Pár hónappal ezelőtt heves vitát váltott ki a margitszigeti szökőkút felújítása. A terv ellenzői azzal érveltek, hogy a szigeti látványosságot 11 éve már felújították, akkor 150 millió forintért, így most semmi szükség a teljes átépítésre. A főváros szerint azonban a renoválás időszerű volt, mert a régi kút gépészeti és szerkezeti elemei elöregedtek, valamint azt ígérték, hogy a rekonstrukció nem csupán a szökőkutat, hanem annak környékét, a parkot is érinteni fogja. A beruházás végül megvalósult, összköltsége 411 millió forint lett. A nemrégiben megtörtént ünnepélyes átadás után megint téma lett a medence, több kifogás érkezett a tervek elbírálásával, a pályáztatással kapcsolatban, a szükségesség kérdése is újra felmerült, hiszen 411 millió forint nem kis összeg. Ugyanakkor, mint azt az egyik ellenzéki párt által kezdeményezett vizsgálat kimondta, maga a bekerülési költség nem túlzott, csupán a művelet létjogosultsága kérdőjelezhető meg. Ebben a felkavarodott, politikai áthallásoktól sem mentes helyzetben végül egy dolog sikkadt el, mégpedig az, hogy - ha ma már egyszer visszavonhatatlanul elkészült - szép-e, jó-e, látványos-e az új szökőkút, és a környéke? Ezt deríthetjük ki most közösen.

A napokban ugyanis a Margitsziget környékén jártam, és ha már ott voltam, egy kis kitérővel beugrottam a nevezett építményhez, hogy lássam, végül mi sült ki belőle. Az első ránézésre is szembetűnő, hogy a szökőkút mellett valóban nagy figyelmet fordítottak az azt környező parkosított területre az átépítés során. Ez a változás lehet jó is, rossz is, nézőpont kérdése. Egyfelől rendezett, díszparkos jelleget kapott a terület, ízlésesen elrendezett ágyásokkal, több kisebb gyepes szigetben szétszórva. Ugyanakkor a régi felállásban nagyobb volt a pázsitos felület, több hely volt a pokrócokon heverésre, napozásra, akár egészen közel a kúthoz, ami jó volt, mert a kiáramló hűs vízpermet igen praktikus volt a nyári melegben. Most a peremtől csak messzebb lehet elfeküdni a füvön, közel a szép ágyásokhoz, ami a szemnek kellemes, de kissé feszélyezetté teszi a heverést. A terület pihenőpark jellege így módosult, és hangsúlyozottan díszkertté vált.

Aki még nem látta az új szökőkutat, ebben az egészen friss videóban ízelítőt kaphat:

Érdekesek a köztéri bútorok is, szigorúan egyszemélyes ülőalkalmatosságok kerültek ki (ez nyilván a hajléktalanokkal van kapcsolatban), melyek jól néznek ki, ám furcsa mód rögzítettek, mégpedig néhol egészen lehetetlen pozíciókban. Így a székeket nem tudjuk összehúzni körbe, ha teszem azt társasággal megyünk ki, ahol vannak, ott is maradnak. 

Csinos ágyások, de kisebb a birtokba vehető gyepfelület

A szépségre nem lehet panasz

Pozitívum: sok, nagyméretű szemetes. Itt épp egy összekészített, majd otthagyott szemétkupac

A Margit híd felőli oldalon egy részen a gyepet hatalmas mulcsolt ágyás váltotta fel

A szökőkút szépségének megítélése egyéni ízlés kérdése, nekem például tetszik, de biztos lesz, aki a régit szerette jobban. Tény, hogy a belső, magasabb kávák eltüntetése után szellősebb lett a tér, át lehet látni a medence fölött, ez optikailag jó tesz a parknak. A vizes produkció is bővült, érdekes formákat rajzolnak a fúvókák, és szerencsére a külső két perem közti láblógatós rész is megmaradt, így végtaghűsítésre ezután is lesz lehetőség. Beljebb menni nem lehet (ez eddig is szabálytalan volt), a pancsolás megelőzésére most kamerarendszer épült ki, ami nyilván még nem működik, ezt a közelben strázsáló két közterület felügyelő jelenléte sugallta. Ottjártamkor az új (fő)attrakciók közül kettő nem volt érzékelhető, zenét sem játszott a kút (pedig még Rolling Stones is van a repertoárban), és kora délután lévén a fényjáték sem működött.

A székeket mintha csak úgy, ötletszerűen szórták volna szét. Mozdítani nem lehet őket

A vízjáték viszont látványos

Most jönne valamiféle összegzés, a megújult szökőkút szépségéről, avagy csúfságáról, ám ezt a döntést meghagyom a kilátogatóknak. Az biztos, hogy a park roppant igényes és európai színvonalú, ám inkább díszként, mintsem pihenőtérként funkcionál. A bútorok is szemrevalóak, de a rögzítettség sokat levesz a használhatóságból. A szökőkúton látszanak a ráfordított forintok, a produkció pedig még zene és fényjáték nélkül is látványos volt. Egy dologra mindenképp jó az új kút, nyomós indoknak, hogy egy hétvégi délutánon tegyünk egy margitszigeti sétát.

Még egy videó, ezúttal körpanorámás látképpel:

A képek és a videók július tizedikén készültek.