A téllel a legtöbb embernek az a baja, hogy hideg, és ez érthető, hiszen ki szeret vacogni? Van azonban, aki kifejezetten örül a hidegnek, persze a szánkózni vágyó gyerekek mellett, ilyenek például a nádvágók. Ők ugyanis az egészen kemény tél végi fagyokért rebegnek el egy imát, na persze nem azért, mert szeretnek fázni, hanem mert nádvágás egyik feltétele a jó erős fagy, ami kemény jégpáncélt hoz magával a tavakon, amire a nádvágók rá tudnak menni. Na de ne szaladjunk előre, lássuk sorjában mi is az a nádvágás?  

A nádvágás célja természetes a nád, mely sajnos Magyarországon jó ideje kiment már a divatból, de külföldön újra trendi, magas áron adható el, sok helyütt keresett ipari alapanyagként, hogy aztán kosár, bútor, szőnyeg, vagy akár rusztikus, ámde kissé tűzveszélyes házfedél készülhessen belőle. Amit nádnak hívunk, az tulajdonképpen a közönséges nád (Phragmites australis), és ugyan a balatoni emlékek miatt hajlamosak vagyunk tipikus magyar növénynek gondolni, igazából az egész világon elterjedt. A közönséges nád egy évelő fűféle, 2-4 méter magasra törő szárral, éles peremű levelekkel, és a talajban messze szerteágazó rizómákkal (gyöktörzzsel). Tipikus élőhelyei az álló, vagy lassú folyású vizek partmenti területei, a láposok, a láperdők, vagy a mocsaras területek. Általában legfeljebb két méteres vízmélységig található meg. Érdekesség, hogy a nád sok magot hullat el, gyors és erőteljes terjedése mégis annak köszönhető, hogy a szerteágazó gyöktörzsből, vagy az elhajolt szárakból gyakran hajt új növény, így még a nagyobb telepek esetén is az a helyzet, hogy adott területen kevés genetikailag eltérő egyed található. Egy nádmezőt így sok esetben - mondhatni - ikrek (vagy éppen klónok) alkotnak. 

A nád értékes holmi, ára jellemzően magas, így a nádkereskedelem nem rossz üzlet. Ugyanakkor a nádat nem lehet csak úgy, a végtelenségig vágni, mert ökológiailag fontos szerepe van, a nádasok kiirtása a benne fészkelő madarak, a vízminőség, és a helyi növényvilág sokszínűsége szempontjából is káros.

Phragmites australis

Nosztalgikus látvány, balatoni nádas

Élet a nádasban

A nadásokban gyakran alakulnak ki növénytársulások, a partnerek a legtöbbször a nagy csalán, a télisás, a gyékényfélék, vagy a sziki káka. Különböző állatfajoknak is otthont ad a nádas, a kevésbé izgalmasan hangzó élőlények (hengeres és gyűrűsférgek, piócák) mellett főleg a madarak lakják a nádtelepeket. A nádirigó a szárakon fészkel, de itt él a kócsag, a kanalas gém, a guvat és a kis vizicsibe. Nyár végén a nádasokban időznek a füsti fecskék csoportjai, de seregélyek is megfordulnak itt, télen pedig a kék cinege jár élelmet keresni a nádszálak közé. A nád a vízminőségre is jó hatással lehet, ugyanakkor élőhelyének elmocsarasodásához is hozzájárulhat, így az ellenőrzött módon történő nádvágás hasznos.

A nádvágás

A nád a télre való felkészüléskor a tápanyagokat a felső részekből a gyöktörzsbe irányítja, így vészeli át a hideg évszakot. Amennyiben a feltöltődés előtt kerül sor a vágásra, a növény nem tud raktározni, és tavaszra elpusztul. A nádvágás szezonja ezért általában a tél végén van, mikor a víz befagy, és a nádvágók a jégen tudnak dolgozni, manapság jellemzően már nagyteljesítményű gépekkel, de kisebb területen rövid kaszával (kocér), vagy kézi erővel működtetett vágógéppel történik az aratás. A meder alján haladó gép nem jó választás, mert károsítja a gyökereket, az úszó vágóberendezések pedig csak bizonyos vízmélység megléte esetén használhatók. Maga a kétkezi vágás az igazán nehéz fizikai munkák körébe tartozik, jelentős izomerőt kíván, és a dermesztően hideg vízzel is meg kell küzdeni, ugyanis ha nincs jég, akkor a munkások a vízben állva dolgoznak. A nád vágásához különböző hatósági engedélyek szükségesek, többek közt az illetékes vízügyi hatóság, és a terület természetvédelmi kezelőjének hozzájárulása, tehát aki szeretne pár ölnyi nádat a nyaraló kerítésére, ne a tóból próbálja kitermelni. Az arányok érzékeltetéséhez jó adat, hogy a Balatonon például az 1200 hektáros állománynak rendszerint csak 4-5%-a kerül kijelölésre vágás céljára.

Nádirigó család

Úszó nádvágó berendezés

 Mire használható a nád?

A nádból különféle használati tárgyak készülnek, a nád fás törzséből kosár, kerti szék, de mindenféle tárolóedény, láda, árnyékolók, kerítéstakarók, vagy akár komplett háztetők készíthetők. Utóbbi rendkívül kedvező tulajdonságokkal bír, és roppant tartós, de sajnos gyúlékony, így nem veszélytelen, mindenesetre nincs szebb egy nádtetős parasztháznál. Fontos adalék, elsősorban azoknak, akik a nosztalgikus látvány miatt telepítenének kertjükbe, kerti tavukhoz nádat, hogy a nád kerti körülmények között agresszív gyomnövénynek számít, terjedése gyors, kiirtása pedig közel lehetetlen, rizómáit csak mély ásással, csákányozással lehet eltávolítani!

Nádtetőt rak a mester

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.