Tegyük fel, hogy kerti design-ban utazunk, vagyis tökéletes, mintaszerű kertet álmodunk és építünk. A szép pázsit, az ízléses virágágyások, a szépen kialakított kacskaringós ösvény és miegymás után azonban egyszer eljutunk arra a pontra, mikor már elfogynak a hagyományos elképzelések. Ezen a ponton szokott eljönni a giccs és a túlburjánzó ötletek ideje. A kerti törpéről már esett szó, a következő lépés pedig ilyenkor szinte szükségszerűen a szökőkút.

A szökőkutak királya, a Trevi-kút

Félreértés ne essék, nem akarok propagandát gyártani a szökőkutaknak, de ahol a kert mérete és az anyagiak nem jelentenek akadályt, ott előbb-utóbb felmerül szökőkút ideája, közvetlenül a kerti tó előtt (amiről a későbbiekben szintén szó fog esni). Az általános jó ízlés berzenkedik az ilyenféle kerti dísztől, de a szökőkút nem feltétlen az ördögtől való, viszont kevés helyen mutat igazán jól.

Krétai szökőkút a régmúltból

A szökőkút régi találmány, az első feljegyzések, ábrázolások arról tanúskodnak, hogy i.e. 2000 táján már létezett. Az ókori görögöknél, rómaiaknál is elterjedtek voltak, azonban akkoriban még praktikus célokat szolgáltak, ivóvizet biztosítottak a polgároknak. Ezek a kutak természetesen nem rendelkeztek szivattyúval, így alkotóik a gravitációt használták, vagyis a víz forrása magasabban volt, ahonnan lefele csoroghatott. Már ekkoriban készültek díszes szökőkutak, faragványokkal, bronzszobrokkal dekorálták őket. A középkorban főleg az iszlám világban voltak elterjedtek ezek műremekek, később XIV. Lajos korában élték fénykorukat a főúri, nemesi kertekben. A XIX. században a vezetékes ivóvíz elterjedésével megszűnt a köztéri szökőkutak gyakorlati funkciója, és innentől fogva csupán dekorációként léteznek.

Erősen határeset

A magánkertekbe a gazdagság, a jómód, és fentebb stíl képviselőiként vonultak be, több-kevesebb sikerrel. A kerti szökőkút némiképp olyan, mintha egy kisebb diadalívet építenénk birtokunkra, nehéz eltalálni a még ízléses, nem hivalkodó és giccses látványt, ha szökőkutat telepítünk a kertbe. Az esetenként borzasztó hatást tovább lehet fokozni egy zenélő verzió beszerzésével. A szökőkút jó esetben a főúri díszkerteket idézi, gyakrabban azonban az anyagi bőség ripacskodó kifejezője. Ami biztos, hogy a szökőkútnak hely kell, kis kertekben egyenesen nevetséges látvány, nagyobb területen jól mutathat, de ilyenkor sosem szabad elfeledkezni arról, hogy a szökőkút korona, koronát pedig csak a király, vagyis a szépen ápolt, folyamatosan gondozott birtok kaphat.

Ez viszont már ajjaj...

A szökőkút kistestvére, a csobogó azonban kevésbé hivalkodó és talán jobb választás egy átlagos kertbe. A fő különbséget a nevek elárulják, a szökőkútból a víz szökik, magasra lövell, a csobogóban pedig csupán csordogál. Csobogót akár házilag is készíthetünk, de készen vásárolva, vagy szakemberrel megépíttetve is jóval kedvezőbb áron megvalósítható, mint grandiózusabb rokona. Ha magunk akarunk csobogót készíteni, tulajdonképpen csak egy vízszivattyúra van szükségünk, a többi kreativitás dolga, és akár a lakásba, télikertbe is telepíthetjük. 

Apró, ízléses csobogó

Az áramló, mozgó víz az életet szimbolizálja, így a szökőkút vagy csobogó szerencsés esetben szemet gyönyörködtető kiegészítője lehet birtokunknak, azonban nem kellő körültekintéssel használva ezek az eszközök elcsúfíthatják, nevetségessé tehetik birodalmunkat. Ezért szökőkút vásárlása előtt mindenképp kérdezze kertészét, kertészmérnökét!  

Csobogó készítéséhez

Ha kedvet kaptak a szökőkúthoz, vagy csak borzongani szeretnének, ide, vagy ide kattintsanak!

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.