Tegnapi hangyaűző fortélyokat hadrendbe állító írásom kommentjei között merült fel egy másik - a hangyánál sokkalta ellenszenvesebb - kerti károkozó elleni védekezés kérdése, az alany nem más volt, mint a meztelen csiga. Így most, hogy gyors egymásutánban leszámoljunk a kellemetlen témákkal és betolakodókkal egyszerre, lássuk, hogy mit lehet tenni csigatámadáskor.

A házas csigát, szintén a kedves meseábrázolások okán papíron szinte mindenki szereti, hajléktalan rokona azonban alapból rettenetes közutálatnak örvend. Ennek egyik oka a csúf előítélet a meztelen csiga kinézete miatt, és hát valljuk be, tényleg nem egy szép látvány. Ezen persze még túl lehetne lendülni, Mick Jagger sem szép ember, mégis milliók rajonganak érte, ám a meztelen csiga kártékony is, megrágja a növények leveleit, nyálkával és csigaürülékkel borítja be az utat, ahol járt, összességében számottevő kár okozására képes, főleg tömeges megjelenés esetén. Nálunk 26 házatlan csigafaj ismert közülük mintegy tíz azonosítható kártevőként. A meztelen csigák főleg a veteményeseket támadják, sok kedvencük van, többek közt az uborka, sárgarépa, káposzta, fejes saláta, burgonya, zeller levelei, de a gombákat, szamócát is célba veszik. Rajonganak a pitypangért is, ezt még csak-csak rájuk hagynánk, ám sok kertben a pitypang nem kerül irtásra, mert sokan szeretik ezt a vidámy, sárga gyom-virágot, melyek aztán becsalogatják a kertbe a kis csúszó-mászókat. Előszeretettel tanyáznak nedves, párás helyeken, kedvelik az elhanyagolt, burjánzó kerteket, kertrészleteket, ha ilyen van a szomszédban, számíthatunk az átjárásra. A meztelen csigák májustól őszig pusztítanak, napközben meghúzzák magukat nyirkos helyeken (kövek, kerti tárgyak alatt, vízaknák környékén), és éjjel indulnak portyára. Ha ezt mind tudomásul vettük, jöhet a harcállások kiépítése, vagyis a csigaűzés módszertana, vegyük ezeket pontról-pontra. 

Természetes ellenségek. A házatlan csiga nem egy csúcsragadozó, számos ellenfele akad. Pete és lárvaállapotban futrinkafajok tizedelik őket, a gerincesek közül a gyíkfélék, békák, háziszárnyasok (csirkék, kacsák, pulyka), a vakondokok, cickányok és sünik fogyasztják őket előszeretettel. Érdekesség, hogy a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) ellen az indonéziában kitenyésztett indiai futókacsa a leghatásosabb, ez a szárnyas kifejezetten a csigákra "utazik", néhol szokás őket bérbe adni csigairtás céljára, sajnos Magyarországon nem tenyésztik őket. A csigák elleni harc egyik eszköze tehát, ha természetes ellenségeiket hagyjuk dolgozni, így a kerti süni, vagy a háznál tartott kacsa, tyúk jól jönnek, de a béka, vakond is hasznosak ilyen módon.

Indiai futókacsa, nálunk ritka

Növényi riasztók. Bár a csigák a növényeket rágják, azért nem mindegyikükért rajonganak, vannak olyan fajták, melyek kifejezetten riasztólag hatnak rájuk. A paszternák, zsálya, zsázsa, fokhagyma, feketeribizli, majoránna vagy kakukkfű természetes védvonalat alkothatnak a veteményes körül, de a begóniát és a paradicsomot sem kedvelik például. Utóbbi két növény leveleiből főzetet is készíthetünk, mely permetezésre alkalmas riasztószer. Szelíd megelőzés lehet az is, ha visszájára fordítjuk a dolgot, és a zöldségeknél pitypang mulcsot alkalmazunk, ezt imádják, így ezen fognak rágódni, nem a haszonnövényen. Persze ilyen esetben ne hagyjuk őket sokáig garázdálkodni, gyűjtsük össze őket.

Begyűjtés. Ez a legfőbb védekezési módszer, vagyis a csigák összeszedése és eltávolítása. Éjjeli életmódjuk miatt napközben alig találkozunk velük, így körútra sötétedés után induljunk és egyszerűen szedegessük le őket a levelekről.

Csapdák. A begyűjtés hatékonyságát nagyban növelik a trükkös csapdák, melyek kiépítésével a csigák egy helyre koncentrálódnak, így tömegesen kapkodhatjuk fel őket. Az első számú csali a sör, melyért megőrülnek valamely rejtélyes okból. Így ha egy sörrel félig telt műanyag edényt leásunk a földbe, úgy, hogy pereme alig álljon ki a talaj síkjából, reggelre biztosan befogunk jópár példányt. Férfiembernek fájdalmas a sör ilyetén pazarlása, de a csiga nem válogatós, nem kell belga apátsági nedű neki, elég egy olcsó fajtát feláldozni a nemes célra. Sör helyett egy bögrényi vízben feloldott kanálnyi élesztőpor és ugyanennyi cukor elegye is jó lehet. Hasonló hatást érhetünk el grapefruit, narancs, vagy banánhéjjal, erre is gyűlnek, és a dinnyehéj is kiváló, amivel ráadásul külön szedegetés nélkül, egyben megszabadulhatunk tőlük. Ha kihelyezünk a kertbe búvóhelynek alkalmas tereptárgyakat (deszka, lapos kő, benedvesített nejlondarab) akkor ezek alól napközben gyűjthetjük be a meleg elől bujkáló csigákat.

Előregyártott csigacsapda. A nyíláson bemásznak, kiút pedig nincs. Házilag egy műanyag pohárral, félbevágott műanyag palackkal is kivitelezhető

Akadályok. A veteményt védhetjük fizikai akadályokkal is, ilyen az apróra zúzott tojáshéj, a fűrészpor, a kőpor (apró kőzúzalék) vagy a kávézacc, amik a csiga közlekedését nehezítik. Végső esetben minikerítést is telepíthetünk az ágyások köré, ez tulajadonképpen egy arasznyi magas fal, aminek a pereme 90-45 fokban visszahajlik a külső irányba, ezen a csiga nem tud átmászni. Ilyet bádoglemezből hajlítgathatunk, tartós, biztos védvonal lesz.

A visszahajló peremű alacsony kerítés megóvja a veteményt

Ami ne tegyünk. Van pár régi népi módszer, melyek hatékonyak, halálosak, mégsem javasolhatóak. Az első a sózás, mely egyrészt a kertnek sem tesz jót, másrészt pokoli kínokat okoz a csigának, inkább mellőzzük. Hasonló az oltatlan mész kihelyezése, és az ecetes oldattal való permetezés. A csigák útvonalának hamuval beszórása beválhat, ám nem túl hatékony metódus, és látványként sem ideális.

Vegyszerek. Ha nincs más megoldás, vagy csak nem bízunk a természetes eszközökben, jöhetnek a kemikáliák, melyeket azonban zöldségek környékén nem szabad használni. Gazdaboltokban sokféle szert találhatunk, alkalmazásukról mindenképp érdeklődjünk, az eladók készséggel segítenek a legjobb kiválasztásában.

A védekezés mindenképp szükséges

Egy dologról nem esett még szó, a begyűjtött csigákkal való teendőről. A szomszédban, vagy a kert mögötti szabadon engedésük nem jó, hamar visszatalálnak. Erdőszélre, mezőre érthetően kevesen fogják utaztatni csigáikat, marad tehát a megsemmisítés, mely kegyetlen, de szükséges dolog. Azt javaslom, járjunk el kíméletesen, mellőzük a vödörbe gyűjtött példányok besózását, mésszel nyakon öntését, állítólag a leggyorsabb és legkíméletesebb a forró vízzel való leöntés.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.