Az elmúlt napokban már szállingózott a hó, Budapesten ugyan nem maradt meg, de néhol az országban már fehér a táj, ráadásul az előrejelzések szerint a következő pár napban országos havazás várható, így az ezzel kapcsolatos teendők is aktuálissá válnak. Mit, miért, és hogyan kell intézni havazáskor, és mi köze mindennek a kertekhez? Máris sorolom!

Ha havazik és fagy (elég az egyik is!) akkor bizony fellép a csúszásveszély, amiről elsőre a vicces elesések jutnak eszünkbe, de egy jó nagy hasalás a havas, jeges járdán korántsem tréfadolog, még az ifjabbak is megsérülhetnek, a nehezen mozgó idősebbeknek pedig komoly galibát okozhat egy esés. A hó nem csak a csúszásveszély miatt érdekes, hanem egyéb kerti vetületei is vannak, például a behavazott örökzöldek, zsengébb növények igénylik a tehermentesítést. A társasházi lakóknak sokszor nem evidens, hogy az épület előtti járda tisztán tartása a ház közös felelőssége, ha valaki ott sérül meg a nem megfelelő hóeltakarítás, jegesedés miatt, komoly kártérítési per is lehet az ügy vége. talán ennyivel már felcsigáztam az érdeklődést, jöjjön tehát a pontokba szedett havas feladatlista!

1. Só

Röviden a sót felejtsük el, hosszabban kifejtve a só ugyan a közhiedelemmel ellentétben nem teljesen tiltott, a használata mégsem ajánlott. A törvény betűje szerint: belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. (346/2008. (XII. 30.) számú kormányrendelet, 5. § (2)). Ez annyit tesz, hogy ahol autók járnak, ott sózni is lehet. Így, aki nagyon akarja, a háza előtti utat sózhatja, de ezt a közterület illetékes fenntartója rendszerint meg is teszi helyette, viszont ebből fakad az az alapvetés, hogy az úttestről sose lapátoljuk a havat az úttest melletti beültetett zöld sávra, főleg ne a fák tövéhez. A sóról talán elég ennyi is, azt nem feltételezném, hogy bárki is sózni szeretné a kertje belső részét. 

2. Só helyett

A són kívül rengeteg más, bevált és környezetbarát anyag akad a havas, jeges járdák, utak kezelésére.  A faforgács közepesen hatékony, ám maximálisan zöld szer, hasonlóan a homokhoz, ami szintén korlátozás nélkül bevethető. A zeolitos kőzúzalék is jó választás, hatékony, ártalmatlan, és nem is kifejezetten drága, beszerzése azonban utánajárást igényel. Említésre méltó még az útkáli, ez egy keverék, mely tartalmaz kloridokat, ásványi zúzalékot és sót. Hatásfoka jó, a benne lévő (az önmagában alkalmazott sóhoz képest kevesebb) káros anyag pedig lassan, fokozatosan oldódik ki, így a sima sónál mindenképp jobb választás. Régóta használatos a fahamu is, ami ugyan a célra jó, de látványra randa, és csúnyán piszkol is, de ha más nincs, ez is megteszi. A fahamu ugyanakkor nagy mennyiségben és a kert belső részein ellenjavallt, mert a talajt lúgosítja, így káros lehet a kerti növényzetre, érdekes módon azonban egyes esetekben, például túl savanyú talaj, vagy káliumhiány esetén még jól is jöhet. 

3. Egzotikus csúszásmentesítők

Inkább csak érdekességük miatt méltók az említésre az alábbi szokatlan szóróanyagok, bár természetesen a gyakorlatban is bevethetőek, ha hozzájuk férünk. Érdekes csúszásmentesítő a vinasz, ami a cukorgyártás egyik mellékterméke, jó hatásfokú jégmentesítő, a talajba jutva pedig tápanyagként szolgál, ellenben sajnos rettenetesen büdös, így nem csoda, ha csak mezőgazdasági területeken szokták bevetni. Csúszásmentesítésre műtrágyát, vagy pétisót is használnak néha, főleg, nagyobb, értékes zöldfelületeknél. Nagy előnyük, hogy pontosan adagolt mennyiségben még hasznosak is a növényzetnek, azonban túladagolva nagyon gyorsan ki lehet vele égetni mindent, ezért házilag ne kezdjük el műtrágyázni a havas kertet. További előnye a műtrágyának, hogy az állatok számára sem káros, például lovardákban előszeretettel vetik be, mert nem bántja a lovak érzékeny patáját. Szót érdemel még a magyar fejlesztésű Transheat szóróanyag, mely mentes a só kellemetlen hatásaitól, és a só -15 celsiusos limitjével szemben egészen -28 Celsiusig hatékony. Ára magasabb, mint a sóé, vagy a többi szóróanyagé, azonban adott területre a sónál jóval kisebb mennyiség is elegendő belőle.

4. Felelősség

A "mivel"-t már tisztáztuk, fordítsunk pár szót a "miért"-re is. Ahogy az már említésre került, a házak tulajdonosainak törvényi kötelességük a tulajdonuk előtti járda biztosítása, így nincs apelláta, lapátolni, szórni kell a porta előtti szakaszt. Társasházaknál érdemes ezt a kérdést idejekorán tisztázni, baj esetén ugyanis a közösség fog fizetni, érdemes ezt megelőzni, egyszerűen ki kell jelölni egy, vagy váltásban több lapátoló/szóró személyt, vagy egyszerűen szerződést kell kötni egy vállalkozóval a feladat ellátására, innentől a felelősség az övé lesz. Természetesen a csúszásveszély elhárítása nem (csak) a felelősségi kérdések miatt fontos, hanem azért, hogy mindenki rendben, folyamatosan, biztonságosan közlekedhessen a járdákon, utcákon. 

Ne csak a járda legyen tiszta, az útmenti növények biztonságát is tartsuk szem előtt!

5. Havazás a kertben

A kertben általában nem szükséges alaposan csúszásmentesíteni, legfeljebb a kerti ösvényt szórjuk valamilyen környezetbarát anyaggal, ha gyakran használjuk. A nagyobb mennyiségű hó a tuják, fenyők, vagy a sövény ágait megterhelheti, szétnyomhatja, a lombozat sérülhet, torzulhat, az ágak pedig olykor le is törhetnek. A megoldás egyszerű, a behavazott növényeket óvatosan rázzuk meg, a magasabban lévő ágakat egy seprűvel óvatosan ütögessük meg. A hó, a hólé különösen veszélyes a manapság divatos díszfüvekre, ezeket - ha eddig nem tettük - most gyorsan kössük össze, ez egyszerű feladat lesz, egy vastagabb kötéllel vagy szalaggal szorítsuk össze a díszfű szárait. A kertben és az utcafronton is érvényes, hogy lapátoláskor a havat ne az ágyásokba, a növényekre halmozzuk, a nagy súly károsíthatja ezeket. Az utakról (ahol ugye lehet sózni, sóznak is gyakran) a sós havat ne az útmenti fák tövéhez toljuk, olvadáskor a sós lé a fákban komoly kárt tehet.