Megyeri Szabolcs kertész blogja

A karácsony már vitathatatlanul a nyakunkon van, bő egy hét múlva elérkezik a szenteste, aminek pedig az egyik főszereplője mindenképpen a karácsonyfa. Most tekintsünk el attól, hogy ez az ünnep mennyiben tárgyiasult, és mennyire tért el az eredeti szellemiségétől, az ilyenfajta fejtegetésnek nem itt van a helye, és természetesen mindenki úgy ünnepel, ahogy neki tetszik, akár materialista módon, akár átszellemülve. Itt és most - kertészeti blog lévén - a fa lesz a középpontban, az évente szokásos "hogyan válasszunk karácsonyfát"-bejegyzést felvezetendő az alábbiakban pár olyan érdekességet szedtem csokorba, melyek talán más megvilágításba helyezik a karácsonyi fenyőt, de legalábbis érdekes, meghökkentő tények.

A karácsonyfa eredetét sokan sokféleképpen vezetik vissza, de tény, hogy életfa, vagy zöld ág-új élet szimbólumok már az Ószövetségben is megjelentek, sőt, korábban, a pogány hitvilágokban is szerepet kaptak, a germán és skandináv mitológiában is megtalálhatóak, utóbbiban a fa, mint a világ szimbóluma élt (lásd: Yggdrasil). A karácsonyi életfa ágait a népszokás szerint Katalin vagy Borbála napján állították vízbe, melyek az ünnepre kizöldültek, ezzel is az élet diadalát hirdetve a sötétség és a halál felett. Valószínűleg ezeknek a termőágaknak utódaként jelent meg később a karácsonyfa. 

Magyarországon az 1500-as évek derekán karácsonyfának a földesúrnak az év végén adóként beszolgáltatott tüzifát hívták, vagyis a kifejezésnek semmi köze nem volt a díszes ünnepi fenyőhöz.

A mai értelemben vett karácsonyfa állításának szokása a Rajna felső szakaszának vidékén élő evangélikusoktól ered, itt már a 16.-17. században említést tesznek karácsonyi májusfákról, melyekből a szigorú rendeletek szerint személyenként csak egy darab volt felállítható. A 18. századra egész Németországban elterjedt ez a gyakorlat, és ekkor már a fára erősített gyertyák is divatba jöttek.

A brit szigetekre a német Szász-Coburgi Albert, Viktória királynő férje juttatta el az első karácsonyfát, hamarosan pedig a német területen kialakult hagyomány egész Európában elterjedt, és kivándorlók révén a tengerentúlra is eljutott.

Magyarországon az első karácsonyfát feltehetőleg Brunszvik Teréz grófnő állította Budapesten, 1824-ben, de a fenyőállítás elterjesztésében a feljegyzések szerint a Podmaniczky és a Bezerédy családoknak is fontos szerepük volt.

New Yorkban hagyományosan a Rockefeller Center előtt állítják fel a város karácsonyfáját, a képen az első alkalom látható, 1931-ből

Az első hazai, a nagyközönség számára is nyitott fenyővásárokat az 1860-as években rendezték a fővárosban, az adventi hetekben. 

A magyar szépirodalomban a karácsonyfa 1866-ban, Jókai Mór, A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében jelent meg először.

Hajléktalan munkanélküliek karácsonyfája az USA-ban, 1938-ban

Nincsen karácsonyfa ajándékok nélkül, ez a szokás pedig egyrészt az ókori római Saturnalia ünnepből eredeztethető, melynek központi elemei a vidámság, a szórakozás, és egymás megajándékozása voltak. Miután a niceai zsinat keresztény ünneppé emelte a karácsonyt, az időben hozzá közel lévő Szent Miklós nap is többé-kevésbé összeolvadt vele, így alakítva ki a karácsonyi ajándékozás hagyományát.

Az sem mindegy, hogy ki hozza az ajándékokat! Magyarországon hagyományosan a Kisjézus hozza a fa alatt elhelyezett meglepetéseket, de Európa sok országában és a tengerentúlon a Mikulás szállítja ki a csomagokat.

A köztéri karácsonyfák divatja is régi már, gyakran pedig méretbeli versenybe torkollik a városi faállítás. Az eddigi rekorder Seattle város egyik karácsonyfája, melyet 1950-ben állítottak fel a Northgate Shopping Center előtt, magassága bő 65 méter volt.

Vágott vagy dézsás karácsonyfát már az internetről is rendelhet, ha ellátogat online kertészetembe!

Képek: innen, innen, és innen.