Megyeri Szabolcs kertész blogja

Margitszigeti ősplatán - vigyáz(z)unk Rád!

komment

Az átlagember, még ha nem is gondolkodik rajta, sokféle fát ismer. Gyerekként mindenki gyűjtötte a gesztenyét és annak összetéveszthetetlen levelét; sokan csipegettek és akasztottak a fülükre cseresznyét, meggyet a kertben. A platánfát kérgéről a legegyszerűbb megismerni, viszont a kertünkben nem igazán találkozhatunk vele. Közparkjainkban, régi kastélykertekben tömegesen használt díszfáról van szó. Az 1900-as évek elején végzett út menti fásítások divatos fajtája volt, sajnos a legtöbb a közlekedés okozta szennyezés és az utak sózásának áldozata lett, de Budapesten is megmaradt még néhány emléknek (Andrássy-úton, Nagykörúton). A Margitszigeten vannak kisebbek-nagyobbak, átlagosak-különlegesek, viszont rájuk más veszélyek leselkednek. De ne szaladjunk ennyire előre, először nézzük mitől platán a platán.

 

A fa a platánfélék rendjébe tartozik (Platanaceae). Azt viszont kevesen tudják, hogy ősei a harmadidőszakban a Kárpát-medencében is összefüggő erdőségeket alkottak. Ennek ellenére a közönséges platán (Platanus x hispanica) hazánkban nem honos, a keleti- (P. orientalis) és a nyugati platán (P. occidentalis) feltételezett hibridje, de ez még ma is vita tárgya. Juharlevelű platánnak (P. x acerifolia) is hívják, ugyanis levele több juharfajtához hasonlóan három-öt karéjos. Április-májusban nyílik gömbös virágzata. Gyerekként sokan vágyakoztunk a magasból lecsüngő, "szőrös golyócska" termése után, mely aszmagcsoport terméságazat. A szülők segítsége nélkül azonban nem voltunk szerencsések, mert a termés egész télen a fán maradt, következő tavasszal pedig már csak abban gyönyörködhettünk, ahogy a szél repítette a szétesett golyócskát. Kérge sima felületű, amitől jellegzetes, hogy lapokban leválik, sárgás foltokat hagyva maga után.

 

A budapestiek legkedveltebb parkjában, a Margitszigeten még József nádor (1776-1847) korabeli ősplatánok is állnak. A fák igazi túlélők, átvészelték a szabadságharcot, területrendezéseket, a világháborúkat és árvizeket. A Palatinus strand bejáratával szemben álló platán az II. világháborúban bombatalálatot kapott. Ma "Hét vezér platánnak" hívják, mert a találat után 7 új hajtást hozott, ezek erősödtek meg és láthatók még a mai napig teljesen egyedi és utánozhatatlan formát kölcsönözve a díszfának, illetve nem elhanyagolható 300 nm-es árnyékot adva az alatta sétálóknak.

 

A szigeti kápolna és a romok között található a 200 éves, európai szinten is a legszebb koronával rendelkezők között nyilvántartott platán. Törzskörmérete eléri a 635 cm-t, ezzel a legnagyobb fák közé tartozik Budapesten. Érdekessége, hogy egytörzsű, legalsó oldalágai pedig majdnem földig hajolnak. Emiatt a gyerekek mászókának használják, a fiatalok ágain ülve fényképezkednek, sajnos sokszor többen egyszerre, így több száz kiló extra terhet jelentve a fának.

 

A fa kivételes korát és formáját a Főkert munkatársai is felismerték, ezért egy tábla jelzi jelentőségét és próbálja tiltani a fentebb felsorolt tevékenységeket, amint látszik kevés sikerrel. Nagy probléma még, hogy a tábla a fától elég messze van és csak az egyik sétány felől érkezve olvasható, ráadásul csak magyarul. Tekintve, hogy a szigeten jelentős számú turista is megfordul, elég fontos lenne legalább még angolul kiírni. Valamint mivel az emberek ott jártamkor is "egymásnak adták az ágat", érdemes lenne egy minden irányból jól látható, olvasható és egyértelmű jelzéseket adó figyelemfelhívó rendszert építeni. Nem teljesen zárt körbekerítésről van szó, csak egy táblánál kicsit több kellene.

 

Talán nem is táblákra, hanem ránk van szükség - gyerekekre, fiatalokra és felnőttekre, hogy ne csak egy fát, egy mászókát vagy tökéletes fényképhátteret lássunk abban a platánban, hanem a múltat - az elmúlt 200 évet, a jelent - amikor nyújtózkodva megpróbáljuk körbeérni és főleg a jövőt - amikor unokáinknak elmondhatjuk, hogy megőriztük nekik a mesterségesen épített természet eme fejedelmi darabját.

A poszt és fotók Kéméndi Zsolt munkái, köszönet jár érte!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr384544428

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gebsi42 2012.05.29. 15:09:30

Gyanítom nem az I. világháborúban kapott bombatalálatot a Palatinus előtti fa. Az I. világháborúban szerencsére nem voltak harcok a mai magyarország területén. A tanácsköztársaság idején volt lövöldozés (pl monitorlázadás), de egyrészt azt nem világháborúnak mondjuk ill. az ágyúlövedéket a köznyelv nem bombának mondja.

