A kert, ha szépen karban van tartva, igazán élő, lélegző terület, többek közt azért, mert a növények mellett élőlények is benépesítik, elsősorban rovarok, hisz egyébként is ők vannak a legnagyobb számban jelen a bolygón. Statisztikailag törvényszerű tehát, hogy ahol fű, virág, fa van, ott repülő, mászkáló apróságok is feltűnnek. Egy részük ártalmatlan, mások hasznosak, vannak köztük zavaróak, és bizony, akadnak veszélyesek is. Utóbbiak közül a legjellemzőbb a darázs, mely képes egészen megkeseríteni a zöldben tartózkodást.
Lódarázs, morcosan
A darazsak a méhek rokonai, és bár utóbbiak is okozhatnak kellemetlen perceket, az ökológiai egyensúly fenntartásában vállalt kiemelkedő szerepük, nomeg a méz miatt nehéz haragudni rájuk. A darázs ellenben sok hasznot nem hoz, viszont szúrása fájdalmas, egyes fajok pedig nagyméretű fészkeiket a ház közvetlen közelébe telepítik, ami agresszív természetükkel párosítva fokozott veszélyt jelenthet. A darazsakat elűzni nehéz, de nem lehetetlen, erről szólok most.
Kecskedarázs
A darazsak számos alfaja közül nálunk a kecskedarázs (Vespula vulgaris) és a lódarázs (Vespa crabro) elterjedtek. Megjelenésük a méhekhez hasonló, sárga-fekete csíkos potrohuk van, előbbi körülbelül 18-20 mm-esre nő meg, míg a lódarázs 35 mm is lehet, innen az elnevezés. A kecskedarázs tápláléka a gyümölcsök leve, kisebb rovarok, de a döghúst is fogyasztják, így ahol gyümölcsfák és szemeteskuka (szerves hulladék) van, jó eséllyel előfordulnak. A lódarázs a rovarvilág Terminátora, a méhekkel ellentétben fullánkja visszahúzható, mérge erős, fájdalmat, viszketést okoz, szélsőséges esetben heves allergiás reakciót is kiválthat. Ragadozó, rovarokkal táplálkozik, többek közt a méheket is megtámadja, ezért méhészetek közelében nagy károkat okozhat. Áldozatait "leszúrja", majd testüket széttépi, és csak a fehérjedús részt, a tort viszi és fogyasztja el. A lódarázs nem jó szomszéd, a fészek zargatását azonnali ellentámadással bosszulja meg, de az egyes példányok, ha veszélyben érzik magukat, önállóan is támadnak, a csapkodás, hessegetés csak olaj a tűzre. Néha pedig ok nélkül. A darázsfészekben több ezren is lehetnek, így egy házfalra telepedő kolónia hosszú és keserű háborút jelent. Érdekesség, hogy a fészek föld alatt is lehet, különösen puha, porózus talaj esetében. Ilyenkor a bejárat körül lézengő rovarokra mezítláb rálépve különösen fájdalmas élményben lehet részünk.
Lentről is érhetnek meglepetések
Hogyan lehet őket elűzni? Több módszer is létezik, nézzük előbb a csapdákat. Halálos darázskelepcét házilag is készíthetünk, de tudni kell, hogy ilyenkor csupán a nagy állomány egy kis részét pusztíthatjuk, de ha csak pár átjáró darazsunk van, érdemes próbálkozni így is. Ha szűk nyakú üvegbe kevés cukrozott pálinkát helyezünk ki (a rovarok kedvelt helyeinek környékére), nem tudnak ellenállni a csábításnak, és fulladás fog végezni velük. Rafináltabb csapda készülhet műanyag üdítőspalackból. A palack felső egyharmadát vágjuk le, és kiöntőnyílással lefele helyezzük vissza. A levágott, fejrefordított részt rögzítsük (dróttal, ragasztószalaggal), majd töltsünk bele édes folyadékot. A darázs bemászik, de a szűk kijáraton már nem tud kijutni. A csapdák körül nagy lesz a jövés-menés, ezért sose tegyük azokat közel kerti bútorhoz, bejárathoz, vagy például medencéhez, homokozóhoz, mert a csel könnyen visszaüthet. A földbe települt kolóniát pedig egy piszkos húzással küldhetjük a rovarmásvilágra, éjjel öntsünk a fészekbe jópár liter forró vizet, a probléma reggelre jó eséllyel megoldódik.
Házi csapda
Szóba jöhetnek még a kereskedelmeben kapható vegyi irtószerek (porok, szprék), de léteznek feromon alapú halálos csalik is. Ha a harc elmérgesedett, nem érdemes dühödten a fészekre, darazsakra rontani, mert annak több tucat szúrás lesz a vége. Ha kezelhetetlen mértékű az invázió, szakembert kell hívni. Sokan a tűzoltókat értesítik ilyenkor, akik igazából sokat nem tudnak tenni, ellenben a szakszerű darázsirtókkal, akik nagynyomású berendezéssel juttatják a mérget a fészekbe, vagy permetezéssel szanálják az állományt.
Ha fészek van, probléma is lesz
Végezetül nyugtassuk magunkat azzal, hogy a királynőt kivéve az egész állomány jobblétre szenderül ősszel, és a tavasz beálltáig nem kell aggódnunk a kegyetlen fullánkok miatt.
Ágyúval verébre...
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.