A néphagyomány szerint Vízkeresztkor, vagyis január hatodik napján jön el az ideje a karácsonyfák lebontásának, de bizonyára rengeteg háztartásban - ahol gyermekek vannak, és ahol még nem hullatja kilószámra a tűleveleket a fa - még egy ideig maradhatnak a feldíszített fenyők. Sokan azonban hamarosan búcsút mondanak az ünnepi fenyőnek, és végsó útjára indítják ezeket az örökzöldeket, erről az útról, és annak elágazásairól lesz szó most, ám előbb pár gyakorlati gondolat.
A dolgát végzett fa gyakran nem kapja meg a végső tiszteletet, de fogalmazhatunk úgy is, hogy az utca, a park, a járda nem kapja meg a tiszteletet, ugyanis nem ritkán ezeken a helyeken kötnek ki a kopaszodó fenyők. Erről a jelenségről egy rögtönzött képgalériában példát is mutatok, a bekezdés alatti fotókat az elmúlt napokban készítettem a pesti utcákon, sok magyarázat nem szükséges hozzájuk. Azért érthetetlen a dolog, mert minden településen létezik szervezett fenyő elszállítás az ünnepeket követően, rengeteg helyen pedig ideiglenes gyűjtőkonténereket, ketreceket is kihelyez a közterület illetékes fenntartója, használjuk tehát ezeket, ha pedig nem találjuk őket, érdeklődjünk a polgármesteri hivatalban (annak honlapján), kérdezzük meg a közös képviselőt, vagy a jobban tájékozott szomszédot. Szintén rossz ötlet a fát a kukába gyömöszölni, társasházaknál ez nem ritka, ahogy a belső, közös udvarra, vagy a folyosóra kicsempészett fa sem. Előbbi csupán idegesítő jelenség, utóbbi gyakorlat azonban adott esetben a tűzvédelmi szabályoknak is ellent mondhat, akár bírsággal is járhat. A saját kerttel rendelkezőknek több alternatívájuk akad, a még leveles ágakat felaprítva mulcshoz, téli szigetelőanyaghoz juthatnak, melyet a kertben használhatnak fel, a kiszáradt, feldarabolt fenyőt pedig a kazánba is dobhatja, akinek ilyen a fűtése.
Hogyan vigyük ki a fát a lakásból?
A fenti kérdés főleg azért válhat fontossá, mert januárra sok ünnepi fenyő már kis mozdulatra is tűlevelek tucatjainak elszórásával reagál, a lakáson való áthurcolás pedig hosszú és fárasztó takarítást követel majd meg. Az én módszeren (én is mástól csentem), hogy egy rossz takarót, lepedőt, régi ágyneműhuzatot (melyik évben épp mi akad) terítek a fa mellé, majd az óvatosan dísztelenített növényt erre fektetem, bebugyolálom, és így viszem ki, így minimális levélhullás tapasztalható lakásszerte.
A rákospalotai hulladékégető udvarán gyűlnek a fák
Izgalmas felvetés az is, hogy mi történik a begyűjtött és elszállított fákkal? A válasz összetett, mert a kidobott fa sorsa sok mindentől függ, főleg, hogy helyileg hogyan tudják a leginkább megoldani a kérdést. Az egyik legáltalánosabb eset a termikus hasznosítás, ami egy szép kifejezés arra, hogy a fákat eltüzelik hőerőművekben, vagy hulladékégetőkben. Szóba jöhet a komposztálás, ami azonban fenyőfélék esetében nem egyszerű feladat, általában egy segédanyaggal oldják meg, ami a bőrfeldolgozás egyik mellékterméke, és segíti a gombák és baktériumok munkáját a fa lebomlasztásában. Ez a melléktermék azonban nem áll nagy mennyiségben rendelkezésre (főleg, mert hazánkban jelentéktelen a bőrfeldolgozó ipar), ráadásul az ipari komposztáláshoz használt (általában meglehetősen drága) őrlő berendezéseket veszélyeztethetik a karácsonyfákon lévő tárgyak, díszek, csillagszóró-szárak, drótdarabok, olykor pedig még a talp is fán marad. A komposztálás mindennek ellenére nem lehetetlen, az ország nyugati régióiban van ilyen, például a győri fenyők a likócsi komposztüzembe kerülnek. A budapesti fenyők (mintegy félmillió darab) döntő része a rákospalotai hulladékégetőben köt ki, az FKF komposztálótelepe ugyanis technikailag nem alkalmas a fenyők komposztálására. Az olyan településeken, ahol a közelben sem égető-, sem hőerőmű, sem komposztálótelep nincsen, ott rendszerint egyszerűen a szeméttelepen fejezi be a karácsonyi növénydísz a pályafutását. Szellemes megoldások is akadnak, tavaly Pécsett a vastagabb törzsű karácsonyi fenyők a köztéri bútorok és szemetesek javításához kerültek felhasználásra értékes faanyagként.
Így elegáns gyűjteni a fákat, ha esetleg nincsen konténer vagy gyűjtőketrec
Karácsonyfa komposztálás otthon?
Manapság sokan otthon, a kertjükben is komposztálnak, így felmerül a kérdés, ők felhasználhatják-e így a fenyőket? A fenyőről (a dióhoz hasonlóan) az a hír járja, hogy nem komposztálható, ami biztosan nem igaz, de az már valós, hogy a fenyő lebomlásához több idő kell, mint az egyéb növényi hulladékok esetében. A fenyőt komposztanyagként ajánlott külön komposztálóban tartani, és egy kevés sima komposzttal vegyíteni, majd türelmesen megvárni, míg a természet elvégzi a dolgát. Ugyanakkor az egyetlen darab, sokszor tűleveleit tekintve már erősen hiányos karácsonyfa feldarabolt állapotban nyugodtan a vegyes komposzt közé keverhető.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal