Tél ugyan még nincs, de ha kitekintünk az ablakon, akkor láthatjuk, hogy bizony már elkezdedődött a komolyabb lehűlés időszaka, a tegnapi óraátállítás után pedig a nappalok rövidebbek, sötétebbek lettek. A kinti növények téliesítése fontos kérdés, sokszor azonban elfeledkezünk arról, hogy a szobai zöldeknek is drasztikus változást jelentenek a késő őszi, téli körülmények. 

Kint hideg, bent meleg

A probléma egyszerűen körbeírható. Míg a kinti növények számára a téli pihenőidőszakot megbízhatóan jelzi a fény és a hőmérséklet együttes csökkenése, addig a lakásban lévő kedvencek a fűtés miatt csak a jelek egyikét kapják meg. Az átlagosan 20-22 Celsius fokos benti hőmérséklet késő tavaszi, nyár eleji klímát idéz, a fény ugyanakkor ennek az időszaknak csupán a töredéke. Ez összezavarja a szobanövényeket, fejlődésük abnormálissá válhat (megnyúlt, satnya, sárguló hajtásokat növeszthetnek), legyengülnek, és könnyebben támadják meg őket betegségek, kártevők. A pihenőidőszakban az öntözés és tápanyagutánpótás igényei is megváltoznak. A lelassult növekedésű, vagy vegetáló növények ezekből is kevesebbet kérnek ilyenkor, így ha a téli locsolások nem ritkulnak, esetleg erőteljes tápanyagutánpótlást alkalmazunk, tovább bonyolítjuk a helyzetet. Ezek a fő okai annak, hogy a lakásban tartott zöldek legkönnyebben télen pusztulnak el. A fentiek tükrében a megoldás is egyszerűenk tűnik, meg kell teremteni az évszaknak, vagy a növény igényeinek megfelelő körülményeket.

Ablak előtt telelő zöldek

A gyakorlatban ez azonban mégsem pofonegyszerű. A vízellátást és a tápanyagok földbe juttatását - benti cserepes növényekről lévén szó - egyedileg, a növény igényeinek megfelelően adagolhatjuk. Bajban akkor leszünk, ha kedvencünk több fényt kívánna, vagy alacsonyabb hőmérsékleten érezné jól magát.

Téli kaktuszlak a pincében

A fűtött szobában meleg van, a levegő jobbára száraz, és kevés a bejutó fény. Vannak azonban olyan növények, melyek jól tűrik az efféle kondíciókat. A pletyka, sárkányfa (dracéna), anyósnyelv, és a rákvirág ide tartoznak, és a broméliafélékkel sem lesz gond. A kaktuszok és pozsgások a meleget és a száraz levegőt szeretik, kevés fény hiányában azonban nyújtózkodó, gyenge, sárgás hajtásokat, leveleket hozhatnak. Ezért őket vagy a lehető legtöbb fényhez juttatjuk (jól szigetelő ablak párkányára például), vagy a hőmérsékletet csökkentjuk, körülbelül 5-10 Celsiusra, hogy a növekedés megálljon. Utóbbi esetben fényből sem kell sok, tehát egy fagymentes pince, fűtetlen előszoba, vagy zárt lépcsőház megfelelő (vigyázva a tűzvédelmi szabályokra).

Orchidea a fürdőben

Más szobanövényeknek a fényhiány okozza a problémát. A fokföldi ibolya, csuporka, ciklámen, könnyező pálma, fikusz és a papucsvirág ideális esetben a lakás legfényesebb helyén tartózkodik télen is, nem túl melegben (15 Celsius környékén). Utóbbit természetesen nem egyszerű megoldani, hiszen nem fogunk családilag vacogni a mama kedvenc ibolyája kedvéért, de azért nem lehetetlen megfelelő helyet találni, például egy üvegezett lépcsőházban, vagy fényesebb előszobában. Amennyiben a lakás, vagy szoba fekvése kedvező a fény szempontjából, elég lehet, ha az ablak közelébe csoportosítjuk a fényigényesebb példányokat, főleg, hogy helyiségen belül általában itt a legalacsonyabb a hőmérséklet is. Szellőztetéskor természetesen tegyük hátrébb őket, a kintről beáramló hideg levegő végzetes lehet. A páfrányok és orchideafélék pedig elsősorban a párás levegőt kedvelik, amelyet vagy szobai párologtatással (fűtőtestre helyezett vizes edénnyel, de akár úgy is, hogy a mosott ruhát bent teregetjük), vagy párologtató tálcával biztosíthatunk nekik. Utóbbi esetben a cserepek alá kaviccsal, aprókővel megszórt tálcát tegyünk, melyre vizet öntünk, és erre állítjuk a cserepeket. Ha más lehetőség nincs, a páraigényes növényeket akár a fürdőbe, vagy a konyhába is átköltöztethetjük, persze fény azért jusson nekik.

Párásítás az ablakpárkányon

Mint az a fentiekből is kiolvasható, egységes, általános teendő nem határozható meg a szobanövények téli tartásával kapcsolatban. A legfontosabb az, hogy tudatosuljon bennünk, hogy a lakás zöldjei télen kihívásokkal néznek szembe, és nekünk kell segítenünk rajtuk. Szánjunk rá egy hétvégi délutánt, hogy sorbavegyük a négy fal közti flórát, és akár internetes segítséggel tájékozódjunk az igényeik felől. A legfontosabb adatok az adott fajta hőmérsékleti optimuma, és a legalacsonyabb hőmérséklet, amit még károsodás nélkül kibír. A téli pihenőidőszakra tekintettel gyakran az öntözéseket is ritkítani kell, ám sok növény rendelkezik víztartalékkal, így esetükben a hőmérséklet csökkentése is fontossá válik. Ha a hűvösebb helyiségben teleltetett növényt túlöntözzük, pangóvíz szaporodhat fel a cserepében, ami rothadáshoz vezethet. A láthatóan vézna, erőtlen hajtásokat növesztő példányok víz-, és tápanyagellátását csökkentsük, és inkább sötétebb helyre tegyük őket, hogy növekedésük kellőképpen lelassulhasson, megálhasson. A téli lakásban erőteljesebb porosodás miatt pedig időnként törölgessük át e leveleket, hogy a légzőnílásokat szabaddá tegyük.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.