Kakimaki0123456789 2012.05.29. 15:19:50

Ha nem akarják hogy az ágon hintázzanak, miért nem támasztják alá egy karóval, cölöppel vagy más massziv támasztékkal?

aeidennis 2012.05.29. 15:32:48

A Kisrétnél van egy közel vízszintes törzsű narancseperfa, mely a legendák szerint még az 1838-as árvízben sérült meg.

kemizsolt 2012.05.29. 16:04:39

@gebsi42:
Teljesen igazad van, a bombatalálat a II. világháborúban érte a fát. Elnézést az elütésért.

@Kakimaki0123456789:
Az alátámasztással a fa számára káros tevékenység még nem fog megszűnni. A fa szerkezetileg stabil, ágai nem igényelnek alátámasztást. Sok platánnak nő ennyire jellegzetesen, mondhatni vízszintesen oldalra az ága. A probléma a rajta hintázókkal van. Ebben az esetben kevés az az egy tábla. Az illetékes Főkert Zrt.-nek is megfogalmaztam egy levelet a kérdéskörrel kapcsolatban, amint érkezik válasz, fejlemény itt olvashatjátok majd.

@aeidennis: Szerencsénkre sok fa őrzi a szigeten az elmúlt korok emlékét. Érdemes lenne az érintett fák mellett emléktáblákon közzé tenni a legendákat is.

Megyeri Szabolcs 2012.05.29. 18:05:39

@gebsi42: Az észrevételt köszönöm, javítottam! Üdv, Szabolcs

andrás75 2012.06.03. 10:09:58

Az alátámasztás tényleg gyengítené a fát szakmailag semmi szükség nem lenne rá! Tábla pedig 3 is volt csak sajnos a kedves látogatók eltüntették. Az emberek fejében kéne rendet tenni. A narancseper a legidősebb fa a Margitszigeten,de elmondható az is hogy a sziklakertben található 2 db kaukázusi szárnyas dió ami szintén ritka fajta.Tudtommal Budapesten nincs is másik példány.A hét vezér platánon pedig a főkert elvégzett egy egyedi un."cobrás" megoldást mert a hét törzs húzta szét a fát. Érdemes megnézni.
Üdv
András

Kakimaki0123456789 2012.06.04. 14:50:08

@andrás75: @kemizsolt: Latom nem ertettetek meg. Ha ala lenne tamasztva az ag, nem lehetne rajta hintazni mert nem rugozna. Ergo beken hagynak es nem kellene felteni.

kemizsolt 2012.06.04. 15:38:51

@Kakimaki0123456789: Az a baj az alátámasztással, hogyha egy helyen alátámasztod, attól még az ág vége felé haladva ugyanúgy fel lehet mászni, ezáltal tovább hintázni, azzal a különbséggel, hogy az ág nem teljes hosszában viseli a terhelést, hanem egy helyen, az alátámasztásnál. Így ott, az alátámasztás mentén idővel lehasad - gondolj a csempevágóra. Tehát az alátámasztás vagy az ág teljes hosszában történik vagy felesleges. andrás75-nek teljesen igaza van: Az embereknek, a parkban sétálóknak kell eljutni addig a szintig, hogy tiszteljék az értékét. Illetőleg a Főkert-nek is tennie kellene valamit, legalább pótolni az ellopott táblákat. Sajnos megkeresésemre azóta sem reagáltak.

andrás75 2012.06.05. 06:56:05

Kedves kemizsolt!
Szívesen találkozom veled a fánál és meglátjuk közösen mit lehet tenni a probléma érdekében.
Üdv
András

kemizsolt 2012.06.05. 20:17:36

@andrás75: Nem rossz ötlet, hogy próbáljunk mi tenni valamit. Viszont ketten lehet, hogy kevesen leszünk. Milyen ötleted van? Mert ugye mi csak úgy önként nem helyezhetünk el valamit a közterületen..
Várunk minden ötletet illetve csatlakozókat is!:)

andrás75 2012.06.06. 05:01:32

Kemizsolt:Sok mindent tudok tenni és keresztül vinni, sőt már el is indult egy folyamat az eredményekről majd beszámolok.De építő ötleteket nagyon várnék.

kemizsolt 2012.06.06. 09:35:36

@andrás75: Az én ötletem: A fa védelmét mindenképpen a fokozottabb figyelemfelhívással lehetne elérni. A fa körül megfelelő távolságban például saját levele alakját formázó, árnyékot jól tűrő és a terület vegetációjába beleillő sövényt, növénykiültetést tudnék elképzelni. A kiültetés különböző irányokból, de legalább 6 helyen megszakadna, ahol be lehetne menni a fához. A minimum kétnyelvű figyelemfelhívó táblák pedig ezen "bejáratoknál" lennének elhelyezve.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása