A füvesített villamospálya valószínűleg régi igény a fővárosban, és persze minden honi településen, ahol villamossínek futnak. Az ilyen kialakítású pálya legfőbb tulajdonsága, hogy szép, jól mutat a betonos urbánus környezetben, tulajdonképpen a legmenőbb városi zöldfejlesztésről van szó. Fákat gyakran ültetnek, zöld parkok is létesülnek, de a villamossínek füvesítése egy egészen másfajta újdonság, ott képes élő növényzetet teremteni, ahol ez teljesen szokatlan, ezért a hatása is más. Budapesten eddig nemigen akadt ilyesmi, az 1-es villamos pályájának felújítása után azonban már lesz mit csodálni. A füves villamospályának előnyei és hátrányai is akadnak, némelyekben pedig kétségeket ébreszthet, hogy van-e értelme, szükségessége az egésznek, ezért most megpróbálom összefoglalni a dolgot, a pro és kontra érvek felsorakoztatásával.

Mielőtt azonban a téma közepébe vágnánk, érdemelnek pár sort az előzmények. Valójában nem ez lesz az első budapesti kísérlet, volt már rá példa, hogy zöldültek villamospályák, ám egyik sem hozott tartós eredményt. Évekkel ezelőtt a Villányi úton készült volna egy füvesített szakasz, ám a Németországból érkezett speciális élő zöld szőnyeg banális módon nem élte túl az utazást, így ez folyamat megszakadt. 2006-ban pedig a Városi Tájkép Csoport a 2-es villamos Akadémia előtti szakaszát vetette be egyfajta installációként, ám a varjúhájféle, amit használtak, egyébként sem bírta az erős igénybevételt, aztán az azévi augusztus 20-ai tömeg teljesen tönkretette a füves borítást. A Mester utcában egy öszvérmegoldást próbáltak ki korábban, itt műfűvel vonták be a pálya egy részét, ami ugyan zöld, de ahogy neve is mutatja, csupán imitáció. Mindezek után a BKK 2012-ben jelentette be, hogy több, régóta esedékes fejlesztés, hajtanak végre, melynek egyik eleme lesz az 1-es villamos pályájának részbeni füvesítése. Az akkor közlemény ITT olvasható. Innen jutunk el a mába, a munkálatok ugyan még nem fejeződtek be, de a fejlesztési projektterv szerint nagyjából fél éven belül átadásra kerülnek a meghosszabbított, felújított vonalak. Ebből a dokumentumból idézve: "A Vörösvári úton és Újbudán fűburkolatú pálya létesül, melynek zölden tartásáról automatikus öntözőrendszer gondoskodik majd." Sokat tehát már nem kell várnunk, addig is, ahogy ígértem, tekitnsük át, mit lehet és érdemes tudni a füvesített villamospályáról.

Mester utcai műfüves borítás. Nem valódi, de legalább zöld volt.

Mik a fűvel borított sínpályák előnyei?

A fák, mint tudjuk, oxigént bocsájtanak ki, ezért is előnyös a városi ültetésük, hiszen javítják a levegő minőségét. A fű is ugyanígy viselkedik, vagyis élő zöldfelületként légminőség-javító hatása van. Természetesen a tervezett, viszonylag kis füvesített rész nem fogja megoldani még a közvetlen környezetének levegő-problémáit sem, de tendencia-indítónak tökéletesen megfelel, a széleskörű elterjedése pedig idővel felveheti a versenyt a kisebb ligetekkel, fasorokkal. Az előnyök sora itt nem ér véget, a füves felület megköti a szálló, leülepedő port és mikroszemcséket, és esőzéskor elvezeti a felesleges nedvességet (legalábbis hatékonyabban, mint a beton). A fűvel borított rész nem forrósodik fel annyira, mint a beton, kevesebb hőt sugároz vissza, így a városi mikroklímára is jótékony hatással van. Természetesen látványelemként sem utolsó, sokkal jobban fest egy zöld, füves csík a városban, mint a szürke beton. A sínek közé telepített fűnek mindemellett statikai előnye is van, csökkenti a dilatációt, vagyis a sínek melegben, hidegben való deformálódását, és nem szabad elfeledkezni a fűnek otthont adó talajréteg rezgés-, és hangelnyelő tulajdonságáról sem.

