Megyeri Szabolcs kertész blogja

Miből lesz a cserebogár?

komment

Hát a petéből, utána a petéből kifejlődő lárvából, aztán a bábból, ezt az egészet pedig teljes átalakulásnak hívjuk, biztos sokaknak rémlik az iskolai biológiaórákról. A cserebogár egy igazán érdekes rovar, nem túl szép, emellett kártékony, ezért aztán nem örvend nagy népszerűségnek, ami teljesen érthető. Ha megjelenik a kertben, jaj a gyökereknek, a lombos fák leveleinek, aki már találkozott velük, annak nem kell ecsetelni, milyen pusztításra képesek.

1273256916.jpg

A cserebogár, mint említettem, érdekes rovar, teljes kifejlődéséhez 3-5 év szükséges, az időtartamot nagyban befolyásolja az éghajlat, nálunk három éves ciklusokban támad, de például Dániában öt évente rohanja le a földeket, kerteket. Bonyolítja a helyzetet, hogy a cserebogarak - akik a ganajtúrófélék családjának egyik alcsaládjába tartoznak - huszonnyolc nemzetségbe sorolhatóak, melyből a Kárpát-Medencében a májusi cserebogár három nemzetsége található meg. A különféle nemzetségbe tartozó cserebogarak természetesen nem egyszerre érik el a végső fejlődési szakaszt, így hiába a hároméves ciklus, az ország valamely területén minden évben várható kiterjedt cserebogártámadás. A legfőbb gonosznak, és mezőgazdasági szempontból is a legártalmasabb májusi cserebogárnak (Melolontha melolontha) mostanában jött el az ideje, persze ha a kifejlett rovarról beszélünk, mert a lárvák, pajorok már régóta a földben vannak, és fiatal korukban humusszal, idősödve pedig növényi gyökerekkel táplálkoznak, csillapíthatatlan étvággyal. Mikor befejeződik a teljes átalakulás, a cserebogár vesz egy nagy lendületet és felszáll, hogy ettől fogva a fák leveleit rágja. Megjelenésük az időjárás függvényében júliusig, akár augusztusig várható, minél hűvösebb az idő, annál későbbig találkozhatunk velük.

0.jpg

Mit lehet tenni ellenük? A védekezés összetett feladat, hiszen a cserebogár minden fejlődési ciklusában okoz kárt, hol a föld alatt, hol felette, így a teendők folyamatosan fennállnak. A pajoroknak sok természetes ellenségük van, a madarak (varjúfélék főleg), a vakond, a sün, a cickány, és például a háziszárnyasok, elsősorban a tyúk. A csirkéket - már ha vannak a háznál -  főleg a vetést, ültetést megelőző ásás után érdemes bevetni, az ilyenkor a felszínre kerülő lárvákat mohón felcsipegetik. A másik jeles pajorpusztító a vakond, aki azért eredményes, mert a föld alatt dolgozva ritkítja a rovarokat, erre egyik felsorolt társa sem képes. Persze könnyű mondani, hogy tűrjük meg a vakondot a birtokon, de tény, hogy ő az elsőszámú cserebogár-irtó, bár az is igaz, hogy még több vakond sem képes teljesen kordában tartani a pajorokat, ha jelentősen elszaporodtak. Régi, bevált módszer a csalinövény ültetése, mely lehet szamóca, vagy valamilyen zöldségpalánta (főképpen burgonya, saláta, sárgarépa). A csalinövényt a veteményes közelébe kell telepíteni és jóval többet kell öntözni, mint a rendes állományt. Ha beválik a trükk, a pajorok megtámadják ezeket, amit a csali gyors leépülése jelez. Egy alkalmas pillanatban, de mindenképp a csali elhalása előtt egy határozott mozdulattal, na meg egy ásóval ki kell fordítani a földből az önfeláldozó növényt gyökérrel együtt, és máris szedhetjük össze a pajorokat. Segít a gyakori talajlazítás, kapálás is, ilyenkor a felszínre bukkannak a pajorok, valamint az őszi ásás, szántás is kiforgatja őket a felszínre, ahol aztán fagyhalált halnak. 

13536307_6e0aea09d31afcd0879ffb993cc92c19_m.jpg

Cserebogár lárva, vagyis a pajor

Még jobb a rajzási időszakban fellépni ellenük, mégpedig a peterakás megakadályozásával elejét venni a későbbi inváziónak. Májusban (tudom, erről már lekéstünk), mikor tömegesen jelennek meg a repkedő rovarok, egy borús, hűvös hajnalon kell a kertbe lopakodni, a cserebogarak ilyenkor ernyedten, röpképtelenül ücsörögnek a fákon. Ekkor a faágak mozgatásával, magyarán rázással lehet őket földre vinni, innentől egyértelmű a feladat. 

vakondok-eledel-kicsi.jpg

Ha gyanúnk van, érdemes a felszín alá nézni

A még a talajban lévő pajorok ellen vegyszeres védekezés, talajfertőtlenítés is szóba jöhet, ha egy négyzetméteren belül 4-5-nél több lárva található, indokolt lehet a kezelés. A korábban széleskörűen alkalmazott diazinon hatóanyagú szerek már nem kaphatóak, de gazdaboltokban találni más bevethető anyagot. A vegyszeres védekezést azonban sokan nem szeretik, és kisebb házi veteményesek esetében nem is szokták ajánlani. A legeredményesebb módszer a rajzás alatti cserebogár-lerázás, ha ezt elmulasztottuk, akkor a csalinövény-módszerrel, és a nyárvégi mély, átforgató ásással (melyet alapos pajorvizsgálattal párosítsunk) viszonylag eredményesen előzhetjük meg a bajt. A cserebogár lárvájának ténykedését a látszólag ok nélkül lankadó, hervadó növények mutatják, ha ilyen problémával szembesülünk, érdemes gyökérvizsgálatot tartani, és ha pajorokról van szó, haladéktalanul válaszcsapásokat mérni.

00228d7818.jpg

Jelenlegi ismereteink szerint az egyes törzsek az alább területeken fordulnak elő, zárójelben a legközelebbi rajzás évével. (Forrás)

Képek: innen, innen, innen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr165360272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BigPi 2013.06.15. 11:24:38

Pedig a cserebogár nagyon jó komposztáló. Direkt gyűjtöm őket, mert a kétéves disznó trágyából ők állítják elő a legjobb anyagot. A feladatuk elvégezte után, pedig jó minőségű takarmányt biztosítanak. Baromfiak számára bár melyik ciklusban nagyon jó takarmány, csak kevés van belőlük.

A rovarokkal elsősorban a monokultúrákban van baj.

De, ha már itt vagyok elmesélek neked egy vicces történetet, ami épp tegnap történt.
A mákunk épp virágzás közepén van. Van ami még bibós, van ami pont virágzik és vannak már tokok is.
Gyönyörködtünk benne, amikor észre vettük a piros bogarakat (szalagos méhészbogár) a tokok tetején. Már majd nem rohantunk a rovar irtóért, mikor rájöttünk, hogy a bogarak bekábítóztak. Kábultan estek le döglöttek meg a földön. Kábult állapotukban igen viccesen mozogtak, és ez mosolyt csalt az arcunkra.:)

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása