Megyeri Szabolcs kertész blogja

Idén eddig nem kegyes velünk az időjárás, szürke, ködös napok járnak, ráadásul a hőmérséklet tartósan fagypont alá ereszkedik, mindemellé még egy sajátos időjárási jelenség, a hidegpárna is súlyosbítja a helyzetet. Mindennek következtében a növényekre jégréteg rakódik le, ami veszélyeket is rejthet magában, hogy ne is beszéljünk az egyéb kísérőjelenségekről, mint a lefagyott utakról és járdákról, a ködről, és a betegségeknek kedvező párás hidegről. Természetesen nem vagyunk teljesen védtelenek a jeges időjárással szemben, így most következzék egy gyors útmutató, hogy mit kell és lehet megtenni a kertben és környékén az ilyen időszakban!

Elsőként ismerjük meg a hidegpárna jelenséget, melyről az elmúlt napokban többször is lehetett hallani. A met.hu meghatározása szerint:

A Kárpát-medencében a téli félévben fellépő tipikus időjárási jelenség, amikor a medence alján több napon keresztül rétegfelhőzet, hideg, párás, ködös idő alakul ki. Hidegpárna kialakulásakor rendszerint tartósan anticiklon uralja a térséget, a talaj közelében hőmérsékleti inverzió alakul ki.  A tipikus forgatókönyv szerint kezdetben csak a felszín közelében sűrű köd fokozatosan megvastagszik, majd megemelkedik, és rétegfelhőzetté alakul át. A felhőzet teteje rendszerint 400 és 1000 méter között stabilizálódhat. A felhőzet alatti egyhangú, hideg, párás, szürke idővel szemben a felhőzet fölé nyúló hegycsúcsokon derült, napos, a lentinél melegebb időt tapasztalhatunk. A felhőzet vastagságától és hőmérsékletétől függően kisebb mennyiségű csapadék: szitálás, ónos szitálás, hószállingózás is előfordulhat.

A sűrű köd tulajdonképpen apró, túlhűlt vízcseppekből áll, melyek ha mozgásba lendülnek a szél hatására, előbb-utóbb nekiütköznek valaminek, ha pedig ez történik, azonnal szilárd, fagyott csapadékká válnak, így alakul ki a növényi részeket (és persze minden mást) beborító hószerű, jeges réteg. Gyakran igen látványos az eredmény, mert ha a szél iránya állandó, akkor a tereptárgy egy irányból kapja az apró szemcséket, így végül csak az egyik oldalon alakul ki, adott esetben egészen nagy jegesedés. Nézzék csak: 

Na de visszatérve a kertre és környékére, mit lehet tenni, ha beütnek a tartós mínuszok, és még a jeges köddel is harcolni kell?

- Az eljegesedett növényi ágakat óvatos rázással jégmentesítsük. Ne üssük a hajtásokat erősen (például egy hosszú fával, seprűnyéllel) mert ilyen hidegben könnyen letörhetnek. Inkább óvatos sepregetéssel, himbálással próbálkozzunk.

- A sokszor elhanyagolt utcafronti fák esetenként kifejezetten rossz állapotúak, törékenyek (különösen ha törésre kifejezetten hajlamos fajba tartoznak). Az ezekre lerakódó jég (vagyis súly) fokozza a törésveszélyt, ezért érdemes ezeket jégmentesíteni, vagy lehetőség szerint elkerülni őket autóval és gyalogosan is. Szakemberek általában az erdei sétákat sem javasolják ilyen időben, mivel a törésveszély, ághullás nagy kockázatot jelent.

- Különösen fontos a jégmentesítés az örökzöldek esetében. A hajlékonyabb ágakra nehezedő súly tartós deformálódást is okozhat, így a tuják például alakjukat veszthetik.Az örökzöldek ráadásul télen is vegetálnak, így például a gázcserét akadályozhatja náluk az ágakat teljesen beburkoló lerakódás. Ez aztán részleges elhaláshoz, barnuláshoz vezethet. 

- Aki eddig nem tette sürgősen burkolja be a kerti csapot, és szigetelje a vízaknát, az éjjeli mínusz 6-8 fokos hidegek már komoly károkat okozhatnak a csövekben, szerelvényekben. Ha a kerti csapnak van külön elzárási lehetősége, használjuk ezt is, a föld alatti csőben is megfagyhat a víz, szétrepesztve a csövet, ezt pedig nehéz később helyreállítani. Ilyen elzárás esetén a csapot nyissuk meg, hogy legyen útja a táguló jégnek.

- Itt az ideje a rózsák fagyvédelmének is, a visszavágott töveket vagy takarjuk be komposzt (föld) halommal, vagy az érzékenyebb fajtákra borítsunk rá egy felfordított vödröt. Utóbbi óvintézkedést tartalékoljuk a leghidegebb időszakokra, ugyanis az ilyen fedés csak pár napig alkalmazható a rózsa károsodása nélkül. Nem minden rózsafajta fagyérzékeny, számos típus akár a -10 Celsiust is kibírja, de a komposztos takarás ezek esetében sem haszontalan.

- A fiatalabb, tavaly, különösen a tavaly ősszel telepített facsemeték jellemzően szintén védelemre szorulnak. Hiába lesznek fagytűrő növények felnőtt korukban, zsenge csemeteként minden fa érzékeny az erős hidegre, és főleg a jégre. A nappal megolvadó jég ugyanis a törzs repedéseibe szivároghat, éjjel megfagyva pedig szétfeszítheti a növényi részt, komoly kárt okozva. Ez ellen kartonpapíros, nádfonatos betekeréssel, vagy egy régebbi módszert követve meszes festéssel lehet védekezni. Ezt a már nagyobb, de fagyzugos helyre telepített fákkal, és a gyümölcsfákkal is meg lehet tenni. Hasznos kiegészítés, ha a csemete tövéhez arasznyi magasan komposztot, avart halmozunk, majd könnyű, légáteresztő hálóval fixáljuk azt, hogy a szél ne fújja el.

- Amennyiben nagyobb területen, egybefüggően helyezkednek el a védendő növények (nagyobb rózsaágyás, érzékenyebb évelők csoportja, gyümölcsfa csemete sor) egy huszáros vágással úgy is meg lehet oldani a védelmet, hogy szalmát terítünk szét, legalább 40-60 centiméter vastagon. Tavasszal majd újra jó szolgálatot tesz a védőréteg a komposztra helyezve!

- Ha még nincs, szerezzünk be gyorsan egy jó adag csúszásmentesítő szóróanyagot. A sót az ismert káros hatásai miatt mellőzük, ez az anyag egyébként is csak az autóutakon engedélyezett. Használjunk faforgácsot, kőzúzalékot, vagy az üzletekben kapható szóróanyag mixek valamelyikét. Vidéken gyakori szokás fahamu használata, melynek előnye, hogy fafűtés esetén ingyen rendelkezésre áll, ám nagyon piszkol, így a kinti járdákra nem a legjobb választás. A szórás preventív jelleggel is hatékony, tehát még a jegesedés előtt is ki lehet helyezni egy adagot!

- A kültéri, tehát a mozgatható kerti, vagy állandóan a balkonon tartott növényeket ne vigyük be a fűtött lakásba, ezzel legalább olyan rosszat teszünk, mintha hagynánk őket védtelenül megfagyni.  Ugyanakkor az érzékenyebb fajok a rendkívüli fagyok idején beköltözhetnek a fűtetlen (huzatmentes) lépcsőházba, üvegezett verandára, vagy akár a dupla ablak üvegtáblái közé. A társasházi folyosókon első a biztonság, ezért tartsuk szem előtt a tűzvédelmi előírásokat, ne szűkítsük le az átjárókat a növényekkel.

- A balkon növényeit helyezzük védett helyre (fal mellé, vagy az üvegezett korlát védelmébe), ahol a szél által hordott túlhűlt vízcseppek nem tapaszthatnak rájuk jégréteget. A kisebb edényű, vagy fagyra érzékeny példányok cserepét tekerjük be buborékfóliával vagy vászonanyaggal, a földjük tetejére szórjunk mulcsanyagot. Az edényeket jó ötlet egy hungarocell táblára állítani.

- Ne feledkezzünk meg a kert állatairól sem! A kutyaházat, macskalakot szigeteljük, ehhez vészmegoldásként pár, bent már nem használt pléd, lepedő is megteszi, de hasznosíthatjuk a karácsonyról maradt, még ki nem dobott csomagolóanyagokat is (kartonpapírt, hungarocellt). A négylábúak előtt mindig legyen friss víz (hamar befagy), és kedvenceink bizonyára hálásak lesznek, ha langyos, vízzel hígított tejet kaphatnak néha. A madarak most szorulnak a leginkább etetésre, hiszen a jégpáncél miatt a lehetőségeik erősen szűkültek. Kínáljunk nekik magkeveréket, gyümölcsöt, zsíros szalonnadarabkákat. A madáreleséget mindig úgy helyezzük el, hogy az étkező madarak ne legyenek prédái a szintén éhes kóbor macskáknak.

Képek: pixabay.com