Megyeri Szabolcs kertész blogja

A tél második felében már mindannyian epekedve várjuk a tavaszt, lassan betelik a pohár az állandó hideggel, a rövid nappalokkal, a latyakkal, és a tél egyéb nyavalyáival. Ebben a türelmetlen időszakban kifejezetten nyugtatóak, a szemnek és léleknek roppant kedvesek azok a növények, melyek már most is virágzásnak indulnak, szépségükkel feldobva a tél utolsó heteit. Az alábbiakban két ilyen csodás vadvirágról lesz szó, azért éppen kettejükről, mert sok hasonlóságot mutatnak. Mindkettő átlagon felüli szépséggel bír,  egyaránt korán borulnak virágba, megtalálhatóak a természetben is, de mindkettő védettséget élvez, ugyanakkor mindkettőnek léteznek a kiskertekbe szabadon ültethető változatai. Le is rántom a leplet, a hóvirágról és a hunyorról következik egy-egy rövid kedvcsináló leírás! 

Pirosló hunyor

Kisvirágú hunyor

A hóvirágnál kevésbé közismert tavaszhozó virág a hunyor melynek több fajtája kora tavasszal nyílik, azonban egyes változatai már a tél derekán is megteszik ezt. A hunyor (Hellaborus sp.) valójában egy nemzetség neve, melyben kéttucatnyi faj található, ezek közül három nálunk is őshonos. Az illatos hunyor (H. odorus) fő jellegzetessége egyértelmű, élőhelye a Dunántúl déli része, a Mecsek környéke, természetjárók zöld, zöldessárga, gyakran bókoló virágáról ismerhetik meg, akár a hó alól kikukucskálva. Télizöld növény, vagyis leveleit csak tavasszal veszti el, mikor az újakat hozza. A pirosló hunyor (H. purpurascens) a legsötétebb virágú a három közül, a szirmok belseje zöldes-bíbor árnyalatú, de inkább csak március elejétől látható teljes pompájában. A pirosló hunyor az Északi-középhegységben található meg. A kisvirágú hunyor (H. dumetorum) a Dunántúl nyugati részén és a Dunántúli középhegységben honos, virágait már januártól megcsodálhatjuk. Ami közös minden hunyorban, hogy minden részük erősen mérgező, és a három eddig említett faj ráadásul még védett is, tehát duplán ajánlatos nem leszedni őket, látványukban csak gyönyörködni illik, illetve csodás fotómodellek, főleg amennyiben egy kis hó is akad körülöttük.

Fekete hunyor

Akiknek megtetszettek a hunyorok, azoknak jó hír, hogy a védetteken kívül több fajta áll még rendelkezése kerti tartás céljából (így például a büdös, a keleti, vagy a fekete hunyor). A hunyorok egyöntetűen a humuszos, üde talajt kedvelik, és igen kedvező számukra a meszes közeg, ami Magyarországon általában rendelkezésre áll, tehát az átlagos kerti földbe különösebb talajjavító előkészület nélkül telepíthetőek. A hunyor mellett szól az is, hogy kimondottan igénytelen növény, ami különleges megjelenésével együtt könnyen a tavaszi kertek slágerévé teheti, ráadásul virágaik gyakran 3-4 hétig díszlenek. Vadvirágos, természetes, erdős hatású kertrészletek megalkotásakor egyenesen nélkülözhetetlen, de akkor is melegen ajánlott az ültetése, ha az év minél korábbi szakában virágos kertet szeretnénk. A hunyor telepítése pár hét múlva aktuális, a kora tavaszi kihelyezésnél vegyük figyelembe, hogy a nedves, nyirkos talajt kedvelik, a legjobb helyen cserjék félárnyékában lesznek. 

Hóvirág a kertben!

A hunyornál sokkal ismertebb és kedveltebb a hóvirág, mely csüngő virágaival, ártatlan, bájos megjelenésével az egyik örök közönségkedvenc vadvirág. A hóvirág hamarosan bontja szirmait, a frissen leesett hóval együtt pedig remekül mutat, érdemes tehát akár már mostanában hóvirág vadászatra indulni, ami természetesen csak a nézegetést, fotózást szabad, hogy jelentse, ugyanis a hóvirág védett. 

A védettségről

 

2005 augusztusában a 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet módosításával életbe lépő 13/2005 (VIII. 31.) KvVM rendelet értelmében a vadon élő hóvirág (Galanthus) "természetvédelmi  szempontból jelentős növényfajjá" lépett elő, vagyis a növény leszakítása, de hagymáinak kiásása is tilos. Az oltalom három fajra vonatkozik, ezek közül a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) őshonos Magyarországon, a  pompás hóvirág (Galanthus elwesii) és a redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) pedig előfordulnak nálunk. A védettség oka egyébként a nagy arányú felszedés volt. Az sem tesz jót az állománynak, ha túrázók, vagy nyugdíjukat virágárusítással kiegészíteni kívánó nénikék szakítják le a virágokat, de az igazi gond a tömeges kitermelés volt. A hóvirág hagymája keresett cikk, elsősorban Hollandiában, "élelmes" vállalkozók pedig sokszor munkagépekkel kotortak ki hatalmas hóvirág telepeket, hogy aztán a hagymákat jó áron eladják. Jellemző, hogy ilyenkor a szebb, egészségesebb példányokat, telepeket tizedelték meg, így a maradó satnya állományból kifejlődő utódnemzedék is gyengébb minőségű lett. Ez a folyamat a teljes hazai hóvirág-populáció minőségromlásához vezetett, a telepek degenerálódtak, genetikai diverzitásuk (sokféleségük) csökkent. 

A hóvirág kifejezés valójában nem egyetlen növényt jelöl, hanem az amarilliszfélék családjába tartozó húsz fajból álló nemzetséget jelenti, ezek közül négy található meg hazánkban. Ezek a pompás (Galanthus elwesii), a redőslevelű (Galanthus plicatus), a levantei (Galanthus fosteri), és a kikeleti hóvirág. Utóbbi, vagyis a Galanthus nivalis az, amelyik a többiek közül egyedüliként őshonos Magyarországon, és egyben védett fajnak számít. A kikeleti hóvirág eszmei értéke tövenként tízezer forint, szedése, gyűjtése nem megengedett, még akkor sem, ha kertekben nyílik. 

További hóvirág érdekességek az alábbi rövid videóban!

A hóvirágok szerelmeseinek azonban nem szabad elkeseredniük, kedvencüket tarthatják, nevelhetik a otthon is, a védetteken fajokon kívül ugyanis a többi típus a kertekben szabadon ültethető. Aki tehát szeretne saját hóvirágot, kertészetben vásárolhat ellenőrzött forrásból származó hagymát, melyet kora ősszel lehet elültetni a kertben, vagy egy cserépben, így ehhez most már késő, de bő fél év múlva nyugodtan lehet próbálkozni. Amennyiben lakásban neveljük, az elültetett hagymákat az első hajtások kibújásáig sötét, hűvös helyen kell tartani, ezután világosabb területre telepíteni, de arra ügyelni kell, hogy a növény a hideget szereti, ezért a balkonon, vagy a külső ablakpárkányon fogja jól érezni magát. Kiültetéskor, vagy a hagymák kerti telepítésekor lombok alatti félárnyékos helyet válasszunk nekik, amit pár hónap múlva már virágzással fognak meghálálni. Ültetés után több dolgunk nincs, öntözni sem szükséges a növényt, hiszen a hagymák minden tápanyagot tartalmaznak. A hóvirág január vége, február és április között virágzik, májusra hozza meg termését, majd visszahúzódik a földbe, és a következő ősszel indulnak meg újra a hajtások. Szerencsés esetben gyorsan terjeszkedő, pár éven belül nagy teleppé fejlődő hóvirág-kolóniát kapunk, mely minden tél végén fel fogja dobni kedélyállapotunkat, és saját bejáratú tavaszjelzőként működik majd.

A vadvirágos kertet kedvelők ITT találhatnak ültetnivalót!

Képek:  innen, innen,  innen, és innen.