Hogy jön a kertészethez a graffiti? Nos, a szép kertek mellett aktívan foglalkozom - mind írásaimban, mind a gyakorlati munkámban - a városi zöldfelületekkel, az utcafrontokkal, és a társasházi környezetkialakítással is, ebbe a témakörbe pedig már, ha tetszik, ha nem, a graffiti is beletartozik, ugyanis a falakra, kerítésekre, parkokban található épített elemekre, utcabútorokra felskiccelt firkák, tagek, vagy nagyobb ábrák az összképhez tartoznak. Míg a tagelést az átlagember elutasítja és utálja, addig a művészi értékű, dekoratív falfirkák ellen általában keveseknek van kifogása, csupán a rajzok helye vita tárgya, ami nem csoda, ha egy frissen mázolt falról, egy felújított épületről, vagy egy jó karban lévő köztérről van szó. A graffitinek azonban vannak olyan érdekes oldalhajtásai, melyek kimondottan hasznosak, mert például éppen a városi zöldhiányra hívják fel a figyelmet, környezetbarát eszközökkel és céllal, vagy épp nem épített elemekre készülnek. Erre jó példák a negatív graffiti és a cello-graffiti.

A cello-graffitiről egy, a műfajban járatos ismerősöm mesélt, és ahogy látom, viszonylag új irányzatról lehet szó, honi "szakirodalmat" nem is találtam a témáról. Ahogy a képeken is látszik, arról van szó, hogy két megfelelő tereptárgy - fa, oszlop - közé kifeszített celofánra készülnek a rajzok, így egyfelől nem károsodik maradandóan semmilyen fal, vagy egyéb felület, a mű csupán ideiglenes, másfelől az átlátszó anyag miatt sokkal érdekesebb hatás érhető el, ráadásul pár perces előkészülettel szinte bárhol kialakítható a festésere alkalmas "vászon". 

A cellograff környezetbarát utcai művészet, a falakat, közterületi elemeket nem károsítja, a környéket pedig nem csúfítja, mert elkészülte után hamarosan el is bontják. Jó alternatíva lehet ott, ahol a legálisan festhető falak kisszámúak.

Ez már a negatív graffiti

A poszt folytatódik, kattintson a tovább gombra!

A másik érdekesség a negatív graffiti (eredetiben reverse graffiti, clean tagging, vagy green graffiti) aminek az a lényege, hogy az alkotó nem festék felvitelével készít ábrákat, hanem a szennyezett, városi szmogtól, szálló portól elszíneződött falra rajzol, úgy, hogy a szennyeződés lemosásával hozza létre a képet. A festékszóró helyett a negatív graffitisek az ujjukat, rongyot, kefét, vagy nagynyomású vízsugarat használnak. Hasonló "poénról" van szó, mint a koszos autószélvédőkre ujjal rajzolt feliratoknál, ám a negatív graffiti esetében gyakran egészen meghökkentő és látványos képek készülnek, például házfalakra, kerítésekre. A műfaj egyik úttörője Paul "Moose" Curtis volt, aki a legenda szerint mosogatás közben fedezte fel az új festési eljárást. Az első nagyszabású fordított graffitit pedig egy fiatal brazil művész, Alexandre Orion készítette. A mű egy roppant szennyezett levegőjű sao paolo-i alagútban készült el 2006-ban, arra figyelmeztetve, hogy a légszennyezés súlyos probléma. A negatív graffiti alapvető szándéka a környezetszennyezésre, a természet hiányára, a minket körülvevő urbánus miliő mérgező mivoltára való felhívás volt, sok festmény fákat, madarakat, állatokat, kihalófélben lévő fajokat ábrázolt. Idővel - ahogy az lenni szokott - a kereskedelmi cégek is megtalálták maguknak ezt az újdonságot, és sokan, köztük nagy multicégek is, hirdetési formának használták/használják a fordított graffitit, ezzel kissé aláásva a jelenség eredeti zöld mondanivalóját, gerilla-jellegét. (Érdekes tény, hogy maga Paul "Moose" Curtis is készített reklámgraffitiket, amiért sokan a műfaj elárulásával vádolták)

Mindkét alternatív graffiti-ág zöldbarátnak mondható, ennek ellenére Magyarországon tudtommal a reverse graffiti a Btk. rongálási tényállását kimerítheti, ami némiképp skizofrén helyzet, mert ez a művészeti ág épp a városi rendezetlen helyzetre hívja fel a figyelmet, és valószínűleg a cello-graffitit sem néznék jó szemmel a közterület felügyelők. Érdemes lenne több figyelmet fordítani ezekre a graffiti változatokra, mindkettőnek megvan a maga haszna, és ellenőrzött körülmények között akár az idézőjeles, és a valódi utcai művészek figyelmét is lehetne terelni velük a házfalakról, kerítésekről.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.