Megyeri Szabolcs kertész blogja

Ahogy a törpök élete sem csak játék és mese (a csúf és gonosz Hókuszpók miatt), úgy a szobanövények gondozóinak sem csupán az öröm és gyönyörködés jut. Sokszor kártevők, növényeken élősködő gazfickók keserítik meg a kertészkedők életét. Az egyik ilyen csúf és gonosz támadó a pajzstetű.

Terített asztal kint és bent

A bevezetőben ugyan először a szobanövényeket említettem, de a szabadban élő zöld állomány sincs biztonságban a pajzstetvektől (Coccoidea), sőt, az igazán nagy pusztítást odakint végzik az apró rovarok. Nem válogatósak, megtámadnak gyümölcsfát, rózsát, akácot, mindenféle bokrokat és dísznövényeket. A szobanövények körében is az egyik leggyakoribb élősködő, a pálmát, a fikuszt, a citrusféléket előszeretettel lepik el, de semmi sincs teljes biztonságban tőlük.

A körülbelül gombostűfejnyi kártevők a növények nedvét szívogatják, majd a felesleges cukros levet (mézharmatot) kiválasztják, és maguk mögött hagyják. Ez némi segítséget jelent a beazonosításukhoz, ugyanis ténykedésük nyomán ragadós, ragacsos anyagot hagynak, magán a növényen, de gyakran az akörüli padlón is (mint mikor cukros üdítő folyik a járófelületre). A pajzstetű tulajdonképpen egy gyűjtőnév, fajgazdag családról van szó. Gyorsan szaporodnak, és ha megjelennek, akkor sebesen terjednek a kertben, vagy a lakás növényein, így irtásuk nem tűr késedelmet, mivel tevékenységük a fa, növény meggyengülését, elhalását okozhatja.

A szárat is ellepik

Ha már megtörtént a baj, és elszaporodtak a tetvek, elsősorban mechanikusan távolíthatjuk el őket, vagyis egy alapos levélmosás (környezetbarát eszköz erre a szappanos víz és denaturált szesz oldata, de elterjedt a fokhagymaoldat is), a növényszárak puha kefével való letisztogatása eredményes lehet. Vegyszeres irtásuk is szóba jöhet, de kemény, viaszos páncéljuk miatt ez nem mindig hatásos, nagyobb fák esetében azonban nincs más választásunk, egy megtermett gyümölcsfát elég nehéz végigkefélni. Ha vegyszerpártiak vagyunk az Actara rovarölőszer vizes oldatával történő locsolás a benti növényeken is segíthet például.

Itt már nemigen van segítség

Ha eltávolítottuk őket, nem lehetünk benne biztosak, hogy nincs a közelben másik fertőzött góc (például egy kevésbé gondos szomszéd kertjében), így a vegyszeres prevenció mindenképp ajánlott. Létezik egy természetes ellensége is a pajzstetűnek, aki nem más, mint a (már csak ezért is szeretnivaló) hétpettyes katicabogár. Katicát ugyan nehézkesen tudunk a kertbe, vagy a szobába telepíteni, de ha megjelennek, akkor egyrészt tudhatjuk, hogy tetű van a környéken, másrészt meg is nyugodhatunk, mert hathatós segítséget kapunk.

A hős katica

Erősen fertőzött kerti fák, bokrok esetében néha nincs segítség, és a többi növény érdekében csak a kivágás segíthet. Ha az áldozatul esett növény már egyébként is beteg, idős, vagy nem a birtok legértékesebb darabja, akkor szanálásával a többieket védhetjük meg. Ugyanez az eljárás érvényes a benti flórára is, ha tetvek elleptek egy növényt, és kezdenek megjelenni egy másikon is, akkor a betegebbet ajánlatosabb az égi mezőkre (szemetesbe) küldeni. Mivel a pajzstetű előszeretettel ostromolja a legyengült, nem teljesen egészséges, vagy elhanyagolt növényeket, az is hozzájárul a megelőzéshez, ha zöld kedvenceinket jó kondiban tartjuk, vagyis mindig körültekintően ápoljuk, gondozzuk.  

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

Nem szívesen kontárkodom olyan témákban, melyek kívül esnek szakterületemen, viszont a Fővárosi Közgyűlés új, de máris sokat vitatott rendelete a kertekkel, utcafrontokkal is kapcsolatos, így bátorkodnék említést tenni róla ezen hasábokon is. Természetesen a közterületi és köztisztasági szabálysértéseket érintő szabályozásról van szó.

Távolról nézve nincs probléma

Az utcafrontok szépítésében magam is érdekelt vagyok, mivel a Virágzó Zugló 2012 Program koordinációja a fő profilom, a kertek rendezése, építése pedig szintén hivatásom.  Az új rendelet alapvetően érinti ezt a két területet, mivel a múlt héten megszületett szabályozás igen szigorú szankciókkal sújtja a portájukat (az utcai részeket is beleértve) elhanyagoló tulajdonosokat. Nézzük miről is van szó, talán még nem mindenki tájékozódott körültekintően.

Itt éppen szépül az utca

Fontos megemlíteni, hogy a mostani rendeletben említett kihágások korábban is részei voltak rendeleteknek, és bírságok kiszabására eddig is került (kerülhetett) sor. A változás csupán annyi, hogy a szabályszegések köre kibővült, a bírságok összegei pedig emelkedtek. A jövőben tiltott tevékenységnek, illetve közösségellenes magatartásnak fog minősülni az, ha valaki a kertjéből az utcára nyúló fákat, bokrokat, nem vágja vissza, ha gazosan, ápolatlanul hagyja kertjét (persze a szabálysértések köre ennél jóval tágabb, de például a sportpályán való dohányzás, és a koszos cégtáblák már semmiképp sem tartoznak a kertészeti témakörbe).

A nehezen megszerezhető engedély hiányában ez is közösségellenes

A kérdés két, markánsan eltérő irányból közelíthető meg. Egyfelől mindannyiunk érdeke, hogy a fővárosi környezet, az utca-, és városkép rendezett és tiszta legyen, ebben nincs is hiba. Sokan, és jogosan bosszankodunk azon, ha a járdára kinyúló, elhanyagolt sövények, le-, és kilógó faágak akadályozzák a közlekedést. Ugyanígy nem tetszetős a gazos, sittel, szemétkupacokkal dekorált kertek látványa, főleg, ha ezek a szomszédunkban vannak. Szükséges ezekkel a jelenségekkel foglalkozni, hisz kihatással vannak a mindennapjainkra, a közérzetünkre, az életminőségünkre.

Tiszta utca, katonásan nyírt sövény, itt nincs kihágás

Ugyanakkor a megemelkedett összegű bírságok egyes esetekben igen nagy, akár aránytalan terhet róhatnak azokra, akikre azokat kiszabják. Vannak, akik fizikai állapotuk miatt (az idősek többek közt) nem tudják rendbe tenni portájukat, de egy belvárosi társasház esetében is problémás kérdés, hogy a lakók közül ki gondozza az udvart, a ház előtti járdát. Ha például a szemetet, építési törmeléket egy olyan lakó helyezi el, aki aztán nem hajlandó foglalkozni vele, mennyire fair a többieken számonkérni a rendetlenséget? Fordítható-e jó szívvel a közös költség bizonyos hányada takarításra, rendrakásra, ha azt csupán egy lakó okozta? És egyáltalán, társasház esetében kinek számlázzák ki a büntetést?

Ez a burjánzás már valószínűleg büntetendő lesz

Problematikus továbbá a gazos területek kérdése. Ki, és milyen alapon fogja eldönteni, hogy mi a gaz, mi nem az, és hogy honnan, mitől számít gazosnak, ápolatlannak egy terület? Továbbá hogy szakmailag is kétségeket ébresszek, a varjúháj, a pipacs, a gyermekláncfű, a hibiszkusz vajon gyomnövénynek számítanak-e egy vizsgálatkor? Ha valakinek búzavirággal van tele a kertje, akkor gazos-e, vagy csak kedveli ezt a szép, de egyébként gyomnak minősülő növényt? Mekkora magasságtól számít rendetlennek a fű? A kertben tárolt bontott tégla, vagy a "valamire még jó lesz" alapon raktározott tetőcserép, gerenda, faáru minek számít? Csupa olyan kérdés, melyek azt mutatják, hogy a gyakorlatban igencsak nehézkes lesz az egyébként minden bizonnyal jószándékú rendelet betartatása.

Gazos, elhanyagolt utcafront

Ha kicsit megengedőbben gondolkozunk, mondhatjuk talán, hogy a gond gyökere abban rejlik, hogy a tisztaság és rendezettség fogalmakat roppant nehéz definiálni. Ami az egyik embernek még nem szúrja a szemét, az a másiknak könnyen lehet, hogy már felháborító. A valóságban azonban nagyon is tudjuk, hogy mi a hulladék, mit jelent az elhanyagoltság, mi az, ami már akadályt, kellemetlenséget okoz. Az új rendelet az elkövetkező napokban, hetekben bizonyára szenvedélyes viták témája lesz, de az alapvető célkitűzés jogosságát nehéz megkérdőjelezni. Mint annyiszor, ebben az esetben is gyakorlat mutatja majd meg, hogy mennyire életképes, igazságos, és betartható a szabályozás, én mindenesetre rendeletektől függetlenül azt javaslom, hogy lehetőségeihez képest mindenki próbáljon tenni közvetlen környezete harmóniájáért.

Kidobott bútordarab a belső udvaron - nem itt a helye

Önöknek mi a véleményük? 

Budapesti látkép: innen.

Balkonkertészkedésről már sok szót ejtettem, a megfelelő földről, az alkalmas növényekről, víz,- és napfényigényről, de most menjünk vissza a kályhához, és vegyük át a legelső lépéseket. A kezdő erkélygazdálkodóknak úgy indul a munka, hogy beszereznek egy ültetéshez szükséges ládát, némi földet, és pár palántát. Ezt a három összetevőt aztán össze kell gyúrni, hogy elkészüljön a veteményes prototípusa. Pontosan ezt a folyamatot mutatom be az alábbi videón, így a kezdők nem csupán fantáziájukra hagyatkozhatnak a munka során, hanem saját szemükkel győződhetnek meg arról, hogy mennyire egyszerű az otthoni gazdálkodás beindítása.

A hangulatos videó a hvg.hu csapatának munkája, köszönet érte!

Ausztria a mi bezzegországunk, ha valamilyen összehasonlításról van szó, az elsők között kerül elő nyugati szomszédunk, pedig azért a kerítések ott sem kolbászból épülnek, de tény, hogy követendő példából akad bőven sógoréknál. A burgenlandi települések és falvak pedantériája, szépsége és rendezettsége már-már legendás, aki nem hiszi, az alábbi képsorozat megtekintésével meggyőződhet erről.

Burgenland Ausztria Magyarországgal szomszédos tartománya, mely nevét is hellyel-közzel tőlünk kapta, területén ugyanis egykoron négy magyar vármegye ért össze, melyek mind a -burg szóra végződtek. Ennek okán eredetileg  Vierburgenland lett volna az országrész neve, ami aztán Burgenlandra rövidült.

Burgenland Ausztria egyik legjelentősebb bortermelő vidéke, turisztikai szempontból az országon belül nem kiemelkedő a szerepe, viszont kiváló kerékpár-útvonalok találhatók itt, valamint ez a tartomány jár elöl leginkább a szélenergia hasznosításában.

Ami pedig a kertészeti vonatkozást illeti, ahogy Ausztriában általánosan, itt is igen nagy gondot fordítanak a helyiek a portáik, utcáik megjelenésére, elhanyagolt, csúf részeket csak nagyítóval találunk, ízlésesen kialakított közterületekkel, virágos udvarokkal azonban szinte mindenhol összefuthatunk.

Meg kell jegyezni, hogy a képeken is látható állapotok nem valamiféle központi szabályozás eredményeképpen jöttek létre, hanem a helyiek mentalitása, harmónia irátni igénye szülte azokat.

Remélem élvezték a rövid, virtuális sétát, és amennyiben valamilyen tanulság levonását fontolgatják, az nem a véletlen műve!

A képekért köszönet jár olvasómnak, Sándornak!

Szemetes az egész ország, ez tény, elég kilépni az utcára, sétálni egyet erdőn-mezőn, folyóparton, bármerre is járunk, nem kell sokat kutakodni, hogy némi eldobott hulladékkal találkozzunk. Az okokat firtathatjuk, a renitenseket nevelgethetjük, de ettől a szemétkupacok még nem tűnnek el. Szedje fel, aki eldobta, mondhatnánk, de naivitással és cinizmussal nem jutunk messzire. Ha nincs más, szedd fel te!

A TeSzedd! Összefogás a Tiszta Magyarországért mozgalom a tavalyi akció után idén is támadást indít a kosz és szemét ellen, a takarításhoz pedig bárki csatlakozhat, holnap, június másodikán. Országos programról van szó, melyet a vízügyi igazgatóságok koordinálnak, a szükséges kellékeket (zsákok, kesztyűk) pedig a szervezők és a támogatók biztosítják. Az összeszedett hulladékot az FKF szállítja el a megfelelő lerakóhelyekre. 

A 2011-es megmozduláson közel 160 ezer civil, és rengeteg cég, vállalat és közintézmény vett részt, az eddigi regisztrációk alapján idén még ennél is nagyobb tömeg várható. Bár a regisztráció már lezárult, a most kedvet kapók ne csüggedjenek, a megadott helyszíneken szombaton, a szedés napján is lehet jelentkezni, a munka reggel nyolctól este hatig tart majd. Természetesen nem csupán hulladékgyűjtésről van szó, a közös munka közösségi élmény is egyben, fizikailag felér egy kiadós kirándulással, és jól látható eredménnyel végződik. 

Világos, hogy egyetlen nap alatt nem lehet tisztára pucolni az országot, de még egy várost sem, az akció üzenete azonban világos. A rendezett környezet mindannyiunk érdeke, és aki a bosszankodáson túllépve aktívan is hajlandó tenni a tisztaságért, az jót cselekszik, jó példát mutat, ráadásul még jól is szórakozhat. 

Részletekről, tudnivalókról és a helyszínekről ITT lehet tájékozódni!  

Facebook és twitter oldal is van.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.  

Érdekes, hogy egyes növények felhasználási területe földrajzi elhelyezkedés alapján vizsgálva mennyire eltérő lehet. Míg Angliában a körömvirág az egyik legelterjedtebb kerti dísznövény, addig itthon a kertekben ritkán látni, mi inkább gyógynövényként ismerjük, persze természetes medicinaként a szigetországban is használatos. A körömvirág sokoldalú növény, ha ezt eddig nem tudták, feltétlen olvassanak tovább!

A körömvirágot a fiatalabbak is ismerik, köszönhető ez annak, hogy tévesen az terjedt el, hogy friss tetoválások kezelésére a belőle készült krém a legjobb szer. Bár a körömvirág valóban bír hámosító, bőrápoló hatással, maga a krém vazelin alapú, így a tetoválásokat elzárja levegőtől, amivel több kárt okoz, mint hasznot. Ettől függetlenül a körömvirág – és ez nem reprezentatív felmérés eredménye – a kamilla után a leginkább ismert gyógynövény. Az orvosi körömvirág (Calendula officinalis) a Földközi-tenger vidékéről származik, ahol régóta termesztik gyógy-, és kultúrnövényként egyaránt, a rendszertan iránt érdeklődők kedvéért a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozik.

A körömvirág nem csupán hasznos, de kimondottan szép növény is, sárgás-narancsos színezetű virágzata igazi meleg, nyári hangulatot ad a kertnek. A Calendula officinalis egynyári, magjait legkorábban márciusban ültethetjük, de szakaszos ültetéssel egész nyárra virágzó mezőt varázsolhatunk a kertbe, sőt, balkonon is próbálkozhatunk vele. Gyorsan terjed, ha egyszer a birtokra telepítettük, nagy valószínűséggel többször nem kell majd ültetni, elhullajtott magjai a jövő évben kikelnek. Földjét nem szükséges trágyázni, jól elvan a tápanyagban szegényebb talajban is, és félárnyékos helyeken is megmarad. Ha gyerekekkel szeretnénk megszerettetni a kertészkedést, jó választás, mivel a magok hamar kikelnek, látványos siker érhető el vele.

Szedni először június környékén, tehát éppen mostanában lehet, érdemes a gyűjtést napsütéses, jó időben megejteni, gyógyhatása ekkor lesz a legerősebb. A népi gyógyászatban az egyik legismertebb és legtöbbször használt növény, elsősorban hámosító, sebgyógyító hatásáról híres, nyugtatja, szépíti a bőrt, általános bőrápolásra is kiváló, de például méhcsípés (pontosabban szúrás) okozta irritációra is jó ellenszer. Sérülések, horzsolások, vágott sebek, vagy épp napégés kezelésére érdemes a házipatikába egy tégely jó minőségű körömvirágkrémet beszerezni. Teaként, belsőleg alkalmazva a különféle gyomor és bélbántalmak kúrálója, egyes kutatások szerint pedig hatékony rákmegelőző szer. A kozmetikai iparban is fontos alapanyag krémekhez, kenőcsökhöz használják.

Magát a növényt persze elsősorban szépsége és könnyű nevelhetősége miatt ajánlom a kertekbe, de vállalkozó kedvűek a leszedett virágzatból házilag is készíthetnek körömvirágkrémet.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.