Az Interneten szörfölve érdekes Android alkalmazásra akadtam. A gombaszakértő alkalmazás igazi kuriózum. Kirándulás közben a természet lágy ölén, csak előkapjuk a mobilt és már meg is van a válasz arra a kérdésre, hogy egy jól fejlett őzlábgombára akadtunk vagy csak egy galóca került az utunkba. Persze nem árt, ha egy hús-vér gombaszakértőnek is megmutatjuk a vacsorának valót. A poszt mindenesetre elgondolkodtatott. Vajon nemsokára lesz kertépítő alkalmazás is és az üres kertünket lefényképezve hipp-hopp megtervezi nekünk a kütyünk, hogy milyen növényekkel telepítsük be? Mz/X talán már ezzel fog kertészkedni hétvégenként :)

Itt az influenzaszezon és a hideg idő. Ideje, hogy betárazzunk vitaminokból. Érdemes minden nap meginni két mandarin és egy citrom kifacsart levét. Nem csak hasznos, hanem finom vitaminbomba. A legfinomabb pedig, ha a saját magunk által termesztett citrusfélénk gyümölcsét fogyasztjuk. Nem is olyan elképzelhetetlen mindez!
Tudjátok miről híres a Párizs közelében fekvő Giverny? Egy kertről. Kié ez a kert? Ehhez adok egy kis segítséget:

Aki 2003 telén fagyoskodott a Szépművészeti Múzeum előtt, az most biztosan rávágja, aki nem, annak is van valami sejtése, hogy ki lehet a festmény alkotója. Bizony ám, a nagy impresszionista, Claude Monet. Ő volt, aki 1883-ban házat és telket vásárolt Giverny-ben és kialakította azóta is méltán híres kertjét.
Ilyen volt - ilyen lett
Amikor Monet 43 éves korában hozzájutott az 1 hektáros telekhez, az tiszafákkal, örökzöldekkel és gyümölcsfákkal volt beültetve. A festő azonban egy olyan kertet álmodott meg, melyben az év minden évszakában nyílnak virágok, hogy szín- és fényviszonyaival bármikor tökéletes modellje legyen képeinek. Ennek megfelelően a gyümölcsfákat díszalmafákra, díszcseresznyefákra cserélte, közéjük tavasszal tulipánokat, egyéb színes hagymásokat, nyárra kardvirágokat, ősszel őszirózsát ültetett.

Monet korában még nem voltak kerttervezők, így számos szakkönyv elolvasása után maga tervezte meg kertjét festői szemmel és nagy precizitással. A telket kettészelő sétány mellett a virágágyásokat színértékük szerint tervezte meg. Nem csupán őshonos, hanem nagyon sok egzotikus növényt szerzett be. Szomszédai nem nézték jó szemmel az új kert születését, hiszen féltek tőle, hogy az egzotikus növények beszennyezik a patak vizét, melyben mosnak és állataikat itatják. Talán a béke megőrzése érdekében is hagyta meg Monet a ház mellett álló két eredeti tiszafát, melyek ma is láthatóak. A kertet egyébként 1977-80 között állították helyre és ma is turisták ezrei látogatják.
Impresszionista japánkert
1893-ban, 10 évvel a terület megvásárlása után a festő megvette a szomszédos 8000 négyzetméteres területet, ahol kialakította a képekről talán leginkább ismert virágos japánkertjét. Ezekre a kerttípusokra nemigen jellemzőek a virágok, ezért inkább csak idézi ezt a kerttípust. Hatalmas tavirózsákkal teli tavának partján ma is azok a szomorúfüzek, lilaakácok állnak, melyekről ezek a csodálatos festmények készültek.

Mindenkinek érdemes ellátogatnia minimum egyszer életében Monet gyönyörű kertjébe, ahonnan élményei mellé egy-egy kerttervezési ötletet is hazahozhat.
Az utcán sétálva gyakran elmosolyodom, amikor felfedezem, hogy a szembe jövő kutyus és gazdája mennyire hasonlítanak egymásra. Jó látni az ilyen "tökéletes párokat".

Szerencsés esetben, így van ez a kiskerttel is. Saját ízlésünknek és személyiségünknek megfelelő kertet szeretnénk kialakítani, vagy kialakíttatni. Ebben lehet segítségünkre a kertészeti design és ennek szakértője. De milyen kertek közül válogathatunk?
Főbb kerttípusok
A legismertebb kerttípusok az egyenes vonalú, letisztultabb formákat kedvelő (perzsiai, európai) és az aszimmetriát előtérbe helyező (távol keleti, ázsiai)kertek.
Perzsiai kert
Az egyik legrégebbi kerttípus a Perzsa kert. Legfőbb ismérvei a nyílt terek, a sok napfény és a víz. Egyik legismertebb a Taj Mahal körül álló park.

Európai kert
Az európai kertek ha nem Londonból és Párizsból, akkor a reneszánsz festményekről lehetnek ismerősök. Személy szerint a Hyde Parknál többre értékelem a legrégebbi királyi kertet, a St. James Parkot. Persze a szerelmesek városában (Párizs) a Luxembourg-kert sem kutya. Sőt. Ezekben a kertekben a díszítő, színes virágágyások mellett, hangulatos fasorokkal övezett sétányokon, kutak és szobrok között sétálhatunk.

Japán és kínai kertek
Az ázsiai kertek legfőbb jellemzője az aszimmetria. A fallal körülzárt kínai kertet virágok, sziklakertek, tavak és általában egy kisebb pagoda is díszíti. Az egyik leghíresebb a Huntington Könyvtárat veszi körül.
A japán kerttervezésben a buddhista filozófia keveredett a kínai kerttervezéssel, mindez a japán kultúrával átitatva. A nagy fantáziával megálmodott és nagy precizitással kivitelezett különleges kertek központi része a sziklakert. A nyugati társadalomban sokáig nagy divatja volt a japán kertnek, ezt talán a rájuk jellemző különleges szín- és formavilág indokolja. Tudtátok, hogy Budapesten is van nyilvános japánkert?
Most csak néhány alapvető kerttípust érintettem, de a kerttervezés és kertészeti design olyan hálás és általam szeretett téma, hogy biztos vagyok benne, hogy jó pár bejegyzést olvashattok még erről a közeljövőben.
Az időjósok szerint a hétvégére újra beköszönt a zimankó. Íme pár tipp, amivel kertünk túlélheti a fagyos napokat, ha már teleültettük fagytűrő növényekkel, érdemes egy kis odafigyeléssel megvédeni őket.
1. Tavaszból télbe
Az enyhe időjárásnak és a sok napsütésnek köszönhetően krókuszaink azt hitték itt a tavasz és elkezdtek kibújni. Annak érdekében, hogy ne fagyjanak le teljesen, takarjuk be őket lombokkal vagy egyéb szerves takaróanyaggal!

2. Befelé a cserepekkel!
A nem fagyálló cserepekbe ültetett virágokat vigyük be a házba! Lehetőleg ne egyből a meleg szobába, inkább keressünk neki helyet a ház egy hűvösebb pontján. A kint hagyott cserepeket is tegyük inkább a házfal mellé, mert itt jobban védve vannak a fagytól, mint a nyílt terepen. Érdemes például az árvácskát befedni gallyakkal, hogy, amikor enyhül az idő, újra díszíthessék kertünket.

3. Ne fagyjon szét a pampafű sem!
A méltán népszerű pampafűnek és más magas fűfajtának sem árt a védelem. Leveleiket kössük össze, gyökerüket pedig takarjuk be gallyakkal vagy komposzttal, így meggátolhatjuk, hogy a szárak és levelek között felhalmozódjon a hólé, ami megfagyasztja vagy szétrohaszthatja a növényt.
4. Örökzöldek védelme
Nem csak a fagy, hanem a vastag hótakaró sem tesz mindig jót növényeinknek. A tuja és fenyőfélék ágait lehúzza a hótakaró súlya, így jó, ha napi egyszer lerázzuk a havat az ágakról. A havas gallyak látványa ugyan gyönyörű, de inkább ezt a képet csodáljuk, mint a súly alatt letört ágak miatt szomorkodjunk!

5. Kerti csap és halastó védelme
A kerti csap könnyen befagyhat, ami nagy bosszúságot okoz. A legegyszerűbb, ha van föld alatti csapja, amit elzárva biztosan nem kerül a csőbe víz, ami megfagyhat és szétrepesztheti azt. Ha ilyen csappal nem rendelkezünk, akkor marad a jó öreg bebugyolálós módszer: vastagon rongyba, újságpapírba csomagolva a csapot nejlonzacskót húzunk rá. Kevésbé esztétikus megoldás, de működik.
Amennyiben van halastavunk, benne aranyhalakkal vagy más állatokkal, figyeljünk rá, hogy ne fagyjon be teljesen! Ellenkező esetben, olvadás után szomorú látvány tárulhat elénk, a jég alá ugyanis nem jut oxigén és ezáltal tólakóink megfulladhatnak. A teljes befagyást megakadályozhatjuk a kereskedelemben kapható befagyásgátlókkal, szivattyúkkal, levegőztetőkkel, de régi teniszlabdát is tehetünk a vízbe, ami megakadályozza a teljes befagyást.

Ezt a pár tippet betartva biztosan nem okozhat nagy károkat a fagy a kertünkben. Már csak magunkra kell odafigyelni, hogy nehogy megfázzunk a nagy hidegben. Úgyhogy: Sál, sapka, kesztyű!
Tavaly a gazdival kommunikáló kaspók bemutatásával elkezdtem egy sorozatot, melynek íme itt a 2. része. Ezennel a multifunkciós kaspók közül szemezgetek, mert szerencsére bőven vannak a piacon. Amennyiben megtetszik valamelyik, érdemes a netről rendelni, mert ezek sajnos a Vasedényben nem kaphatók. De szemrevalók, az nem vitás.
1. Egy edény/két lény (One Pot, Two Lives)
A Sheng-Zhe Feng és Ling-Yuan Chou designerek által megálmodott kaspó tetején zöld növény, aljában halacska lakik. Működésének alapja ugyanaz, mint a méltán népszerű akvaponiás rendszernek. A növényt a halak vize táplálja, míg az aranyhalacska a virág által megtisztított vízben lubickol. Nemcsak elmés, hanem mutatós darab is.

2. Esernyőtartó-kaspó (Umbrella Plant Pot)
Az idei inkább esős, mint havas télhez kitűnően illik az esernyőtartóval kombinált kaspó a Kyouei Desingtól. Az esővíz még jót is tesz az esernyőtartó földszintjén lakó növénykénknek.

3. Edényszárító-kaspó (Budak)
A török származású designer, Erdem Selek fejéből pattant ki az ötlet, hogyan lehet hasznosítani az elmosott tányérokról lecsöpögő vizet. Alá kell tenni egy növényt. Kertészként vannak fenntartásaim a módszerrel kapcsolatosan, de mindenesetre elmés és mutatós találmány.
