Megyeri Szabolcs kertész blogja

Halottak Napja felé közeledve...

Szólj hozzá!

Az október havi kertészeti feladatok között akad jópár kötelező kűr, ilyen többek között a facsemeték vagy a cserjék telepítése, egyes növények teleltetésének elkezdése, a díszfüvek összekötözése, és mielőtt a sor túl hosszúra nyúlna, ilyen a sírgondozás is. A Halottak napja felé közeledve egyfelől a hamarosan érkező emléknap miatt illendő tisztességes állapotba hozni a hantokat, másfelől azért van aktualitása a temetői növénygondozásnak, mert a nyár valószínűleg nyomot hagyott a temetői növényzeten, így a Halottak Napja nélkül is valószínűleg elkél a gondoskodás. Hozzá kell tenni, hogy vannak olyanok, akik gyakran kijárnak a sírokhoz, és folyamatosan ápolják azt, nyilván a mostani teendők őket kevésbé, vagy alig érintik. Sokan azonban nem akarnak, nem szeretnek - vagy épp a távolság okán - nem tudnak gyakran kijárni, így nem ritka, hogy a novemberi ünnepnap előtt állnak neki a síremlék renoválásának.

 85208336-1-560x377.jpg

 

A sírok külalakját bár nem szabályozzák előírások, mégis általában íratlan szabályok mentén, kevés növényfajt alkalmazva dekoráljuk a hantokat. Ugyanakkor a megszokott temetői virágok helyett nyugodtan lehet mást is alkalmazni, amíg az ültetés vezérelve a szeretetteli megemlékezés és a kegyelet, addig nem létezik rossz választás a növényeket tekintve. A jól bevált és hagyományosan a sírokra telepített erica, árvácska, szegfű, krizantém helyett lehet például vegyes virágmag keveréket kiszórni, így a sír dús, természetes hatású lesz, ráadásul ezen dísznövényeknek kifejezetten alacsony a gondozási igényük.

Szintén alkalmazhatóak sírokon futónövények, vagy élénk színű terülő cserjék, melyek képesek teljesen befedni a sírt, ez elsősorban akkor előnyös, ha a temető messze van, és ritkán van alkalom oda kijutni. Bátran lehet válogatni a nagy tűrőképességű sziklakerti évelők (őszirózsák, madárhúr, délvirág, harangvirág) vagy a talajtakaró évelők (pajzsika, gólyaorr, napvirág, sásliliom) közül is, melyek szintén nem szokványos temetői növények, de mégis színpompás, elegáns megjelenést kölcsönözhetnek a sírnak, és hatékonyan oldják a gyakran túlságosan komor, monolitszerű kőelemek nyomasztó atmoszféráját.

 

11.jpg

 

Októberben még bőven telepíthetőek tavaszi hagymások is, melyekről fontos tudni, hogy az ültetést követő hetekben és hónapokban nem fognak díszíteni, de a sír képe már ekkor is rendezett lesz az ültetési műveleteknek köszönhetően, ugyanakkor tavasszal mindenféle külön beavatkozás nélkül virágözönbe borítják a sírt. A tavaszi hagymások közül elsősorban az alacsonyabb krókusz, a színeket tekintve változatos jácint, vagy a méltóságteljes nárcisz és a liliom lehetnek megfelelő választások. A tavaszi hagymásokat a sírokra is a szokásos metódus szerint kell ültetni, tehát a hagyma magasságának bő kétszerese legyen az ültetési mélység, az ültetőközeg legyen friss, tápdús talaj, és alapvetően másra nincs is szükség, vagyis a hagymásokkal viszonylag gyorsan és könnyen meg lehet oldani a dolgot. 

Az októberi sírgondozás, felújítás egyetlen hétvégi délután alatt elvégezhető, feltéve ha korábban már kilátogattunk egy rövid felmérésre. Utóbbira azért van szükség, mert így felkészülve érkezhetünk a munkavégzésre, pontosan azokkal a kellékekkel és hozzávalókkal, amik szükségesek. Ezek pedig általában a következők:

- friss virágföld, tápanyagként komposzt vagy marhatrágya

- a sír adottságainak megfelelő palánták, növények, vetőmagok

- kisebb méretű ásó, lapát, gereblye, valamint egy öntözőkanna vagy vödör, esetleg egy-két üdítős palack

- cserjék, futónövények karbantartásához éles metszőolló, vagy kézifűrész a nagyobb ágakhoz

- szemetes zsákok, nejlonzacskók a növényi és egyéb hulladéknak

- védőkesztyű, kényelmes és koszolható ruházat, esetleg egy térdvédő a térdelve végzett munkákhoz

 

dsc_0024.JPG

 

Ötlet: ha van rá idő és energia, szemrevételezzük a sír fém és kőelemeit is, és természetesen szükség esetén újítsuk fel ezeket is például korróziómentesítéssel, csiszolással! A kőelemekhez ilyenkor az őszi szezonban számos helyen lehet kapni megfelelő dedikált tisztítószereket, de egy durva kefével és némi mosogatószeres vízzel is remek eredményt lehet elérni. A korrodált fém elemek gyors felújításához jó választások lehetnek azok a festékek, melyek közvetlenül a rozsdás felültre vihetők fel, így kihagyható a csiszolás és az alapozás. A fa részeket csiszolópapírral és lakkal vagy falazúrral frissíthetjük fel. 

 

Képek: innen, innen és innen.

Őszi Kertészeti Napok - programajánló a hétvégére!

Szólj hozzá!

A mostani hétvége sajnos szokatlanul rövidre sikeredett, köszönhetően a szombati kivételes munkanapnak, azonban aki a (jó eséllyel az idei utolsó) meleg napokon szeretne valamilyen kellemes kültéri, de legalábbis növényekkel kapcsolatos budapesti programot, az semmiképp ne hagyja ki az Őszi Kertészeti Napok elnevezésű rendezvényt! És hogy mi várja a látogatókat? Hát ez:

oszi_kerteszeti_napok.jpg

A fentieknek megfelelően az egyszerűen bámészkodni vágyó növénybarátoknak is bőséges lesz a felhozatal, aki pedig tanácsadást, szakvéleményeket keresne, szintén megtalálja a számítását. Természetesen a kiállítóktól vásárolni is lehet, a megszokott, idényjellegű növényfajok mellett számos érdekesség, különlegesség várja azokat, akik frissíteni szeretnék zöld kollekciójukat. Külön kiemelendő a helyszín, mely nem más, mint a Budai Arborétum, ami önmagában, mindenféle rendezvény nélkül is egy csodás hely, így azonban dupla élvezet várja a kilátogatókat, akik a pihentető séta mellett tudással vagy növényekkel is gazdagodhatanak!

A rendezvény helyszíne térképen IDE KATTINTVA tekinthető meg.

 

Pár mondat a bonsai fákról

Szólj hozzá!

Az ősz most már lassan eléri a félidejét, ilyenkor egyre kevesebb a kinti teendő, vagy pontosabban mondva egyre kevesebb a kedv a kinti teendők elvégzéséhez. Ez persze nem csoda, az eljövendő hideg, nyirkos, komor napok nem kimondottan ideálisak a kertműveléshez, az őszi telepítési szezonnak pedig pár hét múlva le is áldozik. Ilyenkor a növénybarátok figyelme a szobai zöldek felé fordul, sokan keresik-kutatják, hogy mi lehetne elég izgalmas, érdekes kihívás, mert ugye egy anyósnyelvet vagy dracénát ápolgatni nem feltétlen kielégítő dolog. A legtöbb hobbikertész egy adott ponton eljut a bonsai-okig, hiszen ezek a növények egész más képet mutatnak, mint egy hagyományos benti zöld, ápolásuk pedig jellemzően összetett feladat, így remek elfoglaltságnak tűnik a gondozásuk.

A bonsai mellett szól még az a lényegi tulajdonsága, hogy kicsi, így nincs az a minigarzon, amiben el ne férne egy ilyen fácska, de vonzó ötlet az is, hogy at ablakpárkányon vagy akár a nappali kisasztalán nődögéljen egy igazi, ámde aprócska fa. A fa az csak fa, gondolhatnánk naivan, így tehát mi gond lehet vele, ám a valóságban a bonsai növények a gondozásigényes dísznövények közé tartoznak. Sajnos sok bonsai végzi elszáradva, összefonnyadva a kukában, amivel nem csak a növény élete ér véget, de a hobbikertész kedve is elmegy a minifáktól. Ezért most, anélkül, hogy szakavatott bonsai szakértőként tüntetném fel magam, a következzen egy rövid lista a bonsai gondozás alapjairól, hogy aki kacérkodik a minifák gondolatával, legalább egy kis ízelítőt kaphasson abból, ami vár rá.

maxresdefault.jpg

- Minden bonsai fának szüksége van bőséges fényre, ezért tartós árnyékba sose állítsuk őket, azonban a tűző napsugarak sem tesznek jót nekik, ezt figyelembe véve találjuk meg az ideális helyet számukra! Ne tévesszen meg senkit az ősz és a tél, ilyenkor is lehetnek erős, perzselő sugarak, főleg a déli időszakban. A legjobb hely ezért egy olyan ablak, ami főképp reggel vagy délután kap fényt.

- Az öntözés - mint általában minden növénynél - kardinális kérdés. A bonsai talaja sose száradjon ki teljesen, a földet mindig tartsuk nedvesen, de óvakodjunk a pangóvizet képző túlöntözéstől. Öntözéshez ne csapvizet, inkább szénsavmentes ásványvizet használjunk, de az állott víz, vagy felforralt és kihűlni hagyott víz is megfelelő. Az öntözővízzel kapcsolatos fő információkról EBBEN a régebbi bejegyzésemben írtam, érdemes kattintani!

- Az öntözést elvégezhetjük a szokásos módon is, vagy úgy is, hogy a növénykét edényével együtt pár percre vízbe merítjük, majd hagyjuk kicsöpögni. Ezt a módszert 2-3 naponta vethetjük be.

51fiohw5ejl_sx425.jpg

- A szakszerű öntözés része a tápanyagozás is. Tápanyag utánpótlásként lehetőleg direkt bonsai fáknak összeállított tápoldatot használjunk, mindig vízzel hígítva, sosem töményen adagolva. Ne adjunk ezeknek a növényeknek más tápoldatot, a muskátli megmaradt tápoldata nem megfelelő!

- A megfelelő hőmérséklet is kulcsfontosságú! Általánosságban a 15-20 Celsius közötti értéken érzik jól magukat a miniatűr fák, ezért télen ne legyenek fűtőtest közvetlen közelében! Ez nem csak a magas hőmérséklet, de a száraz levegő miatt sem jó ötlet.

- A bonsai növényeket nem csak a hidegtől kell óvni, érzékenyek a huzatra és hirtelen hőmérséklet csökkenésre is, ezért ne állítsuk őket rosszul szigetelő ablak párkányára, és téli szellőztetéskor ne maradjanak az ablak, ajtó mellett!

51vhrypiv1l_sx425.jpg

- A bonsai fák legfontosabb ápolási teendője a metszés, ezzel biztosítjuk a szép formát, a dús lombozatot és az alacsony termetet. A metszéshez mindig éles, hegyes kisollót (vagy speciális bonsai ollót) használjunk, amit csak erre a célra tartunk fenn! Ha más növényeknél is bevetjük az ollót, akkor a bonsai metszése előtt fertőtlenítsük azt, így megelőzhetjük a baktériumok, vírusok, kártevők véletlen áthurcolását. A bonsai metszésnek bőséges szakirodalma van, érdemes a megvásárolt fa faját, fajtáját pontosan meghatározni, és ezen adatokra rákeresve metszési útmutatót keresni!

- A bonsai-ok között is vannak örökzöld és lombhullató fajok, ezért ne lepődjünk meg, ha növényünk ősszel lombozatát veszti. A barnuló, sárguló, elszáradva lehulló levelek azonban bajt jeleznek, ilyen esetben vizsgáljuk felül, hogy a környezeti viszonyok megfelelőek-e a növény számára!

 20141201081412_149214259_10755_9.jpg

Fontos tisztázni, hogy a kertben tartható, kültéri bonsai fák ára jóval magasabb, és gondozásuk is sokkal összetettebb, így kezdő bonsai barátoknak elsőként mindig egy mérsékeltebb árú, könnyebben kezelhető szobai növény beszerzése ajánlott! A fenti tanácsok is az általában hozzáférhető, benti tartásra ajánlott növényekre vonatkoznak.

Tipp: a bonsai fa kiváló ajándék gyerekeknek, és férfiaknak is! A kicsik rajongani fognak a miniatűr fákért, felnőtteknek pedig férfias, komoly ajándék!

Aki pedig szeretne is bonsai-t, meg nem is, az IDE KATTINTVA megismerkedhet egy könnyen tartható, majdnem bonsai minifával, amivel bátran lehet próbálkozni kezdőként is! 

Képek: innen.

 

Variációk avarra

1 komment

Az, hogy ősszel lehullanak a levelek, senkinek nem újdonság, ahogy az sem egy fergetegesen meglepő állítás, hogy a lehullott levelekkel valamit kezdeni kell. Akinek van kertje vagy utcafrontja lombhullató fákkal, cserjékkel, nagyon jól tudja, hogy szeptember végétől kezdve már számottevő mennyiségű zöldhulladékkal kell számolnia. De mihez lehet kezdeni a halmokkal?

maple-1079235_960_720.jpg

Ha ez a téma szóba kerül, általában az égetés, a komposztálás, vagy az elszállítás merülnek fel, és persze mindkettőnek van létjogosultsága, de mivel ezek tényleg a legegyszerűbb megoldások, most ezeket rögtön át is ugorjuk is át, mert érdemesebb olyan opciókat felsorolni, amik nem ennyire nyilvánvalóak és nem ennyire közismertek. Persze aki mégis a hagyományos eltüntetés híve, IDE KATTINTVA olvashatja el régebbi bejegyzésemet a témában.

Elsőként tisztázzuk, hogy bár zöldhulladéknak hívjuk a leesett leveleket, valójában távol állnak a szemét fogalmától, hiszen a természet körforgásában komoly szerepük van, lassan, hónapok alatt lebomolva értékes tápanyagként hasznosulnak, vagyis a természet egyszerűen komposztálja őket, hogy ezzel is javítsa a talaj minőségét. Ettől függetlenül a levéltömeg lehet zavaró, sőt akár veszélyes is, például ha az úttesten, járdán gyűlik össze, ahol nedves állapotában csúszós felületet eredményez. Most azonban a lehullott levelek kerti kezeléséről , hasznosításáról lesz szó.

Ebből máris következik az első alternatíva, a levelek otthagyása. Gondoljunk csak bele, számos elhagyott kertben, ritkán látogatott nyaralótelken, vagy éppen közparkokban a levelek ott maradnak, ahová leestek, és nemhogy ártanának, egyenesen használnak a vegetációnak. A levélszőnyeg ideig óráig hangulatos, de aztán átnedvesedik, összetapad, esztétikáját veszti, ezzel pedig - emberi mércével - csúnyává teszi a kertet. Ezzel vagy együtt tudunk élni, vagy nem, ugyanakkor van még egy szempont, a levélszőnyeg hosszútávon a gyepnek nem tesz jót, ezért aki nem akarja a tavaszt nagyobb arányú füvesítéssel kezdeni, válasszon más módszert, vagy - remek köztes megoldásként - a halmokat egy lombseprűvel húzza át a csupasz ágyásokba, pázsitmentes területre, a konyhakert talajára, és ott terítse szét. Ezzel tulajdonképpel komposztálunk, de mégsem kell befektetnünk komposztládába. Tavasszal persze majd egy mélyre ható ásással bele kell forgatni a maradványokat a földbe, de ezzel csak segítünk a közeg termékennyé tételében.

 

fall-foliage-111315_960_720.jpg

 

A következő lehetőség a darálás. Ehhez nem kell speciális gépet bérelni vagy venni, elég egy nagyobb teljesítményű gyűjtőtartályos fűnyíró (a benzines gépek jobban ebben a tekintetben). A száraz avart gereblyézzük egy pár négyzetméteres területre, olyan vastagságban, hogy a gépet még kényelmesen át tudjuk tologatni rajta, majd tologassuk át rajta a gépet. Jó esetben a levelek döntő része tartályban köt ki, mégpedig miszlikekre aprítva. Ezt a darálékot aztán hasznosíthatjuk mulcsként, vagy az előző tipphez hasonlóan kiszórhatjuk a konyhakert, üres ágyás felszínére, ahol egy sekélyre hatoló beforgató ásással biztosíthatjuk, hogy a szél ne vigye szerteszét az anyagot.

Az avar kiváló fagyvédő anyag lehet, főképpen akkor, ha idén ősszel facsemetéket, cserjéket ültettünk. Legyen ugyanis bármennyire fagyállónak hirdetett egy növényfaj, az szinte biztos, hogy az ültetés évében és a következő 1-2 esztendőben téli védelemre szorul, a télállóság csak a felnőttkorban alakul ki. A friss telepítés megóvására teljesen alkalmas anyag az avar, fogjunk egy nagyjából egy négyzetméteres műanyag hálót, csirkehálót, lazán kerítsük a törzs, tő köré, a széleit rögzítsük egymáshoz, az így kapott hengert pedig töltsük fel egy-két arasz magasan levelekkel.

Sok kertben vannak - akár lakóként, akár átjáróként sünök, ha a szívünkön viseljük a sorsukat, az avarból készíthetünk nekik téli lakot. Ehhez csupán egy gyakran háborgatott kertrészbe, sarokba kell készíteni egy fél-egy méter magas halmot, melybe a sünök nagyon szívesen beköltöznek, hogy ott átvészelhessék a hideg heteket. Jó ha az ilyen kupacot egy szélvédett sarokba telepítjük, ahol a kerítés megakadályozza, hogy a viharok szétfújják a dombocskát. Ha ezt a módszert alkalmazzuk, tavasszal ne felejtsük el a kupac szétlapátolása előtt óvatosan ellenőrizni, hogy a lakók már eltávoztak-e onnan. 

 

autumn-1869426_960_720.jpg

 

Szintén a komposztálással kapcsolatos, de a klasszikus módszernél sokkal egyszerűbb eljárás a jutazsákos tárolás. A jutazsák egy remek dolog, olyan biológiailag lebomló anyagból készült, ami teljesen környezetbarát, többek közt a földlabdás kiszerelésű növények földgombóca is ezzel kerül beburkolásra, sőt, ezzel együtt is lehet elültetni. Ha a lehullott leveleket jutazsákba gyűjtjük, és a zsákokat a kert valamely végébe elhelyezzük, akkor a látvány szebb lesz az egyszerű komposzthalomnál, a lebomlás viszont így is szépen végbemegy, így tavasszal a zsákok tartalmát egyszerűen szét lehet teríteni az ágyásokban, veteményesben, hogy beforgatva tápanyagként tegyenek szolgálatot. Ilyenkor persze magát a zsákot is eláshatjuk, így nyom és szemét nélkül tűnik majd el tavasszal az őszi zöldhulladék.

Sok helyen vannak magasított ágyások, melyek számos előnnyel rendelkeznek, a pozitívumokat azonban gyarapíthatjuk, ha az avart ezen ágyások felületére halmozzuk. Ezzel ugyanis a szigetelés miatt az emelt ágyás felső rétege melegebb marad, ami nem csak a magasabb hőmérséklet, és tápanyagmennyiség miatt lesz előnyös tavasszal, hanem azért is, mert így a talajban lejátszódó folyamatok is kedvezőbben alakulnak, ami összességében azt eredményezi, hogy az ágyás korábban használatba vehető lesz, vagyis korábban lehet majd elkezdeni a vetést, palántázást.

A száraz avar még egy dologra hasznosítható, mégpedig zöldségtárolásra. A pincében, kamrában egy nagyobb kosárba, dobozba, vagy csak a sarokba halmozott levélkupac kiválóan alkalmas gyökérzöldségek, tökfélék tárolására, persze ügyelve arra, hogy az avar szárazon kerüljön be, és később se legyen nedves. 

Képek: innen.

Sóskát vagy spenótot?

Szólj hozzá!

A címbeli kérdésre a gyerekek válasza nyilván egy kategorikus "egyiket sem", hiszen mindkét levélzöldség híres arról, hogy nagyítóval keresni az olyan gyerekeket, akik kedvelik őket. Pedig mindketten remek növények, a belőlük készült főzelékek tápláló és egészséges fogások, ráadásul a modernebb konyhai irányzatokba is illenek, változatos módon készíthetők és tálalhatók. Emellett persze nem kerülnének most - képzavarral élve - terítékre, ha nem lenne aktualitásuk, mindkettő termesztésébe ugyanis mostanság lehet belekezdeni. 

 soska.jpg

 

A sóskával kezdem, mert ő még a spenótnál is mellőzöttebb, megkockáztatom, hogy a mai kisgyerekek közül a többség egyszerűen nem is ismeri. Sajnos nem csak a konyhákból kopott ki, hazánkban nincs nagyüzemi mezőgazdasági termesztésben, csak őstermelőknél és házikertekben találni meg, annak ellenére, hogy Európában, a Távol-keleten, de még Amerikában is honos, az egész világon elterjedt haszonnövény. A Magyarországon ismert közönséges sóska mellett választható még a francia és angol sóska is, előbbi savanykásabb, utóbbi kellemesebb ízű, és mindkettő nagyon jól bírja a teleket. A sóska vetésének egyik időszaka az ősz, a szeptemberi magvetésből kora tavaszra lesznek betakarítható levelek, a tavaszi vetés pedig nyár elején takarítható be, így sajnos aki azt gondolta, hogy még idén csemegézhet a saját sóskásából, csalódni lesz kénytelen, de a kikeleti betakarítás is épp elég ígéretes. A sóska aprócska magjai hosszú idő után, 2-4 hét elteltével kelnek ki, ez idő alatt csak nagyon óvatosan szabad öntözni, erősebb vízsugárral a magokat könnyen ki lehet mosni a talajból, és persze a hosszú csírázási idő miatt nem szabad elkedvetlenedni, ha pár nap után nem bújnak elő a hajtások, ez természetes. A már növekedésnek indult növénykék szerencsére kevés gondoskodást igényelnek, a gyomláláson és öntözésen kívül nem adnak munkát, így akár teljesen kezdő kertbarátok is bátran próbálkozhatnak vele. A leszedett levelek eltarthatósági ideje rövid, hűtőben tárolva 2-3 napig maradnak fogyaszthatóak, így érdemes mindig annyit leszedni, amennyit fel is dolgozunk rögtön.

A sóska mellett szól:

Gondozása könnyű, igényei alacsonyak, C-vitamin tartalma magas, gazdag ásványi anyagokban (foszfor, vas, kalcium), jelentős gyümölcssav tartalommal bír, fogyasztása pedig frissítő, élénkítő hatású. 

 

spenot.jpg

 

A spenót, vagy kissé furcsa hangzású, úriasabb nevén paraj a Közel-Keletről érkezett Magyarországra, Spanyolországon keresztül, mégpedig a feltételezések szerint perzsa közvetítéssel. A spenót remek tulajdonsága, hogy a zöldségek közül tavasszal az egyik legkorábban szedhető termény, kis szerencsével már a tél legvégén a konyhába kerülhet, így a vitaminhiányos hónapok végén szinