A kertészkedés csodás hobbi, ami kikapcsol, elűzi az unalmat, praktikus, és - gyakran szó szerint - gyümölcsöző elfoglaltság. A növénygondozásnak persze árnyoldalai is vannak, például a már nem annyira stresszmentes és kikapcsoló növénybetegségek elleni harc, a megmagyarázhatatlan növénypusztulások miatti düh, vagy éppen a gyomokkal való folyamatos és ádáz küzdelem. Nincsen olyan kert, ahol a haszon-, vagy dísznövények között, mellett ne jelennének meg a gyomok, ez pedig feladatot ad a kertésznek, és persze borzolja az idegeit. A gyommentesség tehát régi vágyálom, amit ha száz százalékig beteljesíteni nem is lehet, azért azt el lehet érni, hogy a gazok megjelenésének nagyon kicsi esélye legyen. Például előrelátó és szakszerű ültetéssel.

A következőkben semmiféle csodamódszer, vagy titkos praktika nem fog szóba kerülni, csupán egy olyan ültetési módot mutatok be, mellyel hatékonyan zárjhatjuk el a gyomok útját. Ez természetesen nem vethető be minden növény esetében, inkább a díszágyások védelmét szolgálhatja, de érdemes átgondolni, hogy az ültetés körüli kissé több macera megéri-e a későbbi előnyöket, nyilván nem meglepetés, hogy szerintem igen. Mivel még csak november közepe van, az ültetési szezonnak egyáltalán nincs vége, a cserjeféléktől kezdve az évelőkön keresztül az örökzöldekig, gyümölcsfákig bezárólag rengeteg mindent lehet még a kertbe telepíteni, nem haszontalan tehát egy gyommentes alternatívát bemutatni. Lássuk hát, miről van szó. 

A mulcsolás magában is jó módszer a gyomok ellen, geotextíliával kombinálva pedig még hatékonyabb

A gyomok visszaszorításának az egyik legjobb módja a geotextília használata, kombinálva az a fölé kihelyzett díszítő mulccsal. A mulccsal kapcsolatban máris egy problémába ütközünk, ugyanis ahhoz, hogy a mulcs közül az oda behullott növényi részeket (leveleket főképpen) kiszedjük, lombszívóra lesz szükségünk, vagy nagy türelemre és sok időre a kézi szedegetéshez. Ez a körülmény rögtön rávilágít, hogy a legtöbb örökzöld és évelő alá különösen érdemes rakni, de szinte bármilyen ágyásnál alkalmazható ez az együttes, ha az esztétikus látvány megtartása megoldható. Két lehetőség adódik: a textília leterítése még a növény elültetése előtt, vagy csak utána. A leterítés értelemszerűen egyszerűbb üres területre, de ilyenkor az ültetőgödör kiásása válik nehézkessé, ezért szerintem az útólagos fóliázás a jobb megoldás, ez ráadásul a már korábban elültetett növényeknél is működőképes.  Az ültetés befejeztével veszi kezdetét a fólia leterítése, melynek nagyon egyszerű szabályai vannak. A geotextíliát az ágyások szegélyei mentén 20 cm-t be kell ásni a talajba. Ennek módját a következő kép hivatott bemutatni - a takarni kívánt területtel ellenkező irányba hajtjuk, majd a kiásott vályúba az egyik szélét beleengedjük. A feszesség miatt a fóliát minél több helyen érdemes letűzni, erre általában költségkímélőbb megoldás az erősebb drót. A kitermelt földet visszatöltjük, tömörítjük. Ezután csak át kell hajtani rajta a fóliát.

Természetesen adja magát a kérdés, hogy az így alulra kerülő növények hogyan jutnak a felszínre. Ehhez csak egy ollóra van szükségünk. Ha a fólia széléhez közel esik a növény, akkor egyszerűen vágjunk be a szélétől, majd vágjunk ki egy - a tőnek megfelelő méretű lyukat, és óvatosan hajtogassuk a növény alá.

Amennyiben a növény a textília közepén van, akkor körülbelül a növény közepe fölött vágjunk egy nagy X-et a fóliába, ez nyugodtan lehet nagyobb, mint a lombozat. Ezt pedig szintén alá lehet hajtogatni. Olykor lehet, hogy az X nem elég, ezért kisebb rombuszt vagy négyzetet is ki kell vágnunk, ez a növény tövének méretétől függ.

Mindkét esetben figyeljünk arra, hogy a növény osztódó tövű-e, vagy egyetlen szára van és maximum vastagszik. Fontos, hogy a fólia évek múlva se gátolja a növényt a növekedésben. A következő darab fóliát az előzőre 10 cm átfedéssel kell teríteni. Most már ott tartunk, hogy a növények a földben vannak, és a fóliázás kész, úgyhogy már csak a mulcsozás van hátra. A mulcsról mindenképp meg kell említeni, hogy nem csupán esztétikai és gyomosodást gátló hatása van, hanem az alatta lévő föld nedvességmegtartó képességét is javítja, vagyis az nehezebben szárad ki, így a mulcs alkalmazásával még egy előnyhöz jutunk. Ahhoz, hogy a jótétemények működjenek, a mulcs vastagságságának legalább 5 centiméteresnek kell lennie.  A mulcs az anyagát tekintve változatos lehet, elsőre mindenkinek a fakéreg ugrik be, ám lehet akár különböző méretű kavics, kőzúzalék, dizájner kertekben pedig akár üvegtörmelék vagy színezett műanyag granulátum is szóba jöhetnek. Azt fontos megjegyezni, hogy sok gyomnak elég egy kevés összeállt por, és máris képesek gyökeret ereszteni, ezért érdemes kerülni a nagyon finom szemcsés kavicstípusokat.

A gyöngykavics már megfelelő méretű lenne, viszont nem túl lépésbiztos - besüpped, ha rálépünk.

A hozzá hasonló, de jobb választás a kulé kavics (16-32-es, vagy 24-40-es).

Vannak természetesen a magasabb árkategóriába tartozó díszkavicsok is, de azokból is nagyjából ekkora méretűt érdemes. 

Klasszikus kéreg mulcs

Geotextíliával és mulccsal gyommentessé tett ágyásokat különösen praktikus olyan helyeken kialakítani, ahol a gyakori növénygondozás nem megoldható, például utcafrontokon, társasházi belső udvarokon, vagy éppen irodaházak kertjeiben.

A fakéregnél kicsit más a helyzet. Vastagsága ugyanúgy minimum 5 cm legyen, viszont ún. alap készítésnek tökéletes az apróbb szemcséjű is, 2-3 cm vastagságban (ez lehet, akár az általunk korábban a ritkításkor ledarált mulcs is). Ennek tetejére a dekoratívabb, nagyobb darabosabb kérget kell teríteni. A kéreg fajtákból is nagy a választék manapság, borovifenyő a legelterjedtebb. Ennél nagyobb díszítő értékű, ugyanakkor drágább a vörösfenyő. Természetesen ma már nemcsak ezeket a természetesebb fajtákat lehet kapni, hanem a legkülönfélébb színváltozatokban is, sárgától az élénkvörösig. Ne felejtsük el, hogy a fenyőkéreg takarás kissé savanyítja a talajt, ami viszont egyes növények esetében akár jól is jöhet! Amennyiben mindent szakszerűen csináltunk, egy majdnem tökéletesen gyomvédett díszágyás lehet a jutalmunk, mellyel csupán kevés ápolási feladat jár.

A fotók Kéméndi Zsolt munkái