Nem szívesen kontárkodom olyan témákban, melyek kívül esnek szakterületemen, viszont a Fővárosi Közgyűlés új, de máris sokat vitatott rendelete a kertekkel, utcafrontokkal is kapcsolatos, így bátorkodnék említést tenni róla ezen hasábokon is. Természetesen a közterületi és köztisztasági szabálysértéseket érintő szabályozásról van szó.
Távolról nézve nincs probléma
Az utcafrontok szépítésében magam is érdekelt vagyok, mivel a Virágzó Zugló 2012 Program koordinációja a fő profilom, a kertek rendezése, építése pedig szintén hivatásom. Az új rendelet alapvetően érinti ezt a két területet, mivel a múlt héten megszületett szabályozás igen szigorú szankciókkal sújtja a portájukat (az utcai részeket is beleértve) elhanyagoló tulajdonosokat. Nézzük miről is van szó, talán még nem mindenki tájékozódott körültekintően.
Itt éppen szépül az utca
Fontos megemlíteni, hogy a mostani rendeletben említett kihágások korábban is részei voltak rendeleteknek, és bírságok kiszabására eddig is került (kerülhetett) sor. A változás csupán annyi, hogy a szabályszegések köre kibővült, a bírságok összegei pedig emelkedtek. A jövőben tiltott tevékenységnek, illetve közösségellenes magatartásnak fog minősülni az, ha valaki a kertjéből az utcára nyúló fákat, bokrokat, nem vágja vissza, ha gazosan, ápolatlanul hagyja kertjét (persze a szabálysértések köre ennél jóval tágabb, de például a sportpályán való dohányzás, és a koszos cégtáblák már semmiképp sem tartoznak a kertészeti témakörbe).
A nehezen megszerezhető engedély hiányában ez is közösségellenes
A kérdés két, markánsan eltérő irányból közelíthető meg. Egyfelől mindannyiunk érdeke, hogy a fővárosi környezet, az utca-, és városkép rendezett és tiszta legyen, ebben nincs is hiba. Sokan, és jogosan bosszankodunk azon, ha a járdára kinyúló, elhanyagolt sövények, le-, és kilógó faágak akadályozzák a közlekedést. Ugyanígy nem tetszetős a gazos, sittel, szemétkupacokkal dekorált kertek látványa, főleg, ha ezek a szomszédunkban vannak. Szükséges ezekkel a jelenségekkel foglalkozni, hisz kihatással vannak a mindennapjainkra, a közérzetünkre, az életminőségünkre.
Tiszta utca, katonásan nyírt sövény, itt nincs kihágás
Ugyanakkor a megemelkedett összegű bírságok egyes esetekben igen nagy, akár aránytalan terhet róhatnak azokra, akikre azokat kiszabják. Vannak, akik fizikai állapotuk miatt (az idősek többek közt) nem tudják rendbe tenni portájukat, de egy belvárosi társasház esetében is problémás kérdés, hogy a lakók közül ki gondozza az udvart, a ház előtti járdát. Ha például a szemetet, építési törmeléket egy olyan lakó helyezi el, aki aztán nem hajlandó foglalkozni vele, mennyire fair a többieken számonkérni a rendetlenséget? Fordítható-e jó szívvel a közös költség bizonyos hányada takarításra, rendrakásra, ha azt csupán egy lakó okozta? És egyáltalán, társasház esetében kinek számlázzák ki a büntetést?
Ez a burjánzás már valószínűleg büntetendő lesz
Problematikus továbbá a gazos területek kérdése. Ki, és milyen alapon fogja eldönteni, hogy mi a gaz, mi nem az, és hogy honnan, mitől számít gazosnak, ápolatlannak egy terület? Továbbá hogy szakmailag is kétségeket ébresszek, a varjúháj, a pipacs, a gyermekláncfű, a hibiszkusz vajon gyomnövénynek számítanak-e egy vizsgálatkor? Ha valakinek búzavirággal van tele a kertje, akkor gazos-e, vagy csak kedveli ezt a szép, de egyébként gyomnak minősülő növényt? Mekkora magasságtól számít rendetlennek a fű? A kertben tárolt bontott tégla, vagy a "valamire még jó lesz" alapon raktározott tetőcserép, gerenda, faáru minek számít? Csupa olyan kérdés, melyek azt mutatják, hogy a gyakorlatban igencsak nehézkes lesz az egyébként minden bizonnyal jószándékú rendelet betartatása.
Gazos, elhanyagolt utcafront
Ha kicsit megengedőbben gondolkozunk, mondhatjuk talán, hogy a gond gyökere abban rejlik, hogy a tisztaság és rendezettség fogalmakat roppant nehéz definiálni. Ami az egyik embernek még nem szúrja a szemét, az a másiknak könnyen lehet, hogy már felháborító. A valóságban azonban nagyon is tudjuk, hogy mi a hulladék, mit jelent az elhanyagoltság, mi az, ami már akadályt, kellemetlenséget okoz. Az új rendelet az elkövetkező napokban, hetekben bizonyára szenvedélyes viták témája lesz, de az alapvető célkitűzés jogosságát nehéz megkérdőjelezni. Mint annyiszor, ebben az esetben is gyakorlat mutatja majd meg, hogy mennyire életképes, igazságos, és betartható a szabályozás, én mindenesetre rendeletektől függetlenül azt javaslom, hogy lehetőségeihez képest mindenki próbáljon tenni közvetlen környezete harmóniájáért.
Kidobott bútordarab a belső udvaron - nem itt a helye
Önöknek mi a véleményük?
Budapesti látkép: innen.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.