Megyeri Szabolcs kertész blogja

Az ősz bár az egyik fő kertészeti idény, de mégsem mindenki fókuszál ilyenkor a kinti növényzetre, van, akit egyszerűen (szó szerint) hidegen hagy az őszi kerti munka, míg másoknak nincs kertjük, így kénytelenek a szobában bíbelődni a növényekkel. Nekik szól a most ez a bejegyzés, amiben három olyan szokatlan, dekoratív, roppant látványos miniatűr kert kerül bemutatásra, melyet akárki otthon, kis anyagi ráfordítással, saját kezűleg is elkészíthet!

Asztali zen kert

A kültéri zen kerteknek nagy hagyományuk van, de ez a távol-keleti kertstílus a nyugati világban inkább csak díszként van jelen, eredeti feltalálási helyén azonban komoly és mély filozófiai tartalmat hordoz. Mivel a zen kert a mi, európai szemünkkel nézve kifejezetten sivárnak mondható, ezért kevesen választják ezt birtokuk stílusának, annak azonban semmi akadálya, hogy egy kicsi, beltéri változat készüljön! Miről is van szó? Minden zen kertek atyja a Kiotói Ryoanji (Békés Sárkány) templom zen kőkertje, melyet a XV. században építettek. A kert csupán 14 sziklából (a tizenötödiket a teljes elmélyülés állapotában lehet megpillantani) és homokos talajból áll, melyet a buddhista szerzetesek szertatásosan gereblyéznek, különböző formákat hozva létre a jól alakítható felületen. A gereblyézés nem munka, és nem is kertrendezés, hanem a meditáció eszköze, a minél tökéletesebb alakzatok, vagy írásjelek megrajzolása segíti elő a belső nyugalom, az ideális lelki egyensúly elérését. Ugyanezt a célt szolgálja a zen kert kicsinyített mása, ami tulajdonképpen egy miniatűr homokozó, pár díszes kaviccsal. Nem a méret a lényeg, hanem a tevékenység, amit a kis felületen is ugyanolyan eredménnyel végezhetünk. Az elkészítéshez egy tetszőleges méretű tál, vagy inkább magas peremű tálca kell, ami lehet szögletes, kerek, készülhet bármilyen anyagból, a lényeg, hogy legyen legalább 2-3 centi magas széle, és hogy alul se peregjen ki belőle a homok.  Finom homokot dekorboltokban, vagy a svéd bútoráruházban kaphatunk, lehet fehér, vagy akár színes is. Kell még egy kicsi gereblye, ezt vagy kifaragjuk, összeragasztgatjuk fából, vagy veszünk egyet egy hobbiboltban. A végén csak a dekoráció marad, ami lehet pár szép, gömbölyded vagy szögletes kavics, egy-két apró dísztárgy, szobrocska, vagy akár egy bonsai növény. Utóbbi elemek nem részei a tradicionális zen kertnek, de mivel a leírt verzió eleve messze áll az eredeti szellemiségétől, így nem is szentségtörés ízlés szerint dúsítani. A homokot aztán üres perceinkben kedvünkre fésülhetjük, alakíthatjuk, mindeközben az elménket megtisztítandó meditálhatunk, vagy csak elmélázhatunk.

Florárium

A florárium egyszerűen mondva egy akvárium, amiben víz és halak helyett föld és növények vannak. A legmegfelelőbb egy gömbakvárium, ami már csak azért is kézenfekvő választás, mert halakat tartani ilyenben a törvény szerint már nem szabad, ezért a lakóikat, funkciójukat vesztett gömbakváriumok remekül felhasználhatók a vázolandó célra. Megteszi persze bármilyen szögletes akvárium, vagy akár egy méretesebb, hasas dunsztosüveg is. A méretet tekintve szélesek a lehetőségek, a florárium lehet kicsi, nagyobb, vagy akár hatalmas is, hely és ízlés kérdése csupán. Az edény megtalálása után következik a talaj kialakítása, ami függ az ültetendő növények típusától. A kaktuszok és pozsgások a laza, homokos közeget, vagy a kertészetekben kapható kaktuszföldet szeretik a legjobban. Aki párakedvelő növényeket választ, annak a florárium aljára vékony réteg kavicságyat kell terítenie (lehet használni agyaggolyókat is), majd erre kell helyeznie a virágföldet, így a gyökereket nem éri közvetlenül az alul összegyűlő víz, de a párolgás erős lesz. A növények mellé természetesen egyéb dekorációt is helyezhetünk, például színes köveket, mutatós kavicsokat, kagyló-, és csigahéjakat, vagy fakéreg darabokat, göcsörtös faágakat, de akár játékfigurák, műanyag állatok, dínók is kerülhetnek ide, ha például gyerekszobába készül az alkotás. A floráriumban lévő növényeket éppen úgy kell gondozni, mint cserepes társaikat, ám arra figyelni kell, hogy minél szűkebb az edény nyílása, annál párásabb lesz a beltér, ezt szem előtt kell tartani a kialakítás és az öntözés során! A florárium izgalmas és inkább a haladóknak ajánlott verziója a benti vízikert, ami az előbb vázolt florárium vizes, mocsári jellegű változata. Vízikert esetében magasabb, öblösebb edényre lesz szükség, amibe alulra 4-5 centiméter vastagon faszén törmeléket terítünk, ez a réteg akadályozza majd meg az algásodást. Erre jöhet a legalább dupla ilyen vastagon kihelyezett humuszos, esetleg homokkal kevert virágföld, végül ebbe ültethetjük növényeinket. A vízikertbe csak kimondottan vízparti, mocsári növények kerülhetnek, melyek kedvelik a nagyon magas páratartalmat, és tolerálják a vízben gyökerezést!

Mohakert

A mohakert a florárium egy egyszerűbb, vagy inkább minimalistább változata, mely ugyanúgy zöld és izgalmas, de látványként letisztultabb. Persze a mohakert is dekorálható ízlés szerint, így akár színes-szagos minidzsungel is válhat belőle. Az alap természetesen a moha, ez a minikert a moha kellemes, homogén, mindent beborító látványára épül. Mivel a mohák páraigényes fajok (a kiszáradást ugyan eltűrik, de dekorációs értékük ilyenkor elveszik), ezért érdemes nem túl nagy szájú vagy nem túlzottan nyitott edényt használni, a már említett gömbakvárium most is legmegfelelőbb. Alulra közepes vagy nagyobb kavicsokat, köveket válogassunk, ezeket fogja ellepni a mohaszőnyeg. A második lépés a moha beszerzése, melyhez több lehetőség is adott. Az erdőből inkább ne gyűjtsünk, egyes fajok védettek, jobb megóvni őket. A ház körül, vagy egy közeli parkban mindig találni mohát, kerítésen, kőelemeken, padok betonján, satöbbi, ezek kiválóan alkalmasak. Vagy lefejtjük a mohát egy éles, vékony késsel, és a kívánt helyre tesszük, vagy készítünk mohapépet, amivel szebben, egyenletesebben tudjuk befedni a köveket. A péphez a következők szükségesek: egy bő maréknyi leszedett moha, két pohár natúr joghurt, ugyanennyi víz, de inkább sör, és egy kis kanál cukor. Mindezt tegyük turmixgépbe, alaposan mixeljük össze, míg lágy, kenhető masszát nem kapunk (sörrel hígíthatunk szükség esetén). Az elkészült mohafestéket ecsettel hordjuk fel a kívánt felületre, ezután pedig csak várni kell, hogy az új mohaszőnyeg megjelenjen. A mohakert természetesen tetszés szerint dekorálható, miniatűr növényekkel, dísztárgyakkal, figurákkal, de csodás esti látványt eredményezhet, ha egy elemről működő derengő fényt adó ledsort helyezünk el a kompozícióban!

Képek: innen, innen, és innen.