Ősszel hagyományosan elkezdjük feltölteni az éléstárakat, spájzokat, ami manapság talán már kicsit avíttos dolog, mert ugye a nagyobb boltokban egész télen vásárolhatnánk zöldségeféléket, gyümölcsöket, de ez a régi jó gyűjtögetős-raktározós beidegződés megmaradt. Az persze egy nyomós érv, ha a kertben gazdálkodók a nyár végi, őszi termést leszedik és elraktározzák, és az sem ritka, hogy rokonoktól, ismerősöktől kapunk egyszercsak egy raklapnyi krumplit, vagy almát, de akárhogy is, tény, hogy ezekben a hetekben sokféle termény kerül tárolásra. A zöldségek és gyümölcsök hosszabb távú eltartása azonban nem mindig eredményes, többféle, és főképp változó körülmények szükségesek a sikeres raktározáshoz. Ezekből a praktikákból szedek most össze egy csokorra valót, melyek részben a saját tapasztalataimon, részben pedig a jól bevált fortélyokon alapulnak, de természetesen szívesen várom a gyakorlott háziasszonyok és gazdák egyéb ötleteit is!

 A burgonya, vöröshagyma, alma tárolására a pince a legalkalmasabb, ám az nem mindegy, hogy milyen típusú. A régi, vidéki pincék azért váltak be évszázadokon keresztül, mert több szempontból ideális körülményeket tudtak biztosítani, melyek közül a két legfontosabb a páratartalom (70-90%) és hőmérsékletet (kemény téli hetekben is is fagypont körül). Az újabb házak esetében azonban vagy nincs is már pince, vagy ha van, akkor is többnyire fűtött, de legalábbis nem elég hideg, a modern, hatékony szigetelés, és jó szellőzés miatt pedig száraz levegőjű, ami nem kedvező a terménytároláshoz. Az alacsony páratartalom következtében a zöldség, gyümölcs kiszárad, ráncosodik, vagy ahogy mondani szokták: összeplöttyed. A száraz levegő különösen a leveles zöldségek esetében kerülendő, ezen terményeknél a hosszabb tárolás feltétele ugyanis a 90% fölötti páratartalom, mert nagy felületen adják le a nedvességet, ezért hamarabb kiszáradnak. Ha a pincés tárolás nem megoldható, az erkély is szóba jöhet, de csak addig, míg a hőmérséklet 0 Celsius alá nem ereszkedik, ez alatt elindul a minőségromlás. Amennyiben erkély sem áll rendelkezésre, még mindig lehet próbálkozni a spájzzal, vagy a konyha megfelelő zugaival. Lássuk hát részletesebben, hogy mit, hol, hogyan tároljunk.

A hagyományos pincék a legjobbak, újabb házaknál azonban ritkák

Valószínűleg a leggyakoribb felhalmozott zöldségfajta a krumpli. A burgonyát lehetőleg hűvös pincében tartsuk, jól szellőző edényekben, például fonott kosárban, műanyag vagy fa ládában. Ha kisebb kiszerelésben vesszük, a műanyag zacskóból mindenképp vegyük ki a szemeket, ha pedig hálóban vannak a gumók, akkor forgassuk át a halmot, hogy van-e köztük sérült, ütődött, romlásnak indult darab, melyeket távolítsunk el. A burgonyának a 4-10 Celsius az ideális, tehát ősszel ideig-óráig a szabadban (erkélyen) is tarthatjuk, de ilyenkor fedjük le, hogy ne érje közvetlen napsütés. Amennyiben a (kora) ősz még kifejezetten meleg, inkább fedett helyre tegyük, akár a társasház alagsora, vagy a kerékpártároló is megteszi, ha ez nem okoz problémát másoknak. Ha pince nincs, van viszont vízóra akna, bátran használjuk krumplisveremnek. A burgonyát ne tároljuk hűtőben!

Ilyen tárolója keveseknek akad, főleg városban

Az almának az 1-2 Celsius fokot ideális tároláskor, mégpedig magas páratartalommal vegyítve, ha így rakjuk el, hónapokig is eláll. Városi lakásokban ezek a feltételek nehezen biztosíthatóak, de ettől még próbálkozni lehet, legfeljebb az eltarthatósági idő csökken. Az éléskamrában, balkonon tárolt almákat hetente nézzük, forgassuk át, a romlásnak, rothadásnak indult darabokat szedjük kik, ezek ugyanis hamar "megrontják" a többit. A vöröshagyma a fagyokat is kibírja, de csak ha ép, száraz, és zárt nyakú példányokról rakunk el. A vöröshagyma tárolására az erkély, a kamra, és a padlás is megfelel, de ha beütöttek a tartós mínuszok, akkor már ne nagyon bolygassuk meg a halmot, mert hamar beindul a rothadás. A fokhagyma még könnyebben eltartható, a legjobb, ha madzagra fűzve fellógatjuk a fejeket a kamrában, de a akár a konyhában is megtehetjük ugyanezt.

A fokhagymafüzér dísz is lehet

A répa, karalábé, zeller tovább friss marad, ha szorosan újságpapírba csavarjuk, és így tesszük el a hűtőbe. Salátaféléknél bevett praktika, hogy nedves ruhába, lepedődarabba göngyölve helyezzük a fridzsiderbe, ha tovább akarjuk frissen tartani. Az uborkát ne csomagoljuk be, és ne is mossuk meg hűtés előtt. A zellert fröcsköljük le vízzel, majd tegyük kilyuggatott zacskóba, és mehet a hűtőbe, körülbelül egy hétre. Ugyanennyit bír ki a paprika a fridzsiderben mindenféle csomagolás nélkül, ha szép, fényes felületű darabokról van szó. A szőlőt ne érje nedvesség mielőtt a jégszekrénybe helyezzük, ha pedig bezacskózzuk, egy hétig is friss marad. A nem túlérett körtének bőven megfelel egy kosár, vagy láda, és bent is maradhat a lakásban. A kemény, sötétebb színű citrom a hűtőben, zacskózva akár egy-másfél hónapig is fogyasztható marad. Ha akciós a narancs, akkor a nehéz, feszes darabokat válasszuk, ezek szobahőmérsékleten vagy hűtőben egy-két hétig épségben eltarthatóak.

Általános szabály, hogy a hosszabb tárolásra szánt zöldség, gyümölcs mindig friss és ép legyen, így hiába az alkalmi leárazás, a kicsit löttyedtebb darabokból ne halmozzunk fel sokat, mert végül rosszabul fogunk kijönni. Ha nem tudtunk ellenálni az akciónak, vagy ajándékba kaptuk a terményt, de már nem teljesen friss, inkább dolgozzuk fel. A lekvár, befőtt, vagy a lefagyasztott lecsó sokkal tovább fogyasztható marad, így nem a kukában végzi az élelmiszer. Lényeges, hogy egy tárolóedényben (kosárban, ládában, zacskóban), csak egyféle terményt helyezzünk el, egyes kombinációk ugyanis gyorsítják az állagromlást. Végezetül pedig azt ajánlom, ne dőljünk be mindig az akciós áraknak, mert sokszor az olcsón kínált termékek minőségileg már nem felelnek meg a tárolási feltételeknek (általában épp ezért akciósak).

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.