Megyeri Szabolcs kertész blogja

A sárgarépával kapcsolatban - nekem legalábbis - az ugrik be elsőre, hogy gyermekkoromban azzal akarták eladni nekem, hogy kiválóan lehet fütyülni tőle. Ezen sokat gondolkodtam, de sem akkor, sem most nem találok kapcsolatot a népszerű gyökérzöldség és a fütyülési tudomány között, ha bárki ismeri a tézis tudományos alapját, feltétlen fejtse ki kommentben, egy több évtizedes rejtélyt oldana meg nekem. Mindettől függetlenül a répa egy remek zöldségféle, melyet ha nem is a fütyülés, de a magas antioxidáns és ásványianyag tartalma, valamint a benne található béta-karotin miatt illeszthetünk be gyakran az étrendünkbe! Jó hír, hogy a sárgarépa különösebb probléma nélkül megtermelhető a konyhakertben, lássuk hogyan.

Sárgarépát márciustól júliusig vethetünk, éppen időben vagyunk tehát, annyit kell tudni az ültetési idővel kapcsolatban, hogy minél később vágunk bele, annál rövidebb tenyészidejű hibridet szükséges választani. Akinek ez kínai, nyugodtan hagyatkozzon a gazdaboltok, szaküzletek eladóinak segítségére, csak közölje velük, hogy mikor kezdene a munkálatokba. Mint minden vetés, a répáé is egy kevés előkészületet kíván. Szükséges lesz egy mélyreható talajátmozgatás, a répa a laza talajokat kedveli, köves, rögös, kötött közegben a gyökér szétágazik, minősége leromlik. Az ideális a mély rétegű, humuszban gazdag talaj, ilyenkor számíthatunk a legbővebb hozamra. Az átlagos kerti föld általában teljesen megfelelő, és ha paradicsom, paprika után vetjük, akkor tápanyagutánpótlásra sem lesz szükség. A sárgarépa tápanyagigénye közepes, dús lombozata miatt a nitrogén fontos számára, és káliumot is igényel, ezeket műtrágyával biztosíthatjuk, a friss szervestrágyázás kedvezőtlenül hat a növényre. Ültetéskor a magokat másfél arasznyi (kb. 25-30 cm) sortávolságba vessük, és alaposan öntözzük be (a kelesztő öntözés főleg a kései fajtáknál szükséges), mert a korai fejlődési szakaszban sok nedvességet kíván a növény. Hasznos trükk a magokat homokkal keverni, és így kiszórni, egyenletesebb eloszlást nyerhetünk így.

Érdekesség: van, aki bakháton termeszti a sárgarépát, ez egy speciális termesztési eljárás, de nem nehéz követni. A bakhát egy másfél-két arasznyi magas hosszanti földsáv, ennek a tetejébe vetünk ilyenkor. A bakhát előnye, hogy a gyökérzöldségnek könnyebb a fejlődés, hiszen mélyebb talaj van alatta, ami ráadásul biztosan laza és szellős szerkezetű, hiszen a bakhát megépítésénél megmozgattuk a földet. Az ilyen ültetésnél a barázdák közötti "völgyekben" alapos mulcsolás szükséges, a kiálló földgerincek ugyanis hamar kiszáradnak.

Mikor a hajtások már 2-4 lomblevelet növesztettek, egyelhetjük az ültetvényt hogy erős, vastag gyökereket kapjunk. Az egyelés azt jelenti, hogy egyes példányokat kiszedünk a sorból, úgy, hogy a bent maradók között egyenlő és ideális távolság legyen, ami a répa esetében 5-8 centiméter. Egyelésre a későbbiekben is szükség lehet, ne sajnáljuk kihúzni a kicsi példányokat, salátában akár azonnal hasznosíthatóak.

Cseperedő sárgarépa vetemény

Azt ezt követő ápolási munkák központi eleme a gyommentesítés (segít, ha az elővetemény is gyommentes volt), és a kapálás, melyet a tenyészidő alatt 3-4 alkalommal végezzünk el. A fejlődő répáknak a vetési időszakhoz képest kevesebb öntözésre lesz szükségük, a sárgarépa vízigénye közepes, de az esetleges szárazabb időszakokban az elmaradt csapadékot mindenképp pótolni kell. A répa betegségei közül a lisztharmat, vagy az alternáriás levélfoltosság jelenthet gondot, kártevői pedig jellemzően a cserebogárpajorok, a vetési bagolylepke, és a sárgarépalégy. Utóbbi ellen hathatós védekezés a vöröshagymával társítás, a hagyma távol tartja a legyet, a répa pedig a hagymát támadó legyet űzi el. A betegségek megelőzésében jelentős szerepe van az ellenálló hibridek választásának, így ne sajnáljuk a kicsit több pénzt a márkás, megbízható forrásból származó vetőanyagra (én mindig ellene beszélek az élelmiszer áruházak időszakosan kínált veteményes portékáinak, de döntsön mindenki belátása szerint).

Mulcsolt biovetemény. Mulcsként elsősorban szalma jöhet szóba, de az ágnyesedék, széna is megteszi

A betakarítás ideje az adott fajtától függ, a sárgarépa tenyészideje hosszú, nagy általánosságban 80-200 nap között van (a rövid tenyészidejű fajtáknál 80-120 nap), a vetőmag információi között megtaláljuk az optimális betakarítási időt. A felszedést egy száraz napra célszerű időzíteni, a betakarított terményt egy-két napig szikkasztani szokás, majd a levelektől megfosztott gyökereket hűvös pincében, homokágyban tároljuk. A sárgarépa balkonon is termeszthető, ám ilyenkor mély ültetőládára lesz szükség, valamint vegyük figyelembe, hogy lombozata akár egy méter magasra is növekedhet. Balkonon világos, szélvédett helyre telepítsük, és gyakrabban öntözzük, mint szabadföldi vetés esetén.

Noha sárgarépának hívjuk, számos színvátozatban elérhető

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.