Megyeri Szabolcs kertész blogja

Egy építkezés mindig nagy hercehurcával jár, a területen teherautók, munkagépek járnak, törmelék hullik, a munkások akaratlanul is kárt tesznek ebben-abban. Bonyolultabb a helyzet, ha az építési terület fás, ligetes, parkos terület, ilyenkor a növényzet épségére is figyelni kell. Természetesen van egy bizonyos szintű kalkulált veszteség, a gyep biztos károsodik, de az egyszerűen újratelepíthető, a cserjék, dísznövények is gyorsan pótolhatóak, de a koros fákat nem lehet csak úgy újrateremteni, ezért rájuk fokozottan vigyázni kell. Természetesen jelen írásomnak a városligeti munkálatok adták a kiinduló alapot, de teljesen politikamentes, csupán a fák védelméről szóló okfejtés következik, görgessen lefele tehát mindenki gyorsan.

A városligeti bontandó épületek eltüntetésének, valamint a törmelék biztonságos elszállításának alapfeltétele, hogy az élő több évtizedes, évszázados fákat körbekalodázzuk. A kalodázáshoz bármilyen hulladék vagy rossz minőségű OSB lap, raklap, vagy olcsó fenyő deszka alkalmas, a lényeg, hogy a fának a törzse ne sérüljön. Ha le is törik egy egy ág, vagy vessző (ami elkerülhetetlen) akkor is a törzs háncs részének épségben kell maradnia, ennek sérülése ugyanis a fa pusztulását is okozhatja. A kalodázáshoz alkalmas alapanyagok, törött deszkák, rossz raklapok, és hasonlók, minden építkezésen bőségesen megtalálhatóak, így a fák törzsét védő kalodát külön anyagi ráfordítás nélkül is el lehet készíteni, nagyjából negyedórányi munkával törzsenként. 

Hasonló, bár kisebb hatékonyságú óvintézkedés a védendő fa körbekerítése, lehetőleg feltűnő színű, és strapabíró anyagú hálóval, drótfonattal. Az ilyen minikerítés jól jelezheti a teherautók, munkagépek vezetőinek, hogy mely objektumok megközelítése nem ajánlott, illetve a törmelék vagy építőanyag lerakásakor is egyértelmű, hogy az adott terület nem való a célra.  

Előfordulhat, hogy egy fa annyira útban van, hogy elkerülhetetlen a komoly károsodása, vagy esetleg az építés vezetői kivágásra ítélik a munkálatok miatt. Ilyen esetben is van szelídebb megoldás, mégpedig az átültetés, mely idősebb, méretesebb fák esetében is szóba jöhet. Különböző hírekben már olvasni lehetett, hogy a Városligetben számos, korosabb fát terveznek átültetni, és hogy ehhez speciális gépet fognak használni. Aki nem találkozott még ilyen berendezéssel, az alábbi videóban megnézheti, hogy is működik a dolog:

Az átültetőgép roppant hasznos szerkezet, hiszen olyan fákat lehet vele áthelyezni, megmenteni, melyek pótlása problémás lenne, hiszen hiába ültetnek egy 80 éves fa helyett egy két éves csemetét, utóbbinak több évtizedre lenne szüksége, míg elérné az idősebb fa lombtömegének, magasságának, árnyékmennyiségének mértékét. Természetesen nem minden fa alkalmas az átültetésre, vannak méretbeli korlátok, és csak kifogástalan egészségi állapotú fákat lehet áttelepíteni. Az ültetőgép kanala ugyanis a gyökérrendszert erősen csonkolja, így a fa az új helyén sokkal kevesebb tápanyagot tud majd felvenni, ezért átültetéskor szükséges a lombkorona visszametszése is, illetve stabilitási problémák is felléphetnek a visszavágott gyökérzet miatt, ezért az áttelepítést követően a fát támasztékozással, pányvázással kell segíteni. Az átültetés sikere változó, több tényezőtől függ, jellemzően 70-90%-os az esély a sikerre. A fővárosban egyébként már működött ilyen gépezet, az egykori Köztársaság tér renoválásánál használtak egy Németországból kölcsönzött átültetőgépet.

Ha már szóba került a fák törzsvédelme, érdemes egy bekezdésnyire kitérni arra is, hogy mi lesz a sikeres átültetés, parkrendezés után. A fatörzseket parki környezetben komolyan veszélyeztetik a fűnyíráshoz használt pengés, vagy drótos szegélynyírók, melyek könnyen komoly kárt tehetnek főleg a fiatal, még zsenge csemeték törzsében. A hiba kivédésére egyszerű és olcsó módszer a tányérozás, vagyis az, hogy a törzset a földön egy-másfél méter átmérőjű, mulccsal feltöltött sávval vesszük körbe. A tányér egyszerűen szükségtelenné teszi a fatörzs körüli fűnyírást, ráadásul még esztétikus is. A tányérozást nagyobb fák esetében is érdemes alkalmazni, sőt, a kertekben sem elvetendő ötlet, hiszen így a fűnyírás otthon is egyszerűsödik. Remélhetőleg mind a Városliget, mind az egyéb közterületek új telepítésű fáinál alkalmazzák majd a tányérozást a kivitelezők.

Fűnyíráskor segíthet egy ilyen mobil törzsvédő elem is, ha nincs tányérozás, érdemes ilyet használni akár parkokban, akár kertekben!

Update: a poszt megjelenése után hívta fel a figyelmemet egy ligetvédő, hogy a volt Hungexpo területén a Városliget Zrt. elkezdte alkalmazni a fák kalodázását, ami mindenképp üdvözlendő! (Alul olvasóm fotói.)

 Kép: innen, innen, és innen.