Megyeri Szabolcs kertész blogja

Sokszínű szeder

2 komment

Az ősz a szép színek, a levélhullás és a ködös, borongós hangulat fővédnöke, bár sokan nem szereti ezt a hűvösödő, zimankós időszakot. Nekik, és igazából mindenki másnak is tartogat azonban olyan dolgokat az ősz, melyek szerethetőbbé teszik ezt a nem túl népszerű évszakot. Ebbe a halmazba sorolható a szeder is, ami látványra, ízre is kellemes növény, sőt, egyéb praktikus célokra is használható. A szeder alapvetően vadon termő gyümölcs, a kora őszi túrák, természetjárások fontos kiegészítője, vagy akár a célja. Bogyói ugyanis ebben az időben érnek be, és egyedi, édes-fanyar ízükkel minden vándort elcsábítanak, ráadásul még gyógyhatással is bírnak. 

szeder.jpg

A szeder természetesen nem csupán az erdők, erdőszélek, tisztások, cserjések növénye, hanem kiskertekbe is telepíthetjük, főleg, ha szeretjük a természetes hatású látványt a kerítésen belül. Tudni kell, hogy a szeder (Rubus) kifejezés tulajdonképpen egy gyűjtőnév, a nemzetségbe roppant sok fajta tartozik, de mindegyik termése ehető, a nemesített, tüskementes fajták pedig kiválóan passzolnak gyermekbarát kertekbe, kisgyermekes birtokokra is. A szedret gyümölcse teszi elsőrangú csemegévé, magas C.vitamin tartalma miatt hasznos táplálékkiegészítő, ráadásul elsőrangú antioxidáns forrás. És főleg persze finom, bár ez ízlés kérdése. Sajnos ahhoz, hogy az otthoni bokrunk teremjen is, megfelelően metszeni kell a növényt, ezt augusztus végétől októberig tehetjük meg, már ahol van szederbokor. Metszéskor a már letermett ágakat célszerű tőből visszametszeni, mivel a termő ágak csak két évig életképesek, aztán elpusztulnak, így ezekről újabb termésre nem számíthatunk. A növény az új hajtásokat hónaljban hozza, ezek a friss idei ágak lesznek a következő évi termővesszők, ezért ezeket csak visszakurtítani kell. A hónaljhajtások a nyár elején kifejlődött zöld hajtásokat jelentik, ezek még mostanság is levelekkel dúsak. A metszési munkálatokkal egyidőben javasolt a tápanyag-utánpótlást is megejteni, mivel a bőséges terméshez megfelelő mennyiségű tápanyag is szükséges. A növény teljes ifjítását egy drasztikus visszametszéssel lehet megtenni, ebben az esetben a növény tövén 20-30 cm-ig vissza kell vágni minden ágat, ekkor azonban a következő évben termésre nem számíthatunk. Egy-egy bokron nem érdemes ötnél több termő vesszőt meghagyni, mert a növény ilyenkor elaprózza tartalékait, és inkább többet virágzik, ám kevesebb termést hoz. 

Blackberries.jpg

Támrendszert igényel

A fenti információk természetesen csak azoknak hasznosak, akiknél már van a kertben szeder, aki pedig most kapott kedvet hozzá, máris akcióba léphet, ugyanis most érkezett el az ideje az előnevelt növények elültetésének is (de akár tavaszra is halaszthatjuk a műveletet). A szeder nem éppen igénytelen, ezért alaposan gondoljuk át, hova telepítjük, és biztosítsunk neki megfelelő körülményeket. A növény a napos, szélvédett, nem fagyzugos helyeket kedveli, fontos számára a folyamatos nedvesség, és a tápanyagban dús talaj. Már ültetéskor gondoskodjunk trágyáról, és a magasra növő indáknak is jó ötlet idejekorán támrendszert kialakítani. Tavasszal majd nitrogénes műtrágyára, és magnéziumhiány esetén annak pótlására is szükség lesz, különben a termés csekély és aprószemű lesz.

Rubus_fruticosus1.jpg

Dísznövényként is futtatható...

tusketlen_szeder_mar_leert_381924_15791.jpg

...de birtokhatárolóként is beválhat

A szeder amellett, hogy díszként is kiváló, és eszegetésre is alkalmas, még egy célra használható, mégpedig sövényként. Bár nem a szeder jut elsőként eszébe azoknak, akik sövény telepítésén gondolkodnak, érdemes számolni vele, ugyanis a tüskés fajták hatékony védvonalként is alkalmazhatóak, valamint a szeder csúnyább kerítésekre fel is futtatható, hogy eltakarja a nem túl dekorítav dróthálót, vagy rozsdásodó rudakat. Mérlegelni kell azonban, hogy a szeder jóval több törődést követel majd sövényként, mint az erre a célra hagyományosan használt fajták. Az átlagosnál alaposabb metszést és vesszőválogatást igényel, szükség esetén permetezni is kell, elsősorban ősszel és tavasszal, a  vesszőbetegségek ellen. A szeder továbbá hajlamos a tetvesedésre, és sajnos a hangyák is kedvelik, így az apró rovarok megjelenésével is számolni kell. Mogorvább telektulajdonosoknak pedig kalkulálniuk kell azzal, hogy az utcafronti kerítéshez telepített szeder a bogyók érésekor mágnesként fogja vonzani a legelésző járókelőket.

Képek: innen, innen, innen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr125532227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sarocker 2013.09.25. 14:11:38

A tüskétlen fajtákat annyira nem ajánlom, mert bár sokkal kényelmesebb a gondozása (nem szúr), azonban az íze is ugyanannyira semmilyen, mint a tüskéi. Tapasztalat. A szeder márpedig tüskés! :)

*HEY* 2013.09.25. 19:12:06

Szomszédba van mindkettő mégis az én tüskétlenem mindkettőnél finomabb. Szóval gondolom inkább fajta kérdése is az íz...

Kérdésem is lenne, hogy egyes vesszők (első évesek) már 4 méternél is hosszabbak illetve ezek vége elágazik 4-5 fele. Ezeket meg ill. vissza lehet metszeni?

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása