A nyarat már jócskán magunk mögött hagytuk, így a színes virágok, az egynyáriak szezonja lezárult, és a legtöbb virágos évelő is túl van a szezonján, vagyis a díszágyások, virágládák kiürülőben vannak. Persze vannak tipikus őszi dísznövények, a hanga, a krizantém, a csarab vagy az árvácska, de aki szeretne valami igazán izgalmasat és vidámat, mást kell keressen. Például a díszkáposztát, ami nagyon nem tipikus dísznövény, és éppen ezért válik izgalmassá, jól felhasználhatóvá!
A díszkáposzta magjait a nyár közepén kell elvetni, majd a kikelő palántákat 5-6 hét múlva lehet cserepekbe szétültetni. Ezzel persze már elkéstünk, de csak a vetéssel, mert előnevelt, kifejlett, kiültetésre váró palántákat éppen mostanában lehet beszerezni a kertészetekben vagy a piacokon. A díszkáposzta igényei szine pontosan megegyeznek a közkedvelt és jól ismert krizantéméval, vagyis a díszkáposzta földje ne legyen túl nedves, az átlagos kerti talaj, vagy az általános virágföld megfelelő számára, a közvetlen, erős napsütést nem kedveli, de világos fekvésű területen legyen. Rendszeresen kell öntözni, de még leveleit is bátran lehet spricelni vízzel, ezt nem minden növény szereti, de a díszkposzta hálás lesz érte. A díszkáposzta télállósága kifogástalan, díszítőértékét hosszan megtartja, virágzása, ami egyébként annyira nem látványos, majd a tavasz derekán lesz esedékes.
A díszkáposzta ugyanis különös szerzet, mert nem a virágaival dekorál, szépségét levelei adják, melyek lehetnek fodrosak, simák, vagy cakkosak, változattól függően. A díszkáposzta több izgalmas színben szerezhető be, érdemes vegyesen válogatni belőlük, hogy érdekes kombinációk születhessenek, akár csak díszkáposztából,akár más növények bevonásával, vegyeságyást létrehozva. Utóbbi azért is jó ötlet, mert a díszkáposzta remekül kombinálható egyéb dísznövényekkel, jól megfér az árvácskával, a ciklámennel, a krizantémmal, cserjefélék közül pedig jól társítható a csarabbal, de tujasorok, sövények tövéhez telepítve is mutatós lesz a végeredmény!
Nyilván felmerül a kérdés, hogy ez a dísznövény ehető-e, ha már egyszer káposztaféle? A válasz igen, az összes díszkáposzta változat ehető zöldség is egyben, azért az hozzá kell tenni, hogy ízélményben messze elmaradnak a konyhakerti társaiktól, ráadásul elsősorban dísznövények, így a konyhai feldolgozás inkább elméleti lehetőség. Ettől függetlenül a díszkáposzta leveleiből saláta vagy főzelék is készülhet, de a tányéron is folytathatja eredeti pályafutását, és bevethető díszként, érdekes kiegészítőként tálaláskor.
A díszkáposzta nem csak a kerti ágyásokba való, kiváló választás erkélyekre, teraszokra, ahol ilyenkor jellemzően csupaszok a ládák, hiszen az egynyáriaktól már búcsút vettünk, és a muskátlik is lassan költöznek téli pihenőhelyükre. Az árva edények, ládák benépesíthetők díszkáposztával, ami azért jó ötlet, mert ez a növény jól elfedi, betakarja a tartókat, edényeket, így az esztétikai érték magas lesz, a gondozási igény viszont szerény. A díszkáposzta legfeljebb 40-50 centiméter magasra nő, így bárhol elfér, a csípős késő őszi fagyok hatására pedig levelei elszíneződnek majd, így változatos, izgalmas hatást nyújt hosszú időn keresztül
Képek: innen
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.