Budapest, csakúgy, mint a zsúfolt nagyvárosok többsége zöldhiányban szenved, főleg a legsűrűbben lakott belvárosi részeket tekintve. Ezekben a kerületekben minden fa, minden talpalatnyi fű kincsnek számít, még értékesebbek azok a placcok, ahol le is lehet ülni egy szusszanásra, ahol egy kis életet találhatunk az aszfaltdzsungel rengetegében. A főváros egyik új parkja nem csak ezért méltó az említésre, hanem azért is, mert nem hagyományos parkról van szó, hanem egy tudatosan, a város és a kerület igényeihez és adottságaihoz tervezett zöldfelületről.
Lánchíd Park (kép: budapest.hu)
Bevalllom, minden híradást figyelek, mely növényekkel, zöldfejlesztésekkel kapcsolatos, ennek az új létesítménynek a híre azonban nem jutott el hozzám, egészen addig, míg egy kedves ismerősöm fel nem hívta rá a figyelmem, és rögtön képeket is küldött róla (a hangulatos esti felvételek lejjebb láthatóak). Mint kiderült, már október közepén átadásra került a Lánchíd budai hídfőjénél létrehozott, a keresztségben egyszerűen Lánchíd Park nevet kapott zöld oázis. A park svéd és magyar koprodukcióban született, pontosabban a Green Sweden/SymbioCity 2012 program keretében, magyar, és Magyarországon tevékenykedő svéd cégek közreműködésével. Ennek megfelelően az átadási ceremónián svéd nagykövet, Karin Olofsdotter, és a budapesti főpolgármester együtt vágták át a mindkét nemzet színeiben díszlő szalagokat.
Az új ökopark sok tekintetben különbözik közönséges társaitól. Felületének döntő többségét növények, és pázsit borítják, melyek nem csak a szemnek gyönyörködtetőek, de a zajszűrésből is kiveszik a részüket, és még a káros anyagok (szálló por, mikroszemcsék) megkötésében is jeleskednek. A telepített (és telepítendő) fajták őshonosak (gyertyán, borbolya és gyöngyvessző), melyek kevesebb gondozást igényelnek, mint az egzotikus növények. A park lejtését enyhítették, hogy a vízelvezetés hatékonyabb legyen, ugyanezt a célt szolgálja a felső szélre telepített sövénysor. Szintén a hatékony vízgazdálkodást szolgálják a környezetbarát ragasztóanyaggal rögzített kavicságyak. A burkolatok és köztéri bútorok részben az eredetileg is ott lévő tárgyak, elemek újrafelhaszosításával, részben pedig egyéb, természetes és környezetbarát anyagokból készültek. A parkba vezető sétaösvények vörösfenyőből készültek, sokkal otthonosabb és barátságosabb látványt nyújtva, mint a kő-, vagy betonelemekből álló járdák. A pihenni vágyókat a fűfelület mellett 15 pad is várja.
A Lánchíd Park azonban nem csupán egy mintaprojekt, hanem a tervezők szándéka szerint valóban használatba vehető, funkcionális találkahely, urbánus pihenőövezet. Így a tavasz, és a jó idő beálltával várhatóan városlakók tucatjai (talán tömegei) lepik majd el, ezért az ökopark akár a nem túl messze elhelyezkedő, de kissé lelakottá vált Erzsébet tér funkcióját is átveheti a belvárosi szubkultúrában. Ez a kép az Erzsébet téri állapotok okán kis aggodalommal töltheti el a rendezett és példaszerű közterek rajongóit, köztük engem is. Nem elsősorban a park használóitól féltem a területet - hisz alapvető cél, hogy emberek népesítsék be - hanem a megfelelő karbantartás és a folyamatos gondozás hiányának lehetősége az, ami kétségekkel tölt el. Remélem, hogy az illetékesek sem díszparkként, hanem aktív használatban álló zöldfelületként, közösségi térként fogják kezelni a Lánchíd Parkot, hogy tartósan szép és vonzó lehessen.
A képekért Köszönet Tóth Ádámnak!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.