A dohányzás ártalmairól rengeteget lehetne írni, én azonban ezt nem fogom megtenni, mert a vitathatatlanul káros dohányzásnak én most egy ritkábban tárgyalt vetületéről szeretnék szólni, azt meg, hogy dohányozni nem a legjobb ötlet, úgyis tudja mindenki. Gyakori jelenség - magam is látom nem ritkán - hogy sokan a balkonon dohányozva a hamut a balkonvirágok földjére pöccintik, majd a cigarettacsikkeket ugyanott nyomják el, sokszor ott is hagyják. Ez előfordul  az utcán is, amikor fák tövében, virágágyásban nyomják/tapossák el a bagó maradékát füstölgő polgártársaink (talán azt gondolva, hogy ez illendőbb dolog, mint a nyílt járdán hagyni a dekket). Ami igazán érdekes, hogy ehhez a cselekedethez széleskörben elterjedt ideológiai alap is társul, rengetegen gondolják úgy, hogy a cigarettahamu kimondottan hasznos a növényeknek, a csikk pedig - mivel javarészt cellulóz - hamar lebomlik és semmiféle kárt nem okoz. Nos természetesen ezek tévhitek, úgyhogy számoljunk is le velük gyorsan!

Minden tévhit ellenére nem barátok

Nem segít a tisztánlátásban, hogy az interneten is több olyan cikket találni, melyek a cigarettahamut, mint a növényeknek hasznos anyagot tüntetik fel, olykor egyenesen buzdítva az olvasókat, hogy a megtelt hamutartót borítsák a cserépbe, vagy a kerti zöld tövébe. Ez a félreértés - miszerint a cigihamu jót tesz a növényeknek - elsősorban a fahamu régóta ismert alkalmazásából fakad, ám már a fahamu esetében sem kerek a történet. Kutatások bizonyítják, hogy a fahamu kifejezetten kevés a növények számára hasznosítható tápanyagot tartalmaz, káliumtartalma 10% alatti, foszforból alig 1% található benne, ellenben az égés során létrejövő nehézfémek kifejezetten kártékonyak lehetnek nagy koncentrációban. A fahamu 25-30% körül tartalmaz kálcium-karbonátot, ami a talajt lúgosítja, (vagyis a talaj mészpótlására jó) ezért ezt számításba kell venni alkalmazáskor. A fahamut azonban bátran lehet használni rózsák, egyes gyümölcsfák alatt, gyökérzöldségek közegénél, vagy éppen komposztálásnál is, de például kártevőűzésre, vagy csigák távoltartására is használható. Feltehetően ebből táplálkozik az a nézet, hogy a cigarettahamu ugyanilyen jó hatással van a növényekre, azonban itt más a helyzet.

A cigarettában lévő dohány rengeteg vegyi anyagot tartalmaz, hiszen sosem tiszta dohány van a cigiben, és az égés során keletkező, vagy már eleve jelen lévő kemikáliák - ahogy az emberi szervezetnek - úgy a növényeknek sem tesznek jót. A csikkek földben való elnyomása (és otthagyása) még károsabb, mivel a csikk filterében felhalmozódó vegyszerek, nehézfémek egyenesen halálos ellenségei a zöldeknek. A csikk még egy kockázatot rejt, az el nem égett dohánymorzsalékban dohány mozaik vírus lehet, ami megtámadhatja házikedvenceinket. Ez a vírus rendkívül ellenálló, a fertőzött dohánylevelekből készült cigarettában tovább él, és innen átjuthat a szobai, kerti növényekre. Azért hozzáteszem, hogy ez elég ritkán fordul elő, de elméleti lehetőségként fennáll a fertőzésveszély.

Nem hamutartók!

Szintén összezavarhat sokakat, hogy a biokertészkedésben bevett módszer a dohánylevél főzet permetszerként való használata, mely többféle kártevő ellen hatásos, ám megintcsak nem szabad összemosni a dohánylevélből, tehát a "natúr" növényből készült szert a cigarettából származó hamuval, utóbbi a sok egyéb kemikália miatt kimondottan ártalmas. Még a biokertészkedésben használatos dohánylevél-főzet is hordoz dohány mozaik vírus kockázatot, így a nikotinos kártevőirtásnak is biztonságosabb módszere a nikotintartalmú kertészeti szerek használata.

Ez nem csak esztétikai probléma, hanem komolyan veszélyezteti a fát!

Azt is meg kell említeni, hogy a cigarettahamu a fahamuhoz hasonlóan lúgos kémhatást indukál, mely viszonylag kevés növény igényeinek felel meg, ezért a talajra sokszor érzékeny dísznövények esetében szintén nem jó ötlet a cserépbe, virágládába hamuzás. Az utcai fák esetében elméletileg azzal lehetne elhessegetni az aggodalmakat, hogy egyetlen csikk bizonyára nem okoz problémát egy termetes fának, azonban ha napi több tucat, akár százas nagyságrendű csikk landol a fa tövében, akkor a cigaretta maradékokból kioldódó vegyi anyagok már igenis veszélyeztetik a növény épségét. Fokozottan igaz ez a megállók, szórakozóhelyek közelében lévő utcai fákra, melyek ráadásul kis térfogatú földben kénytelen élni, így a csikkek hatása koncentráltan jelentkezik esetükben.  

Érdekesség, hogy a cigarettafüst egyetlen szempontból akár hasznos is lehetne a növényzetre nézve. A fotoszintézis során ugyanis a növények - kissé leegyszerűsítetten tálalva a folyamatot - szén-dioxidot (CO2) lélegeznek be és oxigént bocsátanak ki. Ezt persze csak akkor lehetne pozitívumként említeni, ha az égő cigaretta tiszta CO2-t eregetne magából, de ez persze nem igaz. Így összességében a dohányzás - ahogy az emberekre - a növényekre is nyilvánvalóan káros, ezért zöld kedvenceink védelmében próbáljuk mind a csikkeket, mind a dohányfüstöt távol tartani tőlük!

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.