A füvesített villamospálya pazar látvány, nagyban javítja az utca-, és városképet. 

Holland dzsungel-villamos

Ez mind szép és jó, de vajon a fűnek is tetszik-e ez?

A füvet persze nem szokták megkérdezni, hogy neki jó-e a sínek között, pedig nem feltétlen élvezi a helyzetet. A villamosból dolgok esnek, folynak ki, ami nem tesz jót a növényzetnek. Az olajcsepegés például, vagy a sínek érdesítéséhez (vagyis a fékezési hatékonyság növeléséhez) használt sós homok pályára jutása károsítja a zöld felületet. Éppen ezért a sínpályára csak speciális füvet lehet telepíteni, a kertben, parkokban használt keverékek alkalmatlanok a célre. Ez természetesen a költségeket is megemeli.

St. Etienne, Franciaország

Van-e hátránya a füves villamospályának?

A legegyértelműbb hátulütő, hogy a földdel feltöltött, fűvel bevetett pályák nem alkalmasak autós közlekedésre, ezért megvalósításuk csak olyan helyen lehetséges, ahol nincs gépkocsiforgalom a síneken. A 4-6-os vonalán például (melyet a megkülönböztetett jelzésű járművek aktívan használnak), vagy éppen a 28-as Népszínház utcai szakaszán, ahol autók haladnak a síneken ez a fejlesztés elképzelhetetlen. 

Szép megoldás ez is, a Károly körúton. Itt nem magát a villamospályát, hanem a mellette futó holtsávokat füvesítették. A hatás hasonló, de a karbantartás egyszerűbb, és speciális fűkeverék sem kellett (csak olyan, ami a városi létet bírja). Ilyenre azonban kevés helyen van lehetőség.

Mi a helyzet a füves villamospálya karbantartásával?

A zöld sínpályák legnagyobb hátulütője, hogy folyamatos gondozást igényelnek. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a hagyományos betonos, vagy zúzott köves sínpálya alig követel karbantartást, a füves változat ezzel szemben folyamatos felügyeletet igényel. Ez ennek a zöldfejlesztésnek a legfőbb kockázata, ugyanis az ápolás elmaradása hamar a fű pusztulását, és a kellemes látvány végét jelentheti. A fű növekedik, tehát nyírni kell, él, tehát víz és tápanyag kell neki (időnként cserélni kell a földet is alatta), gazosodik, tehát ápolni, gondozni kell. És ez bizony mind költséggel jár, többel, mint a sima villamospályák esetében. Bár léteznek olyan hibridek, melyeket igen ritkán kell csak nyírni, az egyéb gondozást, locsolást ezek is igénylik. Az 1-es vonalán a BKK tájékoztatása szerint automata öntözőrendszer gondoskodik majd a locsolásról, de ennél több feladat is lesz a fűvel, remélhetőleg a karbantartás folyamatos lesz.

Nem lenne-e jobb ötlet műfüvet használni, hiszen az sokkal olcsóbb, és a látvány is hasonló?

A műfű legnagyobb baja, hogy mű, tehát látványként is csak részben funkcionál jól, de az élő zöld szőnyeg előnyeivel nem rendelkezik. Az élő növényzet a fentieknek megfelelően javítja a levegő minőségét, elnyeli az utcai szennyeződések egy részét, kiváló a hőháztartása, mert nem forrósodik fel, és magának a síneknek is jót tesz, hiszen nincsen hőtágulása. A műfű ezek közül semmit nem tud, ellenben valóban olcsó, és nem igényel gondozást. De fontos leszögezni, hogy a városi zöldfejlesztések fő értelme épp magában az élő növényzetben rejlik, így a műfű csak olcsó optikai tuning.

Az eredeti fejlesztési terv.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.