Megyeri Szabolcs kertész blogja

Már többször kezdtem azzal a mondanivalómat, hogy nem szokásom programajánlóval jelentkezni, de be kell látnom, hogy a tavasz beköszöntével egyre több érdekes kerti, vagy zöld témájú esemény zajlik, melyekről szinte kötelező beszámolni, hiszen a városi, kerttel nem rendelkező lakosoknak nagyon is fontosak lehetnek az ilyen alkalmak. Így most is egy ajánló következik, ám ezúttal nem egy szokványos előadásról, vásárról, vagy közös ültetésről lesz szó, hanem egy, a maga nemében valóban egyedülálló dologról, ami egyaránt érdekelheti a növények, és az irodalmi alkotások barátait. Ma este fél hétkor, a nyolcadik kerületi Leonardo közösségi kertben egy rendhagyó irodalomóra kerül megrendezésre, melynek fókuszában - mi más - a növények lesznek. Az egyedi élményre vágyó művészlelkű hobbikertészek tréfás és komoly gondolatokat hallhatnak kertekről, kertészekről, zöldségekről, szerszámokról, szóval mindenről, ami az otthoni növényekkel kapcsolatos. Mivel ilyen alkalomból ez lesz az első, ezért részletesebben nem tudok számot adni a várható fejleményekről, azonban aki a szép szavakat és a zöldségeket együtt is szereti, semmiképp ne hagyja ki a lehetőséget!

Facebook esemény ITT, a szervezők honlapja ITT, térkép pedig ITT.

Az, hogy az emberek nagy általánosságban milyen állatokat szeretnek, könnyen lemérhető azon, hogy a népszerű, cuki állatokkal foglalkozó blogokon mely fajok szerepelnek a legtöbbet. A cica és a kutya állandó befutók, szorosan követik őket a majmok, koalák, pandák, nyuszik, és minden újszülött, pihe-puha szőrös négylábú. A lista másik végén a kígyó, béka, és a hasonló nyálkás csúszó-mászók mögött szomorkodnak a rovarok, akiknek igen gyenge az elfogadottságuk, egy pók általában páni félelmet, egy légy, vagy egyéb repülő, zümmögő rovar pedig méla undort vált ki a többségből. Azonban mégis a rovarok a Föld igazi urai, a bolygónkon élő fajok közel fele a rovarok osztályába tartozik, így papírforma szerint valójában mi, gerincesek vagyunk a kisebbség. Ez a statisztikai tény viszont érthető módon senkit nem késztet a rovarok iránti hódolotra, így többek közt kertünkben sem látjuk szívesen őket. A kerti bogarakat szinte egyöntetűen kártevőkként tartjuk számon, ám van köztük jópár, kik igazából a kert, és a kertész barátai. Közülük szemezgetek most párat, hogy előremozdítsam az ősrégen megrekedt ember-rovar barátság fejlődését.

A hétpettyes katica gyakori, és kedvelt vendég a birtokon, egyben biztos befutója minden "A kedvenc rovarom" megmérettetésnek. Ha elszaporodnak a kertben, az a legtöbbször azt jelenti, hogy a levéltetű populáció is növekedésnek indult, pettyeshátú bogaraink ugyanis miattuk érkeznek. A levéltetűvel fertőzött növény nekik felér egy ínyenc éttermi menüvel, így egyben a felmerülő problémát is azonnal kezelni kezdik. Mindazonáltal nem bízhatjuk a munkát egyedül rájuk, a legtöbb esetben a katicák nem képesek megbirkózni teljesen a tetű-áradattal, de megjelenésük mindenképpen hasznos jelzés a hobbikertésznek. A katica a tetvek mellett szövőatkát és a pajzstetveket is örömmel fogyasztja, amerikai, sárga páncélú rokona pedig a lisztharmat eltüntetésében jeleskedik.

A futrinkáról az érettebb ifjúság képviselőinek elsőként biztos Cicamica és Rókicaa ugranak be az egykoron népszerű mesesorozatból, ám kerti összefüggésben egy udvarias és illemtudó rovar az illető. A futrinka éjszaka aktív,  nappal meghúzza magát kőrepedésekben, fákban, vagy az avarban, így jó esetben akkor sem futunk össze velük, ha egyébként beköltöztek hozzánk. Mikor a futrinkára rátör az éhség, akkor a különféle csigák, hernyók, cserebogárpajorok és a krumplibogarak kezdhetnek rettegni ugyanis ők az étlap főbb szereplői. A futrinka falánk jószág, saját tömegének akár háromszorosát is bekebelezi naponta, sőt, már lárvaállapotban is ragadozó.

A fenti képre pillantva azt gondolhatjuk, na végre, eljött a méhecske ideje, azonban csalásról van szó, mivel a fenti csíkospotrohú nem a méh, hanem a zengőlégy. A zengőlégy nem véletlen méh-imitátor, az optikai hasonlóság a védekezést szolgálja, ám egyben a légyre is hasonlít, emiatt sokszor esik téves irtás (légycsapózás) áldozatául. Az igazság azonban az, hogy a "hagyományos" léggyel ellentétben a zengőlégy kifejezetten hasznos kerti bérlő, nagy étvággyal fogyasztja a levéltetveket, ráadásul petéit rendszerint rögtön a tetvek közé rakja le, így a kikelő lárvák rögvest nekilátnak az állomány gyérítésének.

A szentjánosbogár a katicához hasonlóan kifejezetten jó renoméval bír, főleg azért, mert "világít", ami kétségkívül egyedi és tetszetős tulajdonság. Az érdekes extra felszerelés azonban csak az egyik pozitívum, a lényegi jótéteményről kevesen tudnak, ami pedig az, hogy a szentjánosbogár valódi csigagyilkos. Lárvaállapotban mérgező harapással végzi ki a áldozatait, majd rejtekhelyére hurcolva falja fel azokat. Amelyik kertben orbáncfű (Hypericum) is nő, ott biztos megjelennek a szentjánosbogarak is.

A nőiesen légies fátyolka olyannyira kertbarát teremtmény, hogy van, ahol tervszerűen is használják (vagyis tenyésztik) kártevőmentesítés céljából, mivel lárvái élen járnak minden, a növények nedvét szivogató haszontalan betolakodók pusztításában, Ilyen módon természetes ellenségei a levéltetűnek, atkának és a kabócának. Egy lárva akár napi félszáz levéltetűt is be tud kebelezni, ezért egy fátyolka-sereg  a vegyszeres irtás hatékonyságával vetekszik. 

A fenti szörnyeteg darázsnak néz ki, ám nem az, hanem  fürkészdarázs. A csípős (helyesebben szúrós), és agresszív darázzsal ellentétben tőle nem kell megijednünk, ellenben más rovarok felköthetik a gatyát (vagy inkább a potrohukat), ha megjelenik. A fürkészdarázs lárvaként ugyanis horrorfilmbe illő módon pusztítja fajtársait, elsősorban lepke, légy-, és egyéb bogárlárvákba furakodik be, hogy azokat belülről falja fel.  Üvegházakban gyakran tenyésztik őket eme kegyetlen tulajdonságuk miatt.

Utolsó alanyunk fülbemászó, mely aztán tényleg az egyik legutáltabb kerti rovar. Makacsul tartja magát a tévhit, hogy a fülbemászó (nevéhez híven) a gyanútlanul alvó emberek fülébe mászik, hogy aztán ott lepetézzen, vagy a városi legendák egyéb horrorisztikus fokozatainak megfelelően cselekedjen. Ez természetesen nincs így, ám ettől még makacs undorral szemléljük, és valljuk be, ha megpillantjuk, általában a cipőtalpunkkal köszöntjük. Ugyanakkor a fülbemászó akár hasznosnak is mondható, a levéltetvek, hernyók, és a lerakott peték pusztítója, de nem véletlen az "akár" kifejezés, hiszen mindemellett hajlandóságot mutat a gyümölcsök megrágására is, aminek már nem tudunk felhőtlenül örülni.  

A felsorolás természetesen nem teljes, akad még bőven hasznos kerti rovar, de talán ez a rövid lista is alkalmas arra, hogy kicsit árnyaltabban alkossunk véleményt a birtokunk bogarairól, és felismerjük, hogy nem mindegyikük ellenség. Ha megszeretni nem is tudjuk őket, tartsuk fejben, hogy a puszta számokat nézve, ők vannak többségben, ha másért nem is, ezért kijár nekik egy kis tisztelet.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Fonnyadt, íztelen, vegyszerrel kezelt zöldségek a hipermarketek polcain? Nem érint minket, ha magunknak termeljük meg kedvenceinket. Szerdai veteményes sorozatom mai epizódjában a padlizsántermesztés rejtelmeibe avatom be olvasóimat!

A padlizsánnak rengeteg neve van, nálunk hívják még tojásgyümölcsnek, esetleg kék-, vagy törökparadicsomnak, Erdélyben vinettának, és eredetileg az arab badinjan szóból ered az elnevezés. A padlizsán a burgonyafélék családjába, és a jópofa hangzású csucsor nemzetségbe tartozik, ám ennél fontosabb, hogy ez az egynyári zöldségféle gazdag A-, és C-vitaminban, valamint ásványi sókban, többféle színváltozatban kapható, így mutatós termésével akár félig-meddig dísznövénye is lehet a kiskertnek, valamint ha igazi francia lecsót, vagyis ratatouille-t szeretnénk főzni, feltétlen szükségünk lesz rá. Persze a legjobb, ha ehhez a kertből szedjük, ebben, vagyis a termesztésben próbálok most segíteni.

Termetes padlizsán veteményes, a illatos macskamentával vegyítve (a bal oldalon)

A padlizsán termesztése két úton lehetséges. Az első opció a magvetés, majd a magoncok előnevelése, amit a palánták fólia alatti, vagy üvegházas gondozása követ, végül a kész palántát szabadföldbe ültethetjük. A második lehetőség a gordiuszi csomó átvágása, vagyis ha "kész" palántát vásárolunk, és egyszerűen elültetjük a kertbe. A magvetés ideális ideje április eleje-közepe, tehát nem késtünk még el vele, tekintve, hogy a 8-10 nap alatt kibújó magoncok további 2-3 hét nevelés után, elviekben május második felében-végén ültethetők ki, mikor a nappali hőmérséklet már eléri a 25 Celsius fokot, ennyi szükséges ugyanis a kiegyensúlyozott fejlődéshez. Ha bolti, vagy termelőtől vásárolt palántában gondolkodunk, akkor még bő két hetet várjunk a vétellel, de ahogy most áll az időjárás, várhatóan május derekán már akcióba léphetünk.

Frissen kiültetett palánták

Akármelyik megoldást választjuk, a lényegi teendők a kiültetéskor érkeznek el. Előkészületként egy átforgató ásás szükséges, és a trágyázás is jó ötlet, utóbbihoz a paprikánál is bevált szervestrágya a legmegfelelőbb. Az ültetvény helyét úgy jelöljük ki, hogy azt napi több óra közvetlen napfény érje. A sor és tőtávolság egyaránt kétarasznyi legyen (40x40 cm). Az öntözésről sem a fejlődéskor, sem a termés hozásakor nem szabad elfeledkezni, de ahelyett, hogy a kerti slaggal locsolnánk felülről, inkább csepegtető, vagy elárasztásos öntözést alkalmazzunk. Időközönként kapálásra lesz szükség, ennek idejét a megjelenő gyomok jól mutatják majd, de a kapálás a közeg lazítása miatt is fontos, így ne hagyjuk ki semmiképp. A padlizsánnak a paradicsomnál megszokott kártevőkkel gyűlhet meg a baja, illetve számíthatunk krumplibogárra is, utóbbi a krumplinál is jobban szereti a tojásgyümölcsöt (olyannyira, hogy szokás a krumpli mellé pár tő padlizsánt vetni, hogy a csíkos rovarok inkább azt falják fel). A krumplibogár elleni harcról ITT írtam bővebben. A padlizsán gyakrabban előforduló betegsége a verticilliumos és fuzáriumos fonnyadás, melyet a barnuló, fonnyadó levelek jeleznek, ilyen esetben az érintett részeket távolítsuk el.

Szépen fejlődő termések, és a fehér virágzat

Ahogy nő a padlizsánunk, szükség lesz egy kis ritkításra, visszavágásra is, a bokrosodás megindulásakor. Mikor a növény terebélyes formát kezd ölteni, 3-4, esetleg öt hajtást tartsunk meg, a többit metsszük le. Ha ezt elmulasztjuk, túl nagy erőpróba elé állítjuk növényünket, és nagyobb számú, de satnyább termést kapunk, ami a felhasználás szempontjából negatívum. Ha az oldalhajtások eltávolítását elmulasztottuk, még mindig nincs baj, a cseperedő, még kisméretű termések közül iktassunk ki párat (szedjük le a körülbelül kétharmadukat), így a többi intenzívebb növésnek indulhat. A betakarítás augusztus elején válik időszerűvé, de ne a naptárt figyeljük, hanem a padlizsánok színét és felületét. Mikor fényessé, élénk színűvé válik, akkor szedhető, ha hagyjuk, hogy sötétté, mattá fakuljon, akkor keserű, ehetetlen termést kapunk csak. A leszedett tojásgyümölcs eltarthatósági ideje rövid, sötét, hűvös helyen is csak 6-7 nap, így ne habozzunk rögtön feldolgozni a leszedett zöldséget!

Mivel a padlizsán több alak-, és színváltozatban kapható, érésnél nem feltétlen a méretet és az alakot, hanem a szín intenzitását és a felület fényességét hasznos figyelni

A padlizsán termesztésével elviekben balkonon is meg lehet próbálkozni, ám mérete és helyigénye miatt nem ajánlom ezt. Aki mégis tenne egy próbát, feltétlen nagyméretű dézsát, ültetőládát válasszon, napos, de szélvédett helyre állítsa növényét, és ne feledje a gyakori öntözést.

Képek: innen, innen, innen, és innen.

...kétségtelenül a körömvirág. Már maga a virágzat is, alakjával, színével a Napot idézi, nagyobb tömegben pedig vidám, rikító kerti dísz, ezért is furcsa kicsit, hogy nálunk nem népszerű annyira, mint mondjuk Angliában, ahol a parkok, kertek egyik leggyakoribb dísznövénye. Ráadásul a körömvirág nem csupán dísznövény, hanem jó hatással van a kerti talajra, a saláta közé ültetve elűzi a csigákat, és ősidők óta ismert és bevált gyógynövény, elsősorban a vágott sebekre, fogfájásra, kisebb égési sérülésekre javalott, de tetoválást viselő ismerősömtől tudom, hogy régebben a friss bőrrajzok kezelésére is a körömvirágot ajánlották. Na, de nem dícsérni akarom én itt a körömvirágot, illetve nem csak, merthogy a Calendula officinalis egy roppant igénytelen és könnyen nevelhető egynyári jószág, így termesztési fortélyaiba szeretném beavatni olvasóimat.

Calendula officinalis

Ahogy fentebb is említettem, a vetemény közé is helyezhetjük kártevőűzőként, vagy csak hogy feldobja a zöldségeskertet, de persze önállóan is kialakíthatunk belőle virágágyást, esetleg a kerti út, vagy a ház bejáratához vezető ösvény is szegélyezhető vele. A körömvirág esetében előnevelés nem szükséges, a magvetésnek pedig mostanában jött el az ideje, pontosan szólva március végétől aktuális, de a jó idő éppenhogy csak két hete tört ránk, így épp jókor vagyunk. A körömvirág a talajt tekintve egyetlen követelményt ismer, a jó vizáteresztőképességet, ezt az igényét leszámítva szinte bármilyen közeg jó neki,(a legmegfelelőbb azonban a laza, homokos föld) így gyakorlatilag a kert bármely pontjára vethetjük. A fényt tekintve sem teszi magasra a lécet, akár félárnyékos helyet is kijelölhetünk számára, de azért megjegyzem, hogy szereti a napsütést. Arra sem kell ügyelni, hogy a kerti slag közel legyen, ugyanis öntözni alig kell, de persze ne hagyjuk teljesen kiszáradni földjét, főleg hosszabb, száraz időszakok esetén. Az erkélyen, balkonon, cserépben nevelt növények több öntözést kívánnak, hiszen termőközegük kicsi, így hamarabb kiszárad. A balkonon nevelt körömvirágnak az egyszerű általános termő-, vagy virágföld tökéletesen alkalmas.

Cseperedő körömvirág

Sárga virágtenger

Szabadföldi vetéskor egy-két centiméter mélyre, egymástól jó arasznyira helyezzük a magokat, és a nyár elején meginduló virágzástól fogva időnként nézzünk rájuk, az elszáradt virágzatot nyessük le. Amennyiben cserépbe, ládába vetjük, ne tegyük túl sűrűn a magokat, a körömvirág kis bokor formájú lesz, ne zsúföljuk össze őket. Kártevőket tekintve a levéltetű megjelenése várható, illetve a lisztharmat is támadhatja sárgás virágainkat, ellenük az ismert, bevált módszerekkel vehetjük fel a harcot. A körömvirág szép, jó, és hasznos, de ültetésekor gondoljunk arra, hogy gyorsan terjedő növényről van szó, ha nem tartjuk kordában, széthullajtott magjaiból jövőre újabb tövek nyílnak, és akár kertszerte virítani fognak. Amennyiben friss ültetvényünk túl sűrűvé válik, a fiatal hajtásokat átültethetjük, de ezzel ne várjunk sokáig, mert csak az ifjabbak tolerálják a mozgatást. A júniusra várható virágzás hozza el a betakarítás idejét, ilyenkor kisollóval vágjuk le a virágfejeket, majd szárítás után a szirmok lecsipkedésével juthatunk hasznos alapanyaghoz. A körömvirágot nem csupán dísz-, vagy haszonnövényként ajánlom, hanem akár játékként is, rendkívül gyorsan kihajtó magjai, és szép virágai alkalmassá teszik, hogy gyermekveteményesben, vagy a (gyermek)szoba erkélyén neveljük. A kicsiknek nagy öröm és izgalom lesz, ahogy az elvetett magocskákból pár hét alatt zöld növény, majd mutatós virág fejlődik, az ilyen elfoglaltsággal pedig a gyerekek természetszeretete, a környező világ iránti kíváncsisága kiválóan megalapozható.

Begyűjtött virágfejek szárítása

A körömvirág felhasználásához ITT, ITT, ITT, és ITT találhatnak kiváló recepteket, leírásokat, elkészítési útmutatókat.

Képek: innen, innen, innen, és innen.

A budapesti belvárosi Erzsébet térrel már többször foglalkoztam, a legtöbbször sajnos azt megállapítva, hogy az egykori pihenőpark mára egy elhasznált, karbantartás nélküli sivár területté vált, melyet az esti lazításra vágyó fiatalok mellett kereskedők vettek birtokba, cseppet sem törődve a gyep megóvásával, helyreállításával, a szemét eltüntetésével, a közterület fenntartója pedig igencsak szűkmarkúan bánik az itteni köztéri bútorok és tereptárgyak renoválásával. Meg is fogadtam legutóbb, hogy míg érdemi változás nem történik, többé nem térek vissza a témára, hiszen aki járt ott, saját szemével láthatta az állapotokat, aki pedig nem, az elmondásból (akár épp tőlem) értesülhetett róla, hiábavaló tehát a további szóáradat. Most úgy alakult, hogy tegnap a belvárosban jártam, és kíváncsiságból a tér felé kanyarodtam. A látvány minden eddiginél tragikusabb volt, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül.

Az Erzsébet tér Bajcsy út felőli oldala a szokásos kopár képet mutatta, ezen már nincs mit elemezni, az egykori buszpályadvaron túli része azonban eddig viszonylag rendezett volt, ez változott meg most. Az látszik, hogy a cserjéket szépen visszametszették, és a virágágyásokban is bájos árvácskák sorakoztak, azonban a városi mértékkel mérve kifejezetten nagy gyepfelület elképesztően szemetes, mintha a Sziget Fesztivál reggeli, másnapos látképe tárulna az itt sétálók elé. A hiba ezúttal sajnos inkább a kilátogatók "készülékében" van, hiszen a renegeteg hulladékot az előző esti bulizó tömeg hagyta itt, bár az is igaz, hogy a kerület is gondoskodhatna a reggeli szemétszedésről, mert ezen a területen - főleg hétvégén - az átmenő turistaforgalom kifejezetten nagy, a város imázsának pedig hatalmas károkat okozhat ez a látvány, de természetesen a helyieknek sem épp esztétikus, ami eléjük tárul. Azalatt a bő negyedóra alatt, míg ott voltam, féltucatnyian álltak meg fotózni, és nyilván nem az elégedettség vezérelte őket. 

A poszt folytatódik, kattintsanak a tovább gombra!

Az alábbi posztot majdnem pontosan egy éve írtam és adtam közre, tehát nem egy friss cikkről van szó, mégis úgy gondoltam, hogy elérkezett az ideje, hogy újra elővegyem a témát. Mivel az azóta eltelt időben nem jutott tudomásomra olyan új, érdemleges információ, amivel kiegészíthetném az írást, így közel változatlan formában teszem közzé újra. A mozgásukban korlátozott, sérült emberek számára, úgy gondolom, továbbra is kiemelten fontos, sokszor majdhogynem életmentő a tevékeny elfolglaltság, a sikerélmény, ezért ajánlom soraimat azoknak, akiknek a közelében él fogyatékossággal küzdő személy, barát, vagy családtag, hátha segítséget nyújthatok pár apró ötlettel a teljesebb, örömtelibb életmód kialakításához.

A kertészkedésről általában  a maga természetességében beszélünk, olyan tevékenységről, melyet aki akar, kedvére űzhet, aki pedig nem kíván vele foglalkozni, nem teszi. Vannak olyan esetek azonban, mikor valaki szívesen foglalkozna növényekkel, de akadályokba ütközik. Sok olyan ember van, kik fizikailag nem tudnak hódolni ennek a szenvedélynek, testük akadályozza őket. Ők a mozgássérültek, a fogyatékkal élők, azonban a látszat ellenére nekik sem kell lemondaniuk a kerti örömökről. 

A téma roppant összetett, nem is vállalkoznék arra, hogy mindenre kiterjedő tanácsadással és ötletbörzével álljak elő, viszont felvillantanék néhány lehetőséget, melyeket megragadva sérült embertársaink is kedvet kaphatnak a kertészkedéshez, ugyanis – mint minden az életben – ez is megoldható. Sajnos Magyarországon se számottevő irodalma, se kialakult gyakorlata, se bőséges eszköztára nincsen a mozgáskorlátozottak kertészkedésének, de leleménnyel, és főleg segítséggel áthidalhatók a nehézségek.

Akadálymentes kert, magasított ágyásokkal

Először pár szó arról, hogy miért is kéne bárkit kerti munkára buzdítani, akinek fizikailag ez megterhelő, körülményes, és első blikkre megoldhatatlannak tűnő feladat. A kerekesszékes, vagy nehezen járó, mozgó embereknek kevés lehetőségük van, hogy érvényesüljenek az életben. Nehéz munkát találni, nehéz szociális kapcsolatokat építeni, és főleg nehéz közlekedni. Ez a fajta bezártság gyakran vezet depresszióhoz, mellőzöttség-érzethez vagy az énkép leépüléséhez. Egy produktív, sikerélményt nyújtó elfoglaltság viszont helyre billentheti az önbecsülést, kitöltheti a (sokszor túlságosan bőséges) szabadidőt, és adott esetben a társas kapcsolatoknak is jót tehet. Ha pedig ez az időtöltés a szabad levegőn való tartózkodással jár, akkor tiszta haszonról beszélhetünk. A kertészkedés az összes sebtiben felállított kritériumnak megfelel, és kertben, lakásban egyaránt végezhető.

Fontos elem, hogy az a mozgáskorlátozott, aki úgy dönt, hogy növénynevelésre adja a fejét, szinte biztos, hogy segítségre szorul az első lépésekben, a sajátos körülmények a szokásostól eltérő megoldásokat kívánnak. Lássuk mik lehetnek ezek. 

Olcsó, jól használható megoldás

Elsőként a lakáson belüli lehetőségeket vegyük sorra. Cserepes virágot gondozni szinte minden körülmények között lehetséges, ehhez csupán cserép, föld, és növény szükséges. Aki ennél tovább szeretne menni, gondozhat növényt, termeszthet zöldséget például veteményes asztalon. Utóbbi pontosan az, amire neve utal, tulajdonképpen egy magasított virágláda. Házilag is elkészíthető, akár egy régi, használaton kívüli bútordarabból, melyre szegélyeket erősítünk, fóliával béleljük, földdel töltjük fel, és már kész is a termelésre. Az ilyen alkalmatosság kerekesszékkel is megközelíthető, körbejárható, csupán a megfelelő magasságot kell beállítani, és a stabilitásra odafigyelni.

Profi veteményes asztal

Kertben is hasonló eljárás szükséges, tehát a gondozandó földterületet elérhető magasságba kell hozni. Ez történhet kinti veteményes asztalok felállításával, vagy egy nagyobb, egybefüggő emelt ágyás elkészítésével. Udvari tevékenységnél fontos az akadálymentes közlekedés biztosítása, vagyis járható, szilárd utat, ösvényt kell kialakítani, a gyep, vagy szórt köves kerti út ilyen esetben nem mindig jó.

Speciális, de házilag is másolható szerszámok

Amennyiben készen van az elérhető, megközelíthető felület, jöhetnek a szerszámok a munkához. A mozgáskorlátozottak lehetőségei személyenként eltérőek, van, akinek a hagyományos kellékek megfelelnek, de sok esetben speciális eszközökre lehet szükség. Ahogy említettem, itthon ilyet jó eséllyel nem tudunk beszerezni, külföldről azonban szinte minden szerszám beszerezhető „disabled” kialakításban, például egykezes használatra tervezve (mintadarabokért, ötletekért katt ide). Ezek természetesen nem olcsó játékszerek, de némi kreativitással és segítséggel a sima kiskapa, gereblye, ásó is átalakítható ilyen felhasználási módra.

A lényeg az, hogy a hasznos, és kézzelfogható eredményt, vagyis a sikerélményt adó elfoglaltság mindenkinek jót tesz, de a sérült embereknek kiemelten fontos. Ezért minden érintettet buzdítanék arra, hogy bátran vágjon bele a kertészkedésbe, akár otthon, lakásban, erkélyen, akár a kertben. Ha csak pár palánta felnevelésére van lehetőség, az is sokat számíthat, az induláshoz pedig csupán egy kis anyagi befektetés és elszántság szükséges.  

Hasznos, angol nyelvű honlapok a témában: Carry on Gardening, Disabled world, Gardening for Disabled Trust 

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.