gyümölcshöz, épp ezért számítani kell arra, hogy jelentős számű érdeklődőt, magyarul kisebb-nagyobb tömeget találunk a helyszínen. Ezt kivédhetjük azzal, ha korán érkezünk, persze azért nem kell feltétlen a tyúkokkal kelni a dolog miatt, de főleg hétvégén érdemes azért a kora délelőtti órákban megérkezni.

És az eredmény

Ajánlott nem elfeledkezni a megfelelő edényekről, a többes szám szándékos, ugyanis jobb több, kisebb, laposabb tálba, lavórba szedni, mint egy nagy kondérba, ládába, utóbbi esetben az alulra kerülő szemek szinte biztos, hogy sérülnek, és mire hazaérünk a gyűjtemény egy része pépessé válhat. A célbadobást is mellőzzük, a sérült gyümölcs elveszti élvezeti értékét, inkább szépen rakosgassuk egymásra a szemeket. A legtöbb helyen leszámolják mérlegelésnél az edények súlyát, persze csak akkor, ha előtte nem mulasztottuk el leméretni őket. Ezzel a módszerrel még többet spórolhatunk.

Szellősen pakolva tovább marad friss és ép

Maga a szedés nem felhőtlen szórakozás, inkább könnyű fizikai munkának nevezhető, ezért érkezzünk kényelmes, megfelelő öltözetben, melyet nem sajnálunk, ha poros, koszos lesz. Az eperföldi munka nem divatbemutató, egy lyukas mackóalsó és egy öreg, kinyúlt póló kiválóan alkalmasak a célra. Nem rossz ötlet emellett némi italt és harapnivalót (szendvics, csoki) magunkkal vinni, a nagy hajlongás közepette, főleg napos, meleg időben biztos, hogy megéhezünk, megszomjazunk. A szemek leszedésekor hasznos, ha a gyümölcsöt a kocsánnyal (zöld résszel) együtt szakítjuk le, hosszabban eláll így. Ha megtelt egy kosár, tegyük árnyékos helyre, ezzel is megelőzhetjük az idő előtti minőségromlást. 

Van mit szedni

Az efféle helyek egyik vonzereje, hogy a helyben elfogyasztott gyümölcs ingyen van, de azért tartsunk mértéket. Bár nagy a kísértés, hogy az amúgy is nyomott árat a helyben elfogyasztott brutális mennyiségű eperrel csökkentsük tovább, pórul (esetleg görnyedve) járhatunk így, ráadásul a földről frissen felszedett szamóca piszkos, ami nem kimondottan egészséges. A munka végeztével otthon csak annyi szemet mossunk meg, amennyit azonnal meg is eszünk, vagy felhasználunk, a többi jobb, ha eredeti állapotában marad a hasznosításig, tovább eláll így a gyümölcs.

Kocsánnyal együtt szakítsuk le

És végezetül még egy tanács. Csábító dolog olcsón jutni bármihez, így van ez az eperrel is, de tartsunk önmérsékletet és csak annyit szedjünk, amennyire tényleg szükségünk van. Könnyen odavész a megspórolt összeg, ha a túl nagy mennyiségű gyümölcs jó része idő előtt megromlik, és a kukában végzi.

Ha tetszett a poszt, kövesse a blogot a facebookon is!  

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.
 

Az eper jó, az eper szép, nem is ismerek olyat, aki ne szeretné. Mivel hamarosan eljön a (joviálisabb nevén) szamóca ideje, érdemes elővenni a témát, és kedvet csinálni ehhez a vidám, piros gyümölcshöz, ezért a mai óra anyaga az ismerkedés lesz, holnap pedig a szedd magad eperföldekről, és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati tanácsokról olvashatnak. A mai írás Dénes Rita vendégposzter munkája, köszönet érte!

Mindenképpen az egyik legfotogénebb gyümölcs

Most, hogy belecsaptunk a tavasz húrjaiba, heteken belül itt az eper szezon ideje. Személy szerint én eper fanatikus vagyok, de azoknak, akik nem élnek a kis piros bűvöletében, a következő sorokban kiderül, hogy miért is rendkívül hasznos és egészséges az eper.

Vitaminok

Magas C-vitamin tartalommal rendelkezik (15 dkg friss eper elfogyasztása már fedezi napi C-vitamin-szükségletünket), valamint többféle vitamin is megtalálható benne: A-, E-, K- és B-vitamin (B1-, B2-, B6-vitamin).

Koktélként

Ásványi anyagok és nyomelemek

Ásványi anyagai közül kiemelném a káliumot és a vasat, amelyek a vérnyomás szabályozásában, valamint a vérképzésben játszanak szerepet. Ezen kívül tartalmaz még foszfort, kalciumot, magnéziumot, szelént, mangánt, fluort, valamint nyomokban cinket és rezet. Megemlíteném még, hogy jelentősebb, mennyiségben található benne a bioszintetikus és egyéb átalakító folyamatok nélkülözhetetlen résztvevője, a folsav, emellett magas a rost-, a víz-, és az ásványianyag-tartalma is.

Mondtam, hogy fotogén

Szóval akkor miért is jó nekünk az eper?

Magas vitamin-, és ásványianyag tartalmának köszönhetően pozitív élettani hatásaival világelső: erősíti az immunrendszert, gyulladáscsökkentő hatású, mérsékli a magas vérnyomást és az érrendszeri panaszokat. Továbbá serkenti a májműködést, hatásos az ízületi betegségek megelőzésében és még sorolhatnám.

Süteményben

Antioxidánsok

Az eper tartalmazza az antocianin nevű vegyületet, ami nagyon erős antioxidáns hatással bíró vegyület. Jelentősége nem csak abban rejlik, hogy ez a vegyület okozza a feltűnő piros színt, hanem védi szervezetünket a károsodásoktól, segít megelőzni a sejtek rákos elváltozását.

Nem photoshop, eperlé, eperdobozban

Gyulladáscsökkentés

Igen kedvező eredményekkel szerepel a különböző gyulladásos betegséggel szembeni küzdelemben, azáltal, hogy az eperben található fenolok gátolják azoknak az enzimeknek a működését, amelyek felelősek a gyulladásos folyamatokért.

Az egészséges szem

Az Archives of Ophtalmology orvosi lapban a közelmúltban közzétettek egy tanulmányt, mely szerint ha naponta három vagy több alkalommal fogyasztunk epret (és más gyümölcsöket), akkor jelentősen csökkennek az esetleges szemproblémák.

Jó barátok a csokoládéval

Erős és egészséges csontok

Az eperben nagy százalékban megtalálható mangán, kálium-, K-vitamin és magnézium, ami nagyon fontos a csontok számára, segíti a megfelelő csontozat kialakítását és megtartását.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

A kertes házban élők minden évben más és más növénykülönlegességeket és növény kombinációt próbálhatnak ki saját kertjükben, és a gondos munkának köszönhetően az évek múlásával a kert egyre szebb, izgalmasabb és hangulatosabb lesz. Egy jól sikerült veteményes vagy virágágyás a hobbikertész számára minden kincsnél többet ér.  De mi a helyzet azokkal, akinek nem áll elég hely rendelkezésre, vagy azokkal, akiknek egy társasházi udvaron/kerten kell osztozniuk? Számukra jelenthet megoldást a magas ágyás kialakítása, mely számos előnnyel rendelkezik.  

Emelt ágyások látványterven

A magas ágyásokat előszeretettel alkalmazzák a kertészeti árudákban. Bizonyára mindenki találkozott már 15 cm magas, fakeretbe foglalt ágyásokkal, amelyekben ott voltak az eladásra szánt növények.  Az ilyen  ágyásokat legkevesebb 15 cm, de maximum 70-80 cm magasságúra javasolt kialakítani, szélességük pedig ne haladja meg az másfél métert, mert az ágyás gondozása ekkor már nehézkessé válik.  

Rendezett, ízléses belső udvar

A magas ágyások több olyan előnnyel rendelkeznek, amiért mind a családi házban, mind a társasház kertjében érdemes alkalmazni őket. Már önmagukban is kiváló kertépítészeti elemek, és mivel gondozásuk nem igényel komoly szaktudást, így a kezdő kertészkedők is könnyen elboldogulnak vele. A magas ágyásba került földkeveréktől függően bármilyen kertstílust vagy hangulatot a kertbe varázsolhatunk. Savanyú talaj alkalmazásával például Hortenziát (Hydrangea sp.) vagy Rhododendront (Rhododendron sp.)  is nevelhetünk. A 70-80 cm magasságban elhelyezett alacsonyabb növények látványa sokkal jobban élvezhető, mint a hagyományos ágyások esetében, ráadásul kerekes székesek számára a magasított ágyás beültetésével lehetőség nyílik a kertészkedés örömeinek megtapasztalására.  

Egyszerű kialakítású magas ágyás

Azonban sok múlik azon, hogy mennyire tudjuk kihasználni a kert tereit és adottságait. A terek elrendezése hasonló a hagyományos lakásmodellhez, mely közösségi és privát terekre oszlik. A zöldségeskertben saját magunk termeljük meg a zöldségeinket, így ebben az esetben ez a privát szférát jelenti. Egy társasház esetében azonban nem könnyű eldönteni, hogy hová is kerüljenek az ágyások, vagy, hogy hogyan alakítsuk ki a rendelkezésre álló tereket. Nyugati mintára nálunk is egyre gyakoribb egy ún. garden coach bevonása a kertészeti munkákba. A garden coach egy olyan kertészeti szakértő, aki szakmailag segíti és irányítja a kertészeti munkákat, meghatározza az ágyások ideális helyét, méretét, segít a növények kiválasztásában, elrendezésében, és felügyeli a kertészeti munkálatokat.  

Szintén látványterv, de megvalósítható

Az ágyások fényviszonyai nagyban meghatározzák az oda ültethető növények fajtáit. A zöldségeskertet minden esetben a világosabb részekre kell telepíteni. A magasra kúszó növények ültetéséhez alkalmazzunk kapaszkodórácsokat az ágyásokon belül. Az árnyékosabb területeken helyet kaphatnak az árnyéki évelők, köztük az árnyékliliom (Hosta sp.), a gólyaorr (Geranium sp.) valamint a nefelejts (Myosotis sp.). Ha azonos igényű növényeket ültetünk össze, vegyes ágyások alakíthatók ki.  

Csak kézügyesség kérdése

A harmónia mellett törekedni kell a fenntarthatóságra is. A kerti csaphoz csatlakoztatható tömlő segítségével az ágyások könnyen elérhetők és könnyen locsolhatók legyenek, amely alapkövetelmény a növények életben maradásához. A víz biztosítása elengedhetetlen, mivel a magas ágyásokban lévő növények sokkal hamarabb kiszáradnak, mint a hagyományos ágyásokban lévő társaik. A gombásodásra való hajlam miatt a zöldségeket mindig lentről, vagy csepegtetővel öntözzük. A növényválasztás alapja sokféle szempont alapján történhet, egyik elterjedt módja a színkör alkalmazása. A színkörben egymás melletti színek harmóniát sugároznak, míg az ellentétes színpárok felerősítik egymás hatását. Az anyagválasztás szintén meghatározó. Az ágyások készülhetnek fából, kőből, téglából vagy betonból. Az ágyás alakja lehet kör, négyszög vagy trapéz alakú, arra azonban ügyelni kell, hogy a társasház kertjén belül csak egyféle formavilágot használjunk, különben zavaró hatás keletkezik. Ha az ágyás szélét oldalirányban meghosszabbítjuk, ülőfelületet is kialakíthatunk. Amennyiben tetővel is ellátjuk, úgy korai zöldségeket is termeszthetünk benne, mivel így az ágyás melegházként működik. Az ágyások közötti burkolat felülete ne legyen csúszós, vagy balesetveszélyes. Harmonikus megoldás az ágyás, a burkolatok, és a ház stílusának összehangolása.  

Szűk helyre extra magas, lépcsőzetes ágyás

A társasházi kertben való zöldségtermesztés, valamint a kert szebbé és igényesebbé tétele tehát nem lehetetlen feladat. A pontos és alapos munka gyümölcseként a köves vagy silány udvarok, és a társasházak közös kertjei oázissá varázsolhatók.  

Itt lenne min javítani

Emelt ágyás készítéséhez leírás itt, további társasházi kerti tanácsok és tudnivalók pedig az alábbi videóban:

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.