Vasárnap beköszönt az év leghosszabb nappalja, vagyis a legrövidebb éjszakája, melyet a hagyomány Szentivánéjnek nevez. A tradíció bár a kereszténységhez is kötődik, eredete sokkal régebbi, a mítikus, történelem előtti korokban gyökeredzik. Szentivánéj az élet ünnepe, a fény sötétség fölött aratott győzelmének diadala.
Június 21-e szinte minden kultúrában ünnep, a Nap és a fény dicsőítésének napja, bár a tropikus időszámítás és a naptárreformok miatt június 24-én tartjuk, vagyis most, a szombatról vasárnapra virradó éjszakán időszerűek a Szentivánéji mulatságok és népszokások. Maga az elnevezés keresztény eredetű, Keresztelő Szent Jánoshoz köthető, a János név régi magyar alakjából (Jovános, Ivános), illetve a szláv Iván névből származik. Európaszerte időtlen idők óta ülik meg a nyári napfordulót a szláv, germán, és északi népek, de a druidák számára is jelentős esemény volt a legrövidebb éj, amit az Ég és a Föld nászának tartottak, ennek megfelelően tisztelegtek előtte.
Számtalan misztikus rituálé és szokás kapcsolódik eme varázserejű éjszakához, mely a régi korok emberének különösen jelentős volt. Pogány spiritiszták úgy tartották, ezen az éjen olyan révületbe lehet esni, melynek segítségével a Tejúton keresztül lehetőség nyílik az alsó világba való utazáshoz, ahol is a holtaktól segítséget, útmutatást lehet kérni, például a terméssel, gyermekáldással, törzsi viszályokkal kapcsolatban. Szokás még a napforduló éjszakáján tüzeket, máglyát rakni, így segítve a Napot, a fényt a sötétség legyőzésében. A Szentivánéjhez termékenységi, szerelmi mítoszok is kapcsolódnak, így a társra, vagy a gyermekáldásra váróknak a hagyomány szerint ekkor érdemes akcióba lépni.
Tűzzsonglőrök is segíthetik a Nap harcát
A magyar falusi, vidéki emberek is ápolnak régi, szép szokásokat ilyenkor. Sok helyütt úgy tartják, hogy a napfordulót megelőző éjjel virágzik a páfrány, aki pedig tanúja a ritka eseménynek, megérti majd a növények és állatok nyelvét, így rejtett kincsek nyomára bukkanhat. Szintén a jeles nap előtti éjszakán ildomos friss, zöldellő faágakat akasztani az ajtókra, ablakokra (akár tyúk-, és disznóólakra), így a boszorkányok elűzhetők, a rontás kivédhető. Pikáns tradíció, miszerint a Szentivánéjen meztelenül szakajtott gyógynövény hatása erősebb, de talán ez a fejezet inkább termékenységi, szerelmi dolgokkal hozható kapcsolatba. Szintén ismert az a szokás, mely során az éjjelen a tűz körül táncoló lányok később a vetésbe fekszenek, és aki után a lehajtott növény felkel, az egy esztendőn belül megtalálja a párját. Aki türelmetlen volt, nyilván rögtön a kiszemelttel is a kender közé fekhetett. A legelterjedtebb hagyomány mégis a tűzrakás, és a máglya körül való táncolás, sőt, a tűz átugrása után a lángok közé vetett gyümölcsnek szintén mágikus erőt tulajdonítottak.
Tűzugrás régen és ma
Manapság, főleg a vidéktől elszakadt nagyvárosokban a Szentivánéj másféle programokat hoz magával, zenés előadásokat tekinthetünk meg, népszerű színművek kerülnek - jellemzően - szabadtéri színpadra, koncertek és bulik övezik a misztikus éjszakát. Aki még nem választott Szentivánéji vigasságot magának, kattintson ide, ide, és ide, vagy egyszerűen szervezzen magának romantikus randevút szombat éjjelre! (Esetleg gyógynövénygyűjtéssel egybekötve.)
Sok egyéb Szentivánéji érdekesség ITT.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.
A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu
