Megyeri Szabolcs kertész blogja

Február első napjaiban még nem dübörög a kertszezon, azonban biztosan sok kerttulajdonos, hobbikertész várja már, hogy újra művelés alá vehesse birtokát, és elfoglalhassa magát a szabadban. Nem kell feltétlenül márciusig várni, hogy akadjon kertészkednivaló, vannak ugyanis olyan növények, melyek már akár februárban aktuálisak, ilyen például a lóbab, ami egy ősi kultúrnövény, kiváló állati takarmány, és emberi fogyasztásra is alkalmas, sőt, a legújabb trendek szerint kifejezetten divatossá vált. Megéri hát beszélni róla.

Szépnek éppen nem mondható...

A lóbab (Vicia faba L.) a pillangósok családjába tartozó nagy múltú kultúrnövény, akár történelminek is mondhatjuk, mert elterjedése a rómaiak idején kezdődött, (akik Észak-Afrikából hozták Európába), és a középkor idejére annyira elterjedtté vált, hogy a bab kifejezésen évszázadokig kizárólag a lóbabot értették. Ma nagyobb arányú termesztése elsősorban Németországra és Lengyelországra korlátozódik, és bár nálunk is vetik, Magyarországon nagyobb népszerűségre még nem tett szert. Pedig számos kedvező hatással bír, már azon kívül, hogy kiváló alapanyag türelmetlen kertészkedők számára, korai vetése miatt. A lóbab rengeteg értékes tápanyagot, fehérjét, keményítőt, ásványi anyagokat és vitaminokat (A, B1, B2, C) tartalmaz, zsengén szedve héja is fogyasztható, kitűnő főzelék-alapanyag, de a cukrásziparban is felhasználható. Nem csak az emberi testre nézve áldásos, hanem a talaj minőségét is javítja, mint a pillangósvirágúak általában, a lóbab is lazítja a közeget, és nitrogénban dúsabbá teszi a földet. 

...virága ellenben a veteményeskert éke lesz

A lóbab termesztése könnyű is, meg nem is. Tápanyagigényes veteményről van szó, a felkészült gazda lóbab betervezése esetén már ősszel felkészíti a talajt, átmozgatással, és foszfor-, valamint káliumtartalmú trágya kiszórásával, persze egyszerű kiskerti veteményes esetében ettől eltekinthetünk. A magok vetését a borsóhoz hasonlóan, már februárban el lehet kezdeni. A legjobb azonban palántázással próbálkozni, az előnevelt hajtásokat 5-6 hét után lehet kiültetni. A februárban elültetett magokat akkor lehet kiültetni, ha már legalább 6-8 levelet hoztak, az 5-6 hetes nevelési időszakot figyelembe véve a kiültetés ideális időpontja március vége. A kora tavaszi hidegektől nem kell félteni, az alkalomszerű fagyokat kibírja a növény. A később időszerű kinti vetésnél az ideális vetési mélység 6-10 centiméter, minél szárazabb a talaj, annál mélyebbre helyezzük a magokat, a sortávolság pedig bő egy arasznyi legyen. A talajra viszonylag igénytelen, így sok helyen termeszthető, akár a fentebb vázolt előkészületek nélkül is, persze ilyenkor a hozam is valamivel kevesebb lesz. A hőmérsékletet tekintve is nagy a tűrőképessége, de a nagy nyári melegekben növekedése lelassulhat. Öntözésre csak a virágzás idején kell gondot fordítani.

Növekedő palánták, szép sorokban

A lóbab gondozása nagyrészt kimerül a gyomirtásban, kiskertekben ezt leginkább kapálással, gyomlálással oldhatjuk meg. Leggyakoribb kártevője a fekete levéltetű, mely megjelenése után villámgyorsan végigsöpör az állományon, érdemes tehát figyelni rá. Betakarítása nyár közepétől lehetséges, de ha korábban leszedjük az éretlenebb termést, akkor lédús, húsos hüvelyével együtt fogyaszthatjuk. Érdemes a lombját is felhasználni, ugyanis kiváló komposztanyag, vagy beásva elsőrangú zöldtrágya. Aki idén is tervezi veteményeskert kialakítását, mindenképp tegyen egy próbát a lóbabbal, mert nem csak korai szabadidős programhoz, hanem értékes zöldséghez is juthat vele.

Ilyenkor már szedhető

Képek: innen, innen, innen, és innen.

Hamarosan érkezik a meleg évszak, de legalábbis a tavasz, a hőmérséklet pedig nemsokára tartósan 10 Celsius fölé kúszik, ilyenkor megindulnak az emberben az érzések, hogy de jó is volna kiszabadulni a falak közül, és elmenni legalább egy hétvégére valahova, ahol nem betonból, téglából, és reggeli dugóból áll a világ. Vagyis vidékre, mondjuk wellnessezni, ami amellett, hogy divatos, akár tényleg jó is lehet.

Egy próbát megér...

A szabvány wellness hétvége azonban nagyjából az étterem-uszoda-hotelszoba háromszögben zajlik, és végül hiába mozdultunk ki, és utaztunk akár száz kilométert, tulajdonképpen ugyanazt csináljuk, mint otthon, csak itt van pincér, nagyobb a kád, és nem kell porszívózni, ha kiborul a chipses zacskó. Aki pedig még a céges laptopját is magával viszi, végképp kidobta a pénzét. Ezért aki tényleg ki akar szakadni a városból, annak valami radikálisat kell keresni. Vagyis már nem kell, mert van valódi vidéki életérzés a wellness-tarsolyban, a paraszt wellness. A dolog nem teljesen újkeletű, de semmiképp sem elterjedt még, így érdemes róla pár szót ejteni. A kicsit pejoratívan hangzó kifejezés nem valamiféle egzotikus falusi kocsmatúrát jelent, hanem egy olyan hétvégét (akár egy egész hetet), melynek keretében a városi puhányok, öltönyös rabszolgák, flaszteren nevelkedett urbánus elemek megtapasztalhatják, hogy mi is az vidéki életforma. A paraszt wellness ugyanis azt ígéri, hogy belekóstolhatunk a "country life"-ba, vagyis kecskét fejhetünk, lovat csutakolhatunk, szénát pakolhatunk, trágyát talicskázhatunk, gereblyézhetünk, áshatunk, öntözhetünk, és így tovább. 

Nem épp szaunázás, de élménynek elsőrangú

A dolog a komikumán felül nagyon is érthető és létező igényeket elégít ki, ugyanis a város és a vidék között egyre mélyül a szakadék és az ellentét. A városiak hajlamosak enyhe lenézéssel tekinteni a falusiakra, vidéken pedig rögzült a rossz mellékízű "városi" kifejezés. A paraszt wellness nyújtotta találkozások közelebb hozhatják az embereket, leszámolhatnak az előítéletekkel, ráadásul kézzelfogható hasznot is hajtanak. A városi ember az irodai görnyedésből kiszakadva valós, eredménnyel kecsegtető munkát végezhet, a fogadó gazda pedig alkalmi ingyen munkaerőhöz, netán még egy kis haszonhoz is juthat. Bár az ásás, a favágás, az ültetés, az állatok terelése nem éppen lazító elfoglaltságok, pont azt a természetközeli, ősi (siker)élményt nyújtják, ami a városban elérhetetlen. A vidékre érkezők mindemellett valódi képet kaphatnak arról, hogy honnan jön a tojás, hogy hol terem a cézársaláta, hogy mi a tej igazi forrása, a falusiak pedig megtapasztalhatják, hogy a városi ember nem is feltétlen az az önelégült barbár, akinek messziről tűnik.

Ember és természet, a nagy találkozás

Aki kedvet kap a dologhoz, a paraszt wellness szavakat az internetes keresőbe gépelve számos lehetőséget talál, én magam nem szeretnék senkit reklámozni, azt viszont tanácsolom, hogy egyszer legalább mindenki próbáljon meg egészen közeli kapcsolatba kerülni egy tőle merőben más élethelyzetben munkálkodó emberhez, kitűnő tolerancialecke, nagyszerű kikapcsolódás, és felejthetetlen élmény lesz!

Ilyesmi nincs a Nagykörúton

Képek: innen, innen, innen, és innen.

Az elmúlt napokban riasztó híradások jelentek meg arról, hogy a földtörvény változása nyomán minden kiskertet be kell jelenteni, regisztrálni kell, emellé pedig hatezer forintos illetéket is le kell róni. A hír engem is felizgatott, hisz kertem nekem is van, kicsit hihetetlennek is tűnt azonban, hogy ezentúl minden zsebkendőnyi kiskert regisztráció-, és illetékköteles lesz, ezért az esős, unalmas hétvégi estéimet arra áldoztam, hogy alaposan utánajárjak a témának. Előzetesen elárulom, hogy a hír igaz, ugyanakkor sok orgánum hiányosan, esetenként hibásan interpretálta, ezért például a családi ház mögött udvarral, konyhakerttel, pár tő szőlővel rendelkezők számára jobbára nincs változás.

A családi házak kertjei 99%-ban nem termőföld besorolásúak

A dolog kiindulópontja az a száraz tény, miszerint az Országgyűlés decemberben módosította a földtörvényt, ennek értelmében minden mezőgazdasági földhasználatot - mérettől függetlenül - be kell jelenteni a földhivatalnak (míg korábbak csak az egy hektárt meghaladó területekre vonatkozott bejelentési kötelezettség). Több cikkben határidőként január 31.-ét jelölték meg, azonban ez téves információ, a bejelentés határideje március utolsó napja. Hogy még pontosabb legyek, a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 2013. január 1-től hatályos módosítása alapján a földhasználati nyilvántartás kötelező tartalmi elemévé vált magánszemély földhasználók esetén a személyi azonosító szám (személyi szám), gazdálkodó szervezet esetén a statisztikai azonosító és a cégjegyzékszám. Mindehhez társult a hírek szerint a hatezer forintos illeték, mely valamelyest csúsztatás, ugyanis a hatezer Forint csak abban az esetben fizetendő, ha a bejelentéssel egyidőben a földhasználattal kapcsolatban egyéb változás is bejelentésre kerül. Ez azt jelenti, hogy az eddig is termőföldként nyilvántartott terület bejelentése ingyenes. Megjegyzem, hogy a hatezer forintos illeték nem új elem, ezt eddig is meg kellett fizetnie annak, aki valamilyen változást jelentett be. 

A konyhakertek biztonságban vannak a regisztrációtól és illetéktől

Na de lássuk a fontosabb kérdést, kinek és mit kell bejelentenie, beleesnek-e a körbe a konyhakertek, kis vetemenyések, hátsó udvari gyümölcsösök? Egyértelműen nem. A bejelentési kötelezettség a termőföldekre vonatkozik, a külterületiekre eddig is érvényes volt, a mostani változás annyit tesz, hogy a belterületi termőföldek is regisztrálandók, függetlenül attól, hogy egy hektár alatti, vagy feletti méretűek. Leegyszerűsített módon mondva termőföld az, aminek aranykoronában kifejezett értéke van, hiszen a bejelentés elmulasztása esetén kiszabható bírság is az aranykorona értékhez kapcsolt (annak ezerszerese). Az ingatlan földhivatali lapján minden tulajdonos elolvashatja ingatlanának besorolását, és (ha van) aranykorona értékét, akié utóbbival nem rendelkezik, annak földje nem termőföld, ergo nem is kell semmit tennie. A belterületi, házakhoz tartozó földek jellemzően nem esnek a termőföld besorolása alá (ezek általában lakás, udvar, beépítetlen terület besorolásúak), tehát attól, hogy a kertben paradicsom, burgonya, almafa növekedik, még nem lesz termőföld besorolású. Ebben az esetben pedig sem bejelenteni, sem illetéket fizetni nem kell.

A szántók tulajdonosainak nem új dolog a regisztráció

Felmerül a kérdés, hogy, mire jó az új szabályozás, ennek taglalásába nem mennék bele, főleg azért, mert jobbára csak találgatásokba tudnék bonyolódni, de nyilvánvalóan valamilyen kapcsolatban áll a nyáron elkészülő új földtörvénnyel, és a külföldiek termőföldhez jutásának szabályozásával. Végül összefoglalva: a változás és a bejelentési kötelezettség azokat érinti, akiknek tulajdonában eddig nem regisztrált termőföld van (például mert ingatlana egy hektár alatti, mely eddig nem volt bejelentésköteles, vagy belterületi termőföldje van, ami szintén nem volt eleddig regisztrációhoz kötött). Aki beleesik a bejelentési kötelezettség körébe, március 30.-ig teheti ezt meg a járási földhivataloknál. A bejelentést a Vidékfejlesztési Minisztérium űrlapján kell megtenni, mely innen letölthető. A bejelentés ingyenes, az illetéket csak akkor kell leróni, ha a termőföld használatában a regisztrációval egyidőben változást jelent be a tulajdonos. A bejelentés elmulasztása bírságot vonhat maga után, melyet adó formájában behajthatnak a hatóságok. Pótlás elmulasztása esetén a bírság újra kiróható.

A nem termőföld jellegű földterületek nem bejelentés-kötelezettek, így a konyhakertek, kiskertek, veteményesek tulajdonosainak nincs dolguk, csak abban az esetben, ha földjük termőföld besorolású, és aranykoronában kifejezett értékkel rendelkezik (aminek családi házak kertjének esetében vajmi kevés esélye van).

További hasznos linkek:

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény: ITT, a vonatkozó rész a 25/A§-tól a 25/G§-ig.

A bejelentési eljárás részletezése: ITT

Hivatalos tájékoztató: ITT

Letölthető adatlap: ITT

Képek: innen, innen, és innen. 

Frissítés: A poszt megírását követően, vélhetően a törvény értelmezéséből fakadó ellentmondások, a közfelháborodás, és a regisztrációs díj beszedése körüli anomáliák miatt a helyzet módosulni látszik. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a 6000 forintos díjat nem kell megfizetni a belterületi földterületek regisztrációja után, sőt, úgy tűnik ezeket a területeket bejelenteni sem kell. A minisztérium közleménye ITT olvasható. A híradások szerint az eddig befizetett regisztrációs díjak visszatérítésre kerülnek azok számára, akikre a módosítás után a törvény nem vonatkozik, de az illetéket már megfizették. A témára vissza fogok térni, mikor  jogszabályok már véglegesen módosultak, illetve egyértelművé váltak. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a kommentelőknek a rengeteg hasznos véleményért, kiegészítésért!

Nem szokásom programajánlóval jelentkezni, azonban a tegnapi, meglehetősen heves kommentelést kiváltó hóvirágos írásom után egy kedves levelet kaptam, melynek írója felhívta a figyelmemet arra, hogy az Alcsúti Arborétumban kiváló lehetőség nyílik a hóvirágokban való gyönyörködésre, így aki azon a véleményen van, hogy a kis fehér szépségeket inkább csodálni kell, mintsem hazavinni, itt nagyszerű hétvégi programra lelhet.

Alcsúti hóvirágmező.

Természetesen nem csupán hóvirágból áll a kínálat, az arborétum egyedülálló flórával rendelkezik, több, mint 500 növényfaj található meg itt, és a nagyvárosi szürkeségben elfásult növénybarátok egészen májusig részt vehetnek a tavaszváró sétán, miközben például bogláros szellőrózsával, odvas keltikével, vagy pettyegetett tüdőfűvel is összefuthatnak, amire városban csekély esély mutatkozik. A 40 hektáros angolparkban egyedülálló fagyűjtemény is van, és klasszicista kastélyrom, medveház, babaház, Pollack-, és Ybl épületek maradványai is találhatóak az arborétumban. 

József nádor kastélyának homlokzata

Alcsútdoboz Budapesttől 40 kilométerre található, fővárosiak autóval szűk, tömegközlekedéssel bő egy óra alatt közelíthetik meg, a máshonnan érkezők Bicskét vagy Székesfehérvárt célozzák meg, ahonnan busszal mehetnek tovább. A mostani hétvége a meteorológusok szerint többé-kevésbé tavaszias lesz, így aki szabadtéri programot tervez, mindenképp fontolja meg az arborétum bejárását, főleg, hogy innen Etyek is csak egy lépésre van, ahol kiváló borok kóstolásával zárható a nap.

Virágok nélkül is akad látnivaló bőven

További információk és kapcsolatfelvétel: ITT, térkép pedig: ITT.

Képek: az arborétum honlapjáról.

Január utolsó napjaiban a tavaszt várók már igazán tűkön ülhetnek, a természet ébredését hozó évszak már mondhatni a bemelegítés fázisában van, és hamarosan a rajthoz is áll, hogy nagy lendülettel elstartoljon. Ebben az időszakban fontos szerephez jutnak azok a korán virágzó növények, melyek egyértelműen jelzik az enyhülés közeledtét. Közülük is a legjelentősebb a hóvirág, ő az egyik első hírnök, ráadásul különös szépsége és ártatlan bája igazán szívmelengető. A hóvirágok azonban veszélyben vannak.

Hó alól bújik elő, akár már januárban

A probléma jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy immár nyolc éve államilag is elismert védelem alatt állnak ezek a kecses kis virágok. 2005 augusztusában a 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet módosításával életbe lépő 13/2005 (VIII. 31.) KvVM rendelet értelmében a vadon élő hóvirág (Galanthus) "természetvédelmi  szempontból jelentős növényfajjá" lépett elő, innentől fogva példányainak leszakítása tilos, ez a tilalom egyébként a virágra, és a föld alatt megbújó hagymára is érvényes (tehát nem kiskapu, ha csak a hagymát ássuk ki otthoni ültetés céljából). Az oltalom három fajra vonatkozik, ezek közül a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) őshonos Magyarországon, a  pompás hóvirág (Galanthus elwesii) és a redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) pedig előfordulnak nálunk. 

Gyakran alkot nagy telepeket

A védettség alá vonás okai prózaiak, a mutatós virág korábban igen nagy népszerűségnek örvendett, természetjárók, és aluljárókban, utcasarkokon árusító nénikék szedték nagy lelkesedéssel, ami ugyan nem szép dolog, de ettől még nem lett volna feltétlen veszélyben a hóvirág. Az igazi baj az ipari méreteket öltő kitermelés volt, nem egyszer "leleményes" vállalkozók munkagépekkel gyalulták le a termőhelyek földjének felső rétegét, hogy hagymák mázsáit nyerjék ki, melyeket aztán jellemzően exportáltak, elsősorban Hollandiába. A hagymák később többek közt nálunk is kereskedelmi forgalomba kerültek, kiváló minőségű importáruként reklámozva. Fontos mellékzönge, hogy a kitermelők (és persze a túrázók, sétálók is), teljesen logikus módon, a legszebb példányokat emelték ki, így a megmaradt satnyább állomány folytathatta itthon életútját, ennek következtében pedig a gyengébb "minőségű", csúnyább hóvirágok szaporodtak, hasonló utódokat létrehozva. Így minden természetbarát csak örülhet a tilalomnak, és ha szigorú vagyok - ebben a kérdésben pedig csakugyan - az igazi környezetbarát módon gondolkodó virágrajongó nem vásárol utcán hóvirágot, és nem szakít le sétája során egyetlen tövet sem.

Ez már tilos

A hóvirágok szerelmeseinek természetesen van alternatívájuk, kertészetekben, szakáruházakban  kedvező áron kaphatóak nálunk nem őshonos, termesztésből származó, kerti (vagy parkbeli) ültetésre kínált változatai ennek a szűzies növénynek. A hóvirág a szépsége mellett egyben hálás kerti vendég is, mert sok törődést nem igényel, hagymáinak őszi ültetése után tulajdonképpen magukra is hagyhatjuk őket, csupán arra figyeljük, hogy természetes élőhelyeihez hasonló, lombok alatti, félárnyékos területet válasszunk számukra. Ha jól cselekedtünk, gyorsan terjeszkedő, pár éven belül nagy teleppé fejlődő hóvirág-kolóniát nyerünk, mely minden tél végén fel fogja dobni kedélyállapotunkat, és saját bejáratú tavaszjelzőként működik majd.

Szépségéért vadásszák, pedig ott mutat a legszebben, ahol megtermett

A hóvirágról az alábbi videóban mondok el további érdekességeket, ültetési útmutatót, így míg saját szemükkel nem pillanthatják meg, kattintsanak ide:

Képek: innen, innen, innen, és innen.

Filmsztárokat, nagynevű, netán még tehetséggel is bíró színészeket sokan tudunk sorolni hosszan, tipikus fordulatok, jellemző filmes klisék is akadnak szép számmal, csakúgy mint emlékezetes járművek, épületek, vagy helyszínek. Én azonban, mint kertész, a filmekben is árgus szemekkel lesem a növényeket, és bár emblematikus mozis virágból kevesebb van, mint telt keblű, szőke hősnőből, azért találni olyan zöldet, ami érdemes arra, hogy megemlékezzünk róla. Így most következzék egy szubjektív lista, melyben a növények, és a filmek jelentik a közös pontot. Elöljáróban elmondanám, hogy olyan növényekre koncentrátam, melyeknek valamilyen dramaturgiai szerepük is van, tehát nem csupán a háttérben szerepelnek (ennyi erővel az összes film szóba jöhetne, hiszen legalább egy szál fű mindegyikben akad), hanem lényegi dologként vannak jelen. Kimaradnak azok az alkotások, melyek címükben ugyan kapcsoldnak a természethez, azonban cselekményükben nem központi elem a flóra. Lássuk hát akkor, hogy melyek a legnagyobb mozis növénysztárok!

Adaptáció (Adaptation)

A film tulajdonképpen nem egy könyv feldolgozása, hanem egy könyv feldolgozásának a feldolgozása, hangozzék ez bármilyen furcsán. A kiindulópont Susan Orlean Az orchideatolvaj című könyve, melyet a filmben a főhős (Nicholas Cage) próbál filmre adaptálni, ennek folyamata az, amit látunk. A címbeli növény a szellemorchidea (Dendrophylax lindenii), mely kétségtelenül szépséges és ritka növény, Florida mocsaraiban honos, érdekessége, hogy levelek helyett gyökereivel fotoszintetizál, értékét páratlan virága és ritkasága adja.

Leon a profi (Léon)

Leon, a magányos bérgyilkos csak a munkájának él, egész addig, míg be nem toppan hozzá a szomszédságból Mathilda, az árván maradt kislány. Leon nehezen kezeli a helyzetet, egyrészt mert Mathildára egy egész osztag korrupt rendőr vadászik, másrészt mert eddig csak szobanövényével osztotta meg életét. Ez a növény egy rákvirág (Aglanomea), a forgatókönyvírónak pedig dícséret jár, hogy egy ilyen strapabíró fajtát választott, szegény zöldnek ugyanis sokmindent túl kell élnie a filmben. 

Dennis, a komisz (Dennis, the menace)

Az égetnivaló ötéves Dennisnek mintha egyetlen életcélja lenne, tönkretenni a szomszédban lakó nyugdíjas öregúr, Mr. Wilson (Walther Matthau) életét. Az egyik kulcsjelenetben Mr. Wilson a kertben várja barátaival a legnagyobb áhítatban, hogy negyven éve nevelt kedvenc növénye először és utoljára virágba boruljon. A rendezvényt Dennis zavarja meg, így Mr. Wilson épp nem látja a mindössze tíz másodpercig tartó virágzást, aminél nagyobb tragédiát egy hobbikertész nem élhet át. A különleges növény persze fikciós, bár némileg rokonítható az éjkirálynő kaktusszal (Selenicereus grandiflorus).

A forrás (The fountain)

Az extravagáns képi világú, és meglehetősen szövevényes cselekményű filmben mindhárom idősíkban egy fa játssza a főszerepet, persze a kutatóorvos Tom (Hugh Jackman) és beteg felesége Izzy (Rachel Weisz) mellett. A titokzatos, mitikus életfa egyszerre rákgyógyszer, az örök élet forrása, és a sosem múló szerelem jelképe. A film abszolválásához nagyobb mennyiségű papírzsebkendő, és némi ezoterikus beállítottság szükséges!

Ádám almái (Adams æbler)

A keserédes dán vígjátékban a közmunkára ítélt, szélsőséges nézeteket valló Adam a jámbor paphoz, Ivanhoz kerül, aki feladatul adja neki a kertben álló almafa gondozását, hogy a termésből a büntetés letöltésének végén sütemény készülhessen. A növénygondozás meglepő nehézségekkel jár, melyeket Adam és Ivan meglehetősen eltérően értékelnek, közben megérkeznek Adam régi cimborái is, és a sok bonyodalom után végül a filmtörténelem egyik legbizarrabb happy endjének lehetünk tanúi.

Az esemény (The happening)

M. Night Shyalaman ezzel a filmmel vált végleg kultikus rendezőből B-filmessé. Az eseményben nem egy növény, hanem a Föld komplett flórája válik ellenséggé, ugyanis bolygónk zöldjei egyszercsak mérgező gázt kezdenek eregetni, aminek hatására az emberek a legváltozatosabb módon követnek el öngyilkosságot. Pár túlélő menekülőre fogja a dolgot, hogy végül egyszercsak hirtelen - ahogy jött - úgy el is múljon a krízis. A komolynak szánt öko-thriller sajnos inkább vígjátékként funkcionál.

Batman: kezdődik (Batman: begins)

Bruce Wayne újraindított története a maszkos hős születésével kezdődik. Hogy bebocsájtást nyerjen az Árnyak Ligájának kolostorába, Wayne úrfinak egy kék virágot kell felcipelnie a hegyre, mely aztán később pszichoaktív drog alapanyagaként keseríti meg életét. 

Testrablók támadása (Invasion of the body snatchers)

Az 1978-as klasszikus inváziós filmben idegen mikroorganizmusok lepik el bolygónkat, hogy lemásolják, és érzelemmentes bábokra cseréljék az embereket. Bár mikroorganizmusokról van szó, megjelenésük növényszerű, és a neten fellelhető leírásokban is növényként említik a messziről jött létformát, így a gonosz flórakatalógusba mindenképpen felírhatjuk őket. A Testrablók támadása semmiképp sem ajánlott paranoiás nézőknek, mert megtekintése után minden pókerarcú embert idegennek fognak nézni!

Szökés az Alcatrazból (Escape from Alcatraz)

Az igaz történeten alapuló börtönfilmen végigvonul a virágszimbólum, mint a szabadság jelképe. Mikor a szökés felfedezése után a szárazföldön kutatnak a rabok nyomai után, a börtönigazgató egy krizantémot talál a tengerparton. Mivel ez a virág ott nem terem, egyértelmű, hogy Frank Morris (Clint Eastwood) hagyta ott, jelezvén, hogy a szökés sikeres volt. 

Wallace és Gromit: Az elvetemült veteménylény

Utolsóként egy mese is sorra kerül, és bár se szeri-se száma a természetben játszódó rajzfilmeknek, az Elvetemült veteménylény az egyetlen, ami egészen konkrétan a kertészkedést és a zöldségeket állítja a középpontba. A bájos gyurmafilmben a szórakozott feltaláló és zseniális kutyája a zöldségfesztiválra készülő falusiakat fenyegető rém után nyomoz. Mindeközben szerephez jut egy szakajtónyi nyuszi, pár rekorder káposzta, és egy fertelmes vegetáriánus szörny is. Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt erősen ajánlott!

A lista természetesen folytatható, olvasóimat buzdítom arra, hogy kommentekben gyűjtsenek még hasonló filmeket!

Az ötletet köszönöm olvasómnak Gergőnek!

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.