Kertészmérnökként nem állok napi kapcsolatban a mezőgazdaság történéseivel, ugyanakkor figyelemmel követem az agrárium híreit. A napokban két dolog is a kukoricára irányította a figyelmemet. A sajtót bejáró hírek szerint az idei kukoricatermés mintegy 40%-a megsemmisült a forró, aszályos nyár következtében, másrészt a közelmúltban egy érdekes írást kaptam egy szakmabelitől, aki a génmódosított kukoricával kapcsolatban írta le véleményét, belső szakmai információkkal kiegészítve. Ezt a rövid tanulmányt teszem most közzé, amolyan vitaindítóként. A szerző személyét a kérésére nem fedem fel, a leírtak hitelességét ez azonban nem befolyásolja.
2011-es év egyik slágertémája volt a GMO szennyezett kukorica, de mit is jelent ez tulajdonképpen? A GMO szennyezettség alapvetően a GMO mentes kukoricák szennyezettsége, mely a vetőmag előállítás során fordul elő, legtöbbször akaratlanul, a véletlen folytán. A GMO jelentése genetikailag módosított szervezet, ennek több formája létezik, lehet kártevők ellen módosítani, szárazságtűrésre, növényvédőszer rezisztenciára stb. Ezen tulajdonságok bevitele jelen álláspont szerint rizikóval járhat, de mindezt tudományos kísérletek csak részben, vagy nem meggyőzően támasztották alá. Talajéletre káros hatást gyakorolhat a maradvány (szár), amennyiben ez ún. BT kukorica volt, de emberi fogyasztás során közvetlen káros hatásokat eddig nem tudtak kimutatni. Ennek ellenére Magyarország a fenntartható fejlődés jegyében tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy a GMO kukoricák termesztése hazánkban hosszútávú előnyökkel nem járna. Ezért védzáradékkal korlátozzuk ezen kukoricák termesztését.
A GMO fajok termesztésének gyakorlata az úgynevezett géncentrumokban a legkárosabb, ahol az őshonos fajtákat, változatokat kiszoríthatja. A bevitt GMO tulajdonságok némely állatra (pl. ugróvillások) gyakorolt negatív hatását már bizonyították, emberre azonban bizonyítottan negatív hatás még eddig tudományosan nem volt kimutatható. Allergiát mindazonáltal okozhat, de nem tipikusan allergén. Magyarország vetőmag előállító nagyhatalom, ezért hosszútávon a kormányzat és a vetőmag előállítók érdekei egy irányba mutatnak. Ez a GMO mentesség fenntartása és a környező országok jó minőségű GMO-mentes vetőmaggal való ellátása. Az előállítók rövidtávú érdekei természetesen feszegetik ezeket a határokat, az üzleti élet szereplőitől sajnos nem lehet elvárni, hogy egy évnél hosszabb távra gondolkodjanak. A 2012 -es év komolyabb GMO probléma nélkül zajlott le, a 2011-es év eseményei komolyabb önkontrollra késztették a vetőmag forgalmazókat.
Az MgSZH és a vetőmag előállítók alapos vizsgálatokkal előzik meg azt, hogy GMO szennyezett kukorica kerüljön a vetőmag piacra. A 2011 es év kormányzati gyakorlata mindazonáltal fölöslegesen nagy károkat okozott a mezőgazdaságban, több milliárd forintra rúg az a kártérítési igény, amit a gazdák jelentettek be az előállítók felé. Pedig hogy arányaiban lássuk, a véletlenül köztermesztésbe került GMO-magok száma/mennyisége, ami után ezt a kártérítést fizették, nagyságrendileg egy-két zsákot jelent. A szabályozás visszássága volt, hogy ezeket a kukoricákat és a 400 méteres, majd később 40 méteres pufferzónában lévő egyéb kukoricákat meg kellett semmisíteni, pedig ez más országok gyakorlatát követve akár etanol üzemekbe is kerülhetett volna, így csökkentve a nemzetgazdasági veszteségeket. Ugyanilyen érthetetlen a szakma számára, hogy csak a vetőmag-szektorban él a zéró-tolerancia elve, míg az import árukukoricák GMO tartalma a szabályozás szerint 1% alatti mennyiségben engedélyezett. Tehát a magyar fogyasztó a látszat ellenére napi kapcsolatban van a GMO termékekkel, természetesen teljesen legálisan. Ebből is látszik, hogy a tavalyi kormányzati intézkedés bizonyos szempontból túlkapásnak tekinthető, a büntetés ugyan jogos volt, a hozzá kapcsolt intézkedés viszont gazdaságilag káros.
A 2013-as év azonban új veszélyeket rejt, mivel a multinacionális pénzügyi gyakorlat meglehetős arroganciával azt képzeli, hogy a természetet igába lehet hajtani. Gondolok itt arra, hogy a nemzetközi cégek bizonyos vezetői a JIT-hoz (just in time) hasonló technikákat szeretnének megvalósítani a mezőgazdaságban is. Ez azt jelenti, hogy a raktárra termelés gyakorlata megszűnt-megszűnik, komolyabb depókészletekkel pedig nem rendelkeznek a vetőmagcégek arra az esetre, amennyiben az előállítás nem úgy sikerül, ahogy azt eltervezték. A 2012-es évben a természet megtréfálja/ta az előállítókat, mind Európában, mind az USA-ban. Ez egy komolyabb vetőmaghiány rémét vetíti előre, persze mint mindenre, erre is kínálkozik megoldás, a következő évi vetőmagszükséglet nagyobb részét rohamtempóban a déli kontinensen fogják előállítani, legfőképpen Chilében. A magyar gazda számára ennek legnagyobb veszélye, hogy így megnövekszik a potenciálisan GMO-tartalmú magok behozatalának lehetősége, mely a multinacionális cégek és az állami szervek szűrőin egész biztosan ki fog bukni, így egy abszolút vetőmaghiány alakulhat ki az országban. A másik veszély, amit a déli félteke vetőmagjai esetében már megtapasztaltunk, hogy ezen vetőmagok országba érkezési ideje nem alkalmazkodik a magyar gazdák vetési szokásaihoz. Természetesen ez a jelenség sem fogja csillapítani a kedélyeket a 2013-as esztendőben.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.
A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu
