Megyeri Szabolcs kertész blogja

Élen a felsőmocsoládi öreg hárs

3 komment

A napi szokásos böngészésem közben akadtam rá erre a jóhírre: az Európai Év Fája versenyen a hazánkat "képviselő" felsőmocsoládi öreg hársnak megvan az esélye, hogy befutó legyen. Jelenleg az 1. helyen áll, a biztos győzelemhez azonban további szavazatok szükségeset, úgyhogy hajrá, klikk ide!

A verseny célja, hogy felhívja a figyelmet természeti örökségünk védelmére. A döntőbe került fák mindegyikének mesébe illő története van, akár a J.R.R. Tolkien fejéből kipattant Enteknek:

 

Lipany hársfája (Tilia cordata Miller) - Szlovákia

Lipany (Hársas) város nevét a helyén álló hárserdőről kapta, nem véletlen hát, hogy a templom mellett álló hársat a város díszpolgárának is nevezik. A hozzá kötődő legenda pedig az, hogy a tövénél két tanú jelenlétében köttetett egyezség, jegyzővel hitelesített, hivatalos szerződésnek számított. 

 

Pisztáciafa Ghisonacciában (Pistacia Lenticus)- Franciaország

A Korzikán álló majd 1000 éves fa majdnem egy erdőtűz martalékává vált, de egy közelben élő francia lány a tűzoltókat arra kérte, hogy ne a házát, hanem az öreg fát mentsék, hisz otthonát újra fel tudja építeni, a fa azonban pótolhatatlan. Ha nem magyar lennék és nem az öreg hársunknak drukkolnék, biztosan ez a fa lenne a kedvencem.

 

Skalickai fasor (Quercus robur, Tilia sp.) - Olomuc, Csehország

Jelenleg az 5. helyen áll a skalickai kastély több száz éves fasorja. A tölgyek és hársak által szegélyezett sétány a gyerekek kedvelt játszóhelye és a kastélyban lakó értelmi fogyatékosok sétáló parkja.

 

Deblin tölgyfája, a Grot (Quercus robur) - Lengyelország

A legenda szerint, ha a város szimbólumának, az öreg angol tölgynek elsuttogjuk kívánságunkat, az valóra válik. Érdemes kipróbálni, ha arra járunk.

 

A kívánságfa (Ulmus sp) - Bulgária

A 700 éves nisovoi szilfa a monda szerint egy vak lánynak adta vissza a látását. Történt ugyanis, hogy az alvó, vak, gyönyörű Zlatista szemét Jano, inasuk, a szilfa nedvével bekente, amitől a lány csodával határos módon visszanyerte szeme világát. A monda hatására sokan súgják meg a fának kívánságukat, hátha teljesíti azt.

 

A köpeci szil (Ulmus campestris) - Románia

A 2. helyen az erdélyi köpeci szilfa áll, mely Köpec tanúfájaként a falu apraját-nagyját maga köré gyűjtötte, hiszen itt tartották a falugyűléseket, megbeszéléseket. A hatalmas fát a falu lakói ma is nagy becsben tartják.

 

Az öreg Hárs (Tilia sp.) - Magyarország

Nem véletlenül áll az első helyen az öreg Hárs. A legenda szerint ez a fa a felsőmocsoládi erdőség ősapja, hiszen e fa magjaiból éledt újjá az erdőtűzben elpusztult hársfaerdő. Egy családi mítosz is fűződik a fához, mely a Bánó család életének fontos része. Bellosevich Mária, a  család leszármazottja meghatóan nyilatkozott a fáról: „Olyan, mint a sorsunk és történelmünk: sokszor derékba tört, de aztán beforrtak a sebei, s frissebb hajtásokat hozott, mint előtte. A sebek és forradások ember, vagy állatarcot öltöttek, s mindenki a saját álmait véli felfedezni benne. Ahogy itt ülök, beleborzongok: hallom és érzem a történelmet, a megújuló életet, a pozitív energiát. Ez a fa kapcsol össze mindennel: az édesanyámmal, a kétszáz éves kastéllyal és birtokkal, s a végtelen természettel.„

 

Képek és idézet:innen

 

Függőkert másként

Szólj hozzá!

Az akvaponia nagy népszerűségnek örvend és sok kiskertulajdonos tervezgeti saját kis rendszerét. De mi a helyzet a városlakókkal? Nekik is találtam valamit, amit érdemes kipróbálni. A palackalapú függőkert bármilyen ablakban vagy tárolón kialakítható. nagy bánatomra csak angol nyelvű videó forog róla közkézen, de a képek így is elég hasznosak, a szöveggel meg remélem már ha mást nem is, egy kiindulási alapot tudok adni, a többi pedig a Ti kreativitásotokon és problémamegoldó képességeteken múlik.

Palackalapú függőkert

Nekem nagyon fontos, hogy az elején lássam mit is fogok elkészíteni, így motivál a végeredmény és ha néhány lépést nem értek, hát az eredményből kikövetkeztetem azt. Íme, erre gyúrunk:

1. lépés - palackok előkészítése

Első lépésként vegyünk kb. 6 db 1,5 literes műanyagpalackot, amiből 5öt megtöltünk vízzel, úgy, hogy egy légbuborék maradjon az üvegben. A palackokat tegyük a fagyasztóba, ahol szép keményre fagynak és amennyiben elkövettük azt a hibát, hogy nem hagytunk légbuborékot, szépen szét is feszítik a palackot :) Úgyhogy a légbuborék fontos!

2. lépés - palackok vágása

A fagyasztott palackot könnyedén formálhatjuk a videón is látható fúróra erősített vágóeszközzel. 4 palacknak a közepe táján, mindkét oldalára vágjunk lyukat! (A videón csak az egyik oldalára vág rést a készítő, de én már tudom, hogy a videó következő részében, már azt ecsetelgeti, hogy jobb, ha a palackban növekedő növényünk mindkét irányba ki tud törni a szabad levegőre). Végül az aljára is vágjunk egy akkora lyukat, mint a palack szája, hiszen ezen a résen illesztjük majd egymásba a rendszer elemeit! Az 5. palacknak az alját távolítsuk el teljesen, ez lesz a kezdőelem, tele vízzel. Persze ezt a munkafázist csinálhatjuk sniccerrel és fagyasztás nélkül is, csak úgy kicsit nehezebb.

3. lépés - a gyökérrész kialakítása

A 4, oldalt lyukas palackra egyenként keményebb papírból készült hengert húzunk, majd lefújjuk fekete festékspray-vel. E mögött lesz a növekedési rész és a gyökérzet, amelynek szüksége van a sötétségre.

4. lépés - összeállítás

A termesztő palackok összeállítása nem egy ördöngösség. A 4, oldalt lyukas palackot egymásba dugom, úgy, hogy az alsó lyukba helyezzük a következő palack száját. Tömítővel (szilikon) körbefújom és minden palack szájába szivacsot dugok. Ennek egyszerű oka van: lassítja a víz folyását valamint megakadályozza, hogy a kavicsok kiperegjenek a gyökér alól a következő palackba. A dugókra 2 kicsi lyukat fúrunk és rátekerjük a palackokra. Az egyetlen alul lyukas palack aljára 4 lyukat fúrunk, átfűzünk mindegyiken 1-1 zsinórt és kész is van az akasztó. Ne felejtsünk el a szájába szivacsot dugni. Végül ugyanúgy illesszük oda a palackok sorába, mint az előzőeket.

A záróelem kialakításához 2 kupakot össze kell ragasztani szilikonnal, megvárni míg megszárad, kis csavarokkal összefogatni, lyukakat szúrni bele majd rácsavarni az egyik fekete palackra. A mások kupakot egy sima palackra rátekerve kész is a függőkert. Az utolsó palack nyakára érdemes kis lyukat fúrni, hogy levegőzzön a rendszer.

5. lépés - töltsük meg élettel

Hogy is működik a palackalapú függőkert? Amikor megtelik vízzel az utolsó palack, csak letekerjük és visszaöntjük felül a vizet a rendszerbe. De mit is öntözünk ezzel? A középső 4 palackot a fekete rész végéig töltsük meg kis kaviccsal. Pár napig csak mossuk át a rendszert, utána tegyük a kavicsra a magokat és figyeljük, ahogy szépen kinő a salátánk:)

Ha próbáltatok már hasonló hidroponiás rendszert kiépíteni, képeiteket, videóitokat, tapasztalataitokat várom itt hozzászólásban vagy a Facebookon a kertesz.blog falán.

Kép:innen

Mese a csodafáról

15 komment

Az egyik ismerősöm a minap azzal az e-maillel keresett meg, hogy megtalálta egy hirdetés, melyben csodafa megvételére buzdították. De mivel kevéssé hisz a csodákban - és szó mi szó a Királylányfa vagy Főnix madár fa megnevezés is kicsit "túlpiározottnak" hat - kikérte véleményemet a Paulownia keményfáról. Gondoltam, hátha mást is érdekel a kérdés, úgyhogy nem csupán egy válaszemailt, hanem egy blogbejegyzést is megérdemel a téma.

Intelligens csodafa?

Az intelligens mosóporról hallottunk már és csodalámpáról is...nade intelligens csodafáról?

A barátom által kapott szóróanyag hat paulownia fajtát nevez meg, melyek közül egyik a képen is látható Paulownia Tomentosa:

Valahonnan ismerős? Nem véletlen, hiszen bármelyik hazai arborétumban találkozhattál már vele. Akkor mi benne a csoda? Elvileg van speciális változata, mely extrém gyorsan nő és ezzel vagy 5 másik fajtatársával beültetve 1 hektáros parlagon heverő földterületedet, hamar, könnyen nagy haszonra tehetsz szert. Mindehhez "csak" 3000 eurós befektetés kell....Nem szeretném részletezni vagy kritizálni a bemutató anyagot, ami eljutott hozzám, így csupán a szakmai résznél maradok és sorra veszem az általam kifogásolt részeket, aztán mindenki azt termeszt a kertjében, amit szeretne :)

Mitől megy csodaszámba?

A császárfának is nevezett növény nagyon gyorsan nő - 3 év alatt elérheti a 20 méteres magasságot is - de ennek eredményeként gyorsan ki is öregszik. A növekedésben pedig igencsak visszavetheti a mostanihoz hasonló hideg időjárás, a kemény télben könnyen visszafagy.

Ár/érték arány

Nem szeretném leírni az általam látott árat, csak azt a tájékoztató jellegű infót osztanám meg, hogy egy erdészeti, szabad gyökerű facsemete ára átlagban 200-250 Ft/csemete, úgyhogy az 1000 Ft feletti árak eléggé irreálisnak tűnnek számomra, még ha ehhez garanciák és ígéretek is társulnak.

Garanciák és ígéretek

Az intelligens fa megnevezést kissé túlzásnak érzem. Láttunk már olyat, hogy egy közönséges szilfát csodabokorként reklámoztak, úgyhogy az ígéretekkel vigyázni kell. De ismét hozzátenném, hogy mindenki maga döntse el, hogy minek és kinek hisz.

A fa "varázsereje" abban rejlik, hogy gyorsan nő és könnyen eladható, hiszen bútorokat és bioüzemanyagot készítenek belőle. Az eladó garanciát vállal a felvásárlásra is (hosszútávú átvételi szerződéseket biztosít minden 3. év után), de manapság a garanciavállalásokkal szemben - talán nem véletlenül - elég szkeptikus vagyok.

Végül hozzá kell tennem, hogy nem lehúzni akarok egy új és gyümölcsöző vállalkozást, csak felhívni a kertbarátok figyelmét, hogy jó, ha egy szakértővel is egyeztetnek mielőtt belevágnak egy új dologba. Hozzátenném, hogy szkepticizmusom ellenére lehet, hogy az évezred nagy találmánya a Paulownia és ha így lesz, a sikereiről is beszámolok majd.

Kép:innen

Akvapónia update

1 komment

Tekintve, hogy az akvapóniás bejegyzésemnek nagy sikere volt és szakmai körökben is elég sok beszélgetést és vitát generált, utánanéztem, hogy mi a helyzet mostanában Gönczi Péter kertje táján.

 

Mint a Cívishír cikkéből megtudtam, nagyon sokan érdeklődnek az új módszer iránt. Éppen időben ahhoz, hogy tavasszal elkezdhessék kiépíteni saját akvapóniás rendszerüket. Tanácsért pedig nem csak az akvapónia magyar atyjához - vagyis inkább nevelőapjához, mert szülőapja Peley Árpád, 2004-ben már próbálkozott az alternatív kertészkedés ezen módszerének meghonosításával, ám nem járt sikerrel -, hanem a Facebookhoz is fordulhatunk. Ebből egy kis ízelítő, ajánló:

aquaponics.hu

Aquaponics

Aquaponics Association

Aquaponic Gardening

Nemsokára pedig érkezik a magyar nyelvű leírás, amiben Péter és Peley Árpád tapasztalatai és tanácsai olvashatóak. Amint elérhető lesz a közönség számára, hírt adok róla itt és a Facebookon a kertesz.blogon.

Kép:innen

Gardenexpo 2012

Szólj hozzá!

Alig hiszem el, hogy lassan egy év telt el a tavalyi Gardenexpo óta. Még szerencse, hogy idén is lesz :) A 6. Gardenexpo március 23-24-25-én várja a profi- és hobbikertészeket a Papp László Budapest Sportarénában. Részletekért katt!

Addig is egy kis kedvcsináló videó a 2011-es kiállításról:

amin szerencsém volt előadást tartani a kertépítés menetéről:

Találkozunk márciusban :) 

A tökéletes ágyásszegély

Szólj hozzá!

A tél a nosztalgiázás és a tervezgetések ideje. Cikkeim között böngészve egy régebbi, Kertünk váza, az ágyásszegély c. írásra bukkantam, ami egy kertbarát számára értékes lehet, főleg, ha éppen most tervezi a kiskertjét. Mert a kertnek nem csak területileg, hanem struktúrájában is alfája és ómegája a kerti szegély.

Régi ismerősünk, az ágyásszegély

A könnyen fenntartható kert alapja a jól megépített kerti szegély, azaz a gyepfelület és a kert többi része közötti határ, az ágyások, burkolatok széle.

Ha azt a feladatot kaptuk kamaszkorunkban, hogy nyírjuk le a füvet, általában több – kevesebb örömmel vállaltuk, hiszen ez már olyan „felnőttes” munka volt. Ám a feladat nehezebb része ott kezdődött, ahol a fűnyírás maga véget ért. Vagyis annál a vonalnál, ahol az ágyások, illetve a kert egyéb burkolt felületei határosak voltak a gyeppel. Ma sincs ez másképp, a gyep szélének rendbenntartása továbbra is komoly feladat.

A fűnyírás és az ágyásszegély problematikája

Egy átlagos család ház kertjében körülbelül 250 m2 gyepfelület van. Ez nagyjából 60 fm szegélyt jelent. Ezzel a gyepfelülettel egy átlagos teljesítményű, benzinmotoros, fűkaszálék összegyűjtős fűnyíróval kb. 30 perc alatt végzünk. Ezután kezdődik munkánk aránytalanul nehéz és népszerűtlen része. Az átlagos fűnyíró géppel ugyanis nem tudunk eléggé közel férkőzni a falak, függőlegesen álló cölöpös szegélyek mellé, így ott szemtelenül kajla fűcsomók, fűszálak csúfítják el az első ránézésre már rendesen lenyírt gyepünket. A gyepszegély mellett maradt fű eltávolításának több módja van. Első, sportosabb verzió szerint a füvet kézi ollóval vághatjuk le. Ehhez egyrészt le kell térdelni, vagy hajolni, másrészt hosszabb szegélyeknél meglehetősen fárasztó és a végeredménye sem lesz olyan szép és egyenletes. További megoldás lehet, ha elektromos szegélynyírót használunk, de vigyázzunk, bele ne gabalyodjunk, vagy el ne vágjuk a kábelt. A drágább, nagyobb teljesítményű benzinmotoros társával már gyorsabban tudunk haladni, de itt arra is ügyelnünk kell, hogy meg ne sértsük a gyep szomszédságában lévő fák vagy cserjék háncsrészét!

Nyugat-európai megoldás


Mindezen problémák akkor merülhetnek fel, ha a kertünkben függőleges szegélyt alkalmaztunk. Nyugat-Európában már többnyire vízszintes szegélyek vannak. A lényege, hogy bármi is az anyaga, a szegély felső felülete egy szintben van a lenyírt gyep felületével. Ekkor a fűnyírónk szélső kerekeit könnyedén rávezetjük a szegélyre, és lenyírjuk vele a gyep legszélső fűcsomóit is. Ezzel a kialakítással később hosszú évek felesleges és fárasztó munkáját takaríthatjuk meg.


A fűnyírás egyéb buktatói

Nagyon fontos, hogy a gyepbe szétszórva beültetett fák, és cserjék állandó tányérozást igényelnek, ami nem könnyű feladat (tányér nélkül itt is jelentkezik a szegélynyírás problémája). A legbölcsebb kertünket úgy megtervezni, hogy a gyepbe semmilyen növényt ne ültessünk, hanem azokat valamilyen módon integráljuk a füves részt szegélyező lendületes vonalú ágyásokba.
 

Milyen is a tökéletes szegély?


Bontott téglát ma már sok helyen árulnak, mert újra divatba jött. Figyeljünk oda azonban, hogy valóban régi, fagybiztos téglát szerezzünk be. Az új gyártású téglák többsége télen a földben szétfagy. Ha pénzt szeretnénk spórolni és egy kis izgalmat is belevinnénk a kerti szegély kialakításába, akkor a következőt kell tennünk. Nyáron végig kell kerékpározni a környékbeli falvakat. Szinte minden utcában lesz egy ház, melynek udvarán évtizedek óta ott állnak kis rakásokban a kisméretű téglák. Biztosak lehetünk abban, hogy a mi kertünkben, a földben sem fognak szétfagyni. Innentől kezdve már csak be kell csöngetni, és némi alku után haza kell szállítani kertünkbe a kerti szegélynek való téglát.

Szegélyhez javasolt anyagok: bontott tégla, térkő elemek.
A szegély építésénél fordítsunk kellő figyelmet a rögzítésre! Ez később nagyon fontos lesz. A lerakott szegélynek el kell bírnia a fűnyírót, sőt akár az ágyást gondozó kertészkedőt is. Az alapozásra legalkalmasabb anyag a beton, nagyon kötött talajon esetleg az agyag.
Költségek: 1 fm bontott téglaszegély anyaga 1200 Ft, nagyjából ugyanennyibe kerül a szakszerű lerakása is alapozással.
 

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása