Megyeri Szabolcs kertész blogja

Ha már nem győzzük kivárni a tavaszt, fogjunk hozzá a metszéshez!

Bár a metszések hagyományosan a tél legvége és a tavasz legelejére időzített szezonális szakmunkák, akinek sok dolga van, vagy nagy a kertje és sok a metszenivaló az akár már most is elkezdheti. A kertünkben ilyenkor a fás szárú cserjék, és a  fák láthatóak. Az évelők még bőven téli álmukat alusszák, visszafagytak, és most a talaj közelében lévő, vagy magában a talajban elhelyezkedő áttelelő szerveikkel várják a nyugalmi, hideg időszak végét.

Nyugalmi időszak

Talán kevesen tudják, de kertészeti szempontból érdemes elkülöníteni a biológiai nyugalmi állapotot, és a kényszernyugalmi időszakot. Ez azt jelenti, hogy például a szőlő nyugalmi állapota október közepétől március közepéig tart. Ez azonban két szakaszra oszlik: A mély nyugalmi, vagy biológiai nyugalmi szakasz január közepén véget ér, és innentől kezdve többnyire március közepéig már csak kényszernyugalmi állapotban vannak egyes növények. Ebben a második szakaszban már megindulhat a nedvkeringés, ha az időjárás kedvezőre fordul, és megteremtődnek a kihajtáshoz a környezeti feltételek. Persze az időjárás akár a bolondját is járathatja velünk, illetve a növényeinkkel. Január végén egy felmelegedésre, sok növény rügypattanással válaszol, majd egy – két enyhébb hét után jön több hét kemény fagy, és bizony a növényeink visszafagynak.

Várni vagy nem várni? 

Sok növény elfagyhat tehát, hiszen senki sem időjós, hogy biztosan meg tudja állapítani, mikortól nem jön már komolyabb hideg. Bizony kertkultúránknak szerves része több olyan növény, amelyik igencsak hajlamos az idő előtti indulásra, és így az elfagyásra. Persze ettől a növény még túléli, esetleg csak elbukjuk az azévi virágot vagy termést, és ez pont elég csapás a kertbarátnak. Orgona nélküli májusok és barack, meggy nélküli évjáratok jutnak ilyenkor eszünkbe. 

Ősszel metsszük vissza a rózsát vagy tavasszal? 

Érdemes látni, hogy az ősz végi metszés vagy nem metszés kérdésére ugyanaz a válasz, mint a január végi, februári metszésekre. Ilyenkor azt javaslom, hogy a „nagyját” távolítsuk el a lemetszeni való ágaknak, vesszőknek. A „pontosítást”, különösen szőlő, rózsa esetében pedig elegánsan elvégezhetjük márciusban is. Így nem kell aggódnunk, hogy kifutunk az időből. Amikor ugyanis beköszönt a tavasz, sokszor napok alatt elkezdenek hajtani a növények, és a már kihajtott növényeket metszeni sok hátránnyal járhat, például kései terméssel, vagy termésaprózódással. Tehát a metszéssel igyekeznünk kell, mert csak rövid idő áll a rendelkezésünkre, éppen ezért érdemes előre dolgoznunk. Ha egy rózsatövet 3 -5 rügyre metszünk vissza, akkor az őszi, téli metszésnél nyugodtan hagyjunk többet rajta, például 6 – 8 rügyet, és így ha esetleg vissza is fagy egy kicsit, lesz még miből levágni. 

Személyes tanácsom  a témában

Ha egy bizonyos fajta növény metszését befejezte, mielőtt neki kezd egy következő növénynek, mindenképpen fertőtlenítse metszőollóját! Ahogy Semmelweis óta tudjuk, hogy a fertőzések megelőzésének olcsó és preventív módja a kézfertőtlenítés, úgy ezt a gyakorlatot alkalmazzuk kertünkben is.