Földönkívüli növények márpedig léteznek, persze egyelőre nem egy másik bolygón fedeztek fel a tudósok életet, hanem a mi földi növényeink jutottak messzire, ráadásul már többször, többféle céllal. A földönkívüli növénynevelés célja világos, az emberiség előbb-utóbb vagy kényszerűségből, vagy kíváncsiságból elindítja a távoli bolygókat célzó expedíciókat, a növényeknek pedig ebben a folyamatban kulcsszerep jut majd, persze elsősorban élelmezési szempontok miatt, de az sem mellékes, hogy a zöld flóra látványa nyugtató, biztonságérzetet adó elem a hosszú utazások alatt.
Hol tart most a növények bolygón kívüli pályafutása, és lehet-e tényleg krumplit termeszteni a Marson, ahogy azt a filmben láttuk? Mindjárt kiderül!
A NASA régebb óta foglalkozik a témával, saját kutatásaik mellett az űrhivatal évente kiírt technológiai pályázatának (X-Hab Innovation Challenge) már korábban is része volt az önfenntartó robotkert, melyre több ötlet is érkezett, például az alábbi, még fejlesztés alatt álló "kert", mely az elképzelések szerint emberi beavatkozás nélkül is működőképes, ez természetesen az űrutazások alatti ellátást szolgálná.
A University of Colorado diákjainak futurisztikus önfenntartó kertje
A NASA európai megfelelője az ESA (Europian Space Agency) sem marad ki a űrnövény termesztésből, az ESA irányítása alatt az ISS-en, vagyis a Nemzetközi Űrállomáson folyamatosan zajlanak kísérletek növényekkel, például azt vizsgálva, hogy a súlytalanságban merre nőnek a növények (a konklúzió szerint a hajtások a fény felé, a gyökerek a víz irányába), vagy hogy hogyan tudnak részt venni az űrállomás levegőminőségének javításában, és a korlátozott mennyiségű víz tisztításában. Természetesen az is lényeges, hogy a szűk és klausztrofób enteriőrben a növények nyugtatólag hatnak az asztronautákra.
A növények majdani fontos szerepét az űrutazásoknál jól jelzi, hogy az ISS-en folyamatosan zajlanak növénykísérletek
Az űrállomáson nem csak haszonnövényekkel folynak kísérletek, a napokban érkezett a hír, miszerint a Nemzetközi Űrállomáson kihajtott az első földönkívüli virág, ami egyébként egy vasvirág, ez egy szívós egynyári dísznövény, tehát biztosan nem véletlenszerűen esett rá a választás. A vasvirág nem mellesleg ugyanabban a keltetőben cseperedett, ahol már a salátával is sikert értek el az asztronauták, érdekesség, hogy a fejlődő növényeket ebben speciális piros, kék, és zöld fényekkel világítják meg.
Frissen kinyílt vasvirág az ISS-en
Az űrállomáson zajló kísérletek persze egy nagyobb vállalkozás előfutáraként működnek, az első jelentősebb cél a Mars bolygó, melyet jó eséllyel az évszázad első felében meglátogatunk majd. A nemrégiben bemutatott nagysikerű Mentőexpedíció című filmben a Marson rekedt űrhajós burgonyatermesztéssel próbálja megoldani a saját élelmezését, és ez egyáltalán nem egy lehetetlen ötlet, sőt, nem is újszerű elképzelés. A Mars One néven futó projekt 2023-ra (néhol 2025 a céldátum) tervezett marsi missziójához kapcsolódóan a Southampton University ambíciózus diákcsapata már két éve salátatermesztést álmodott a messzi égitestre, a 2018-ban landoló első felderítő egységgel odautaztatva. Elképzelésük szerint a szállító űrhajóban kis helyet fog foglalni az a kísérleti egység, mellyel salátát lehet majd nevelni, egész pontosan fejessalátát. A tervek szerint a kellő hőmérsékletet a leszállóegység fűtőelemei biztosítják majd, a közeget értelemszerűen nem a Mars talaja jelentené, hanem tápoldatos vízben fejlődnének a zöldségek, a fényt pedig a Nap szolgáltatja majd, a fejlődéshez szükséges szén-dioxidot a bolygó légköréből vonnák ki.
Miért pont a krumpli?
Ridley Scott filmjében adta magát a krumpli, hiszen a főhősnek csak ez állt rendelkezésére, azonban nem véletlen, hogy ez a zöldség került szóba, a valós kutatások szerint is a burgonya az egyik legjobb alany erre a célra. Bőven tartalmaz vasat és cinket, C-vitaminban sem szűkölködik, tápértéke magas, termesztése pedig egyszerű, így ideális táplálék egy idegen bolygón termesztve. Jim Green a NASA munkatársa, és egyben a film tudományos konzultánsa azt állítja, hogy a moziban látható krumplitermesztés egyáltalán nem megoldhatatlan, de például a trágyaként használt emberi ürülék csak több hónapnyi komposztálás után vethető be a célra. Green szerint egyébként a latrina tartalmánál jobb tápanyag lehetne a Marson bőven rendelkezésre álló nitrogénből, vizet pedig a filmben látottaknál egyszerűbben lehetne kinyerni a bolygó fagyott vízkészletéből.
A tervek szerint az önellátásra berendezkedés nagyon is fontos lesz a leendő marsi bázison, hiszen a jelenlegi állás szerint csak az odaút megoldott, így az első bátor telepesek kénytelenek lesznek hosszútávra berendezkedni, csakúgy, mint a film főhőse. Ez a terv egyelőre csupán diákok ötlete, ugyanakkor olyannyira nem túlzott elképzelés, hogy a NASA jelenleg egyenesen a marsi krumplitermesztést próbálja szimulálni. A kísérlethez a perui Pampas de La Joya sivatag talaját használják, a kutatások szerint ugyanis ez rendkívül hasonlít a marsi közegre, valamint természetesen a légkört is a vörös bolygóéhoz hasonlóvá teszik az ültetvény fölött, ez azt jelenti, hogy 95%-nyi szén-dioxid és 0.13% oxigén áll majd a krumplik rendelkezésére.
Források és képek: lettuceonmars.com, iflscience.com, nasa.gov, techinsider.io, index.hu
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.
A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu
