Ha azt mondom mustár, te azt mondod kolbász - ez akár valamilyen mondóka része is lehetne, hiszen a mustárról mi más jutna eszünkbe, mint egy jó kis balatoni (az év többi szakában piaci) kolbász, bőséges mustár adaggal, meg egy nagy karéj házi kenyérrel persze. A mustár azonban ennél sokkal többet tud, igazi titkos univerzális növény, ugyanis kertészetileg is kifejezetten hasznos, ráadásul számos - olykor megmosolyogtató - népi praktika is társul hozzá. És persze nem kerülne szóba, ha nem lenne valamilyen aktualitása éppen, de erről kicsit lejjebb. 

A mustárnak a népi folklórban számos gyógyító hatást tulajdonítanak, ezek némelyike biztosan hatásos, más részük inkább amolyan jobb híján bevetett metódus lehetett. Mindenesetre a feljegyzések szerint például az összezúzott, vízzel és liszttel kevert mustármag kiváló szer meghűlés ellen a mellkasra kenve. A mustár, mivel enyhe bőrirritáló, vérbőség keltő hatása van alkalmazható hasonlóan elkészítve és felkenve elégtelen vérkeringés okozta végtag (elsősorban ujj) fájdalmak esetén. A mustármagos lábfürdő állítólag hatásos lábgombaölő szer, és a hírek szerint ugyanez a lábáztató enyhíti a lázat és a fejfájást is. A már említett mustármagos massza fájdalomenyhítő tapaszként is használható gézlapokra kenve és a sajgó testrészre helyezve, végül a mustár a tapasztalatok szerint bármilyen formájában kiváló étvágygerjesztő. Na de térjünk vissza kert világába.

A mustár, mint vetemény az év döntő részében vethető, sok más terményhez hasonlóan csak a hideg, fagyos téli hetekben nem telepíthető a kiskertbe. Mégis az őszi ültetés az egyik legüdvözítőbb ezen fűszernövény esetén, mégpedig praktikus okokból. Őszre, az ősz derekára a legtöbb veteményes természetes módon kiürül, de legalábbis megfogyatkoznak a lakói. Ilyenkor jön el a mustár ideje, ez a növény ugyanis nagyon gyorsan kicsírázik, hajtásai gyorsan kifejlődnek, és talajtakaróként remekül szolgálnak. Utóbbi minőségükben a mustárnövénykék a csupasz ágyásokat nagyon jól dekorálják, színnel, élettel töltik meg. Ez azonban még csak az esztétikai oldal, ugyanis a mustárnak van egy olyan szupertulajdonsága, hogy természetes talajfertőtlenítőként működik, gyökerei olyan biológiailag aktív anyagokat bocsájtanak ki, melyek, károsak az egyéb növényekre, sőt, egyes föld alatt élő rovarokra is. Így az ősszel már haszonnövény nélküli, de még vígan gazosodó ágyásokban a mustár egyszerűen kiszorítja az egyéb vegetációt!

Jó, jó, de mi lesz később? Itt jön az őszi ültetés vetés trükkje, a mustár ugyanis nem télálló, a fagyos időszakban elhal, növényi maradványai pedig tavasszal az első talajmunkálatok során szinte szó szerint szétporladnak, így nyom nélkül eltűnik. A gyökérzet sem marad életképes, a lebomló mustárgyökerek értékes természetes komposztként hasznosulnak újra. Az őszi mustár, ha talajtakaróként tekintünk rá, akkor az összes szokásos jótéteményt hozza, vagyis többek közt késlelteti a talaj kiszáradását, megfogja a port, és úgy biztosít egységes, üde látványt, hogy közben gondozására igazából nem kell időt fordítani. Tudni kell azonban, hogy az őszi mustár a sok előny mellett egyetlen dolgot nem biztosít: betakarítható mustármagokat. Aki tehát a mustárt étkezési célra szánja, tavasszal lépjen majd akcióba!

Sokan mostanra már biztos égnek a vágytól, hogy őszi mustárt vessenek, de mi ennek a módja? Nos, roppant egyszerű a művelet, a vetőmagokat az előzetesen ásással meglazított, majd elsimított, tömörített területre kell kiszórni, ezután pedig gereblyézéssel vagy kézi szórással kell vékony földtakarót helyezni rájuk. A kihajtó magoncok jó esetben pár nap múlva megjelenhetnek, aztán pedig gyors ütemben fognak növekedni. Az időnkénti öntözésen kívül sok egyéb teendő nem is akad a mustárvetemény körül.

Képek: innen