A növénynevelés általában úgy kezdődik, hogy elvetjük a magot, tesszük, amit tenni kell, és idővel több-kevesebb nehézség után fáradozásunk elnyeri jutalmát, szép, egészséges zöldség, ízletes gyümölcs, vagy szemet gyönyörködtető virág formájában. Előfordul azonban, hogy már a legelső lépésnél nehézségekbe ütközünk, ami nem mindig maga a vetés, hanem olykor a megvásárolt vetőmag "használati utasításának" értelmezése. A hiba a legtöbbször nem a vásárló készülékében van, a tasakok hátoldalán olvasható útmutató néha nem egyértelmű, félrevezető.
Most épp a margaritáról lesz szó, de a probléma más virágmagoknál is fennáll
A jelenséget egy gyakorlati példával is tudom demonstrálni, köszönhetően egy olvasómnak, aki ilyen problémával keresett meg, és még fotót is csatolt a zűrös zacskó fonákjáról. Gertrúdnak a következő kérdései támadtak a csomagolóanyag hátoldalának információival:
"Nagyon szeretem a kertünket, a virágokat és az idén vettem néhány virágmagot, hogy sok szép virág díszítse majd a kertet. Itthon néztem meg jobban a piktogramot, de nem tudom megfejteni. Az interneten is utánanéztem, hogy talán kétnyári a virág amit választottam, de nem. A lényeg, hogy nem értem, hogy amit elvetek magot az ötödik hónapban meleg vagy hidegágyba, azt a kilencedik hóban szétpalántázom és a VI-VII. hónapban fog virágozni? Valami nem stimmel és ráadásul több ilyen jelmagyarázatú virágot is sikerült választanom. Kérem, segítsen megérteni a logikáját!"
A szóban forgó jelzések itt láthatóak:
Válaszom, mely talán másoknak is hasznára válik, a következő. A kérdés teljesen jogos, sok esetben szinte értelmezhetetlenek a piktogramok a tasakokon. A zöldség magoknál komolyabb fennakadás általában nincsen, mivel ezek a vetés évében be is takaríthatóak. Nem így a dísznövények.
A konkrét példában szereplő margaréta is abba a csoportba tartozik, melyekben alapvetően kétéves növények találhatóak, a kertészetekben viszont egyévesként, vagy más néven, egynyáriként szokták eladni.
Az egynyári-kétnyári fogalom nem minden esetben állapítható meg elsőre, mivel a kertészetekben készen, bimbósan kapható egynyáriként hirdetett növényanyag már előhajtatott, előző évben elvetett, keltetett, teleltetett, majd bevirágoztatott állományból származik. Így ezek a kertbe kiültetve már virágosak, és abban az évben termést hoznak, majd sajnos el is pusztulnak.
A magként vásárolt, eredetileg két éves növények problémája, hogy idén elvetve még csak zöld növény lesz a kertben belőlük, ténylegesen virágozni, és díszíteni majd csak a következő évben fognak.
A fenti esetben ezért is szerepel a piktogrammok alapján a május-júniusi vetés, amiből azonban a vetés évében még csak palánták lesznek, amik október környékére kerülnek palántázható állapotba. Ezeket teleltetni kell, megfelelő hideghatást biztosítva számukra a virágzás indukálásához, majd következő év júniusára, júliusára fognak ténylegesen bevirágozni.
Sajnos ezen növényeknél, ha magról vetjük őket, (ilyenek a százszorszép, a margaréta, vagy a szegfű például) csak a hideghatásra indul meg a virágzás, ezért is szükséges számukra a teleltetés. Az egynyári növények általában a melegebb éghajlatú területekről származnak, melyek valódi egynyáriak, hideghatásra nincs szükségük, így a vetés évében virágoznak is. A kétévesek ellenben a hidegebb égövek növényei, így a termesztésnél, ültetésnél az eredeti termőhely viszonyait kell biztosítanunk számára a virágzás érdekében.
A színpompás virágoskert sokak álma, de könnyen nehézségekbe ütközhetünk, akár egy zavaros útmutató miatt
Remélem segíthettem Gertrúdnak és a hasonló dilemmával szembesülő olvasóimnak is.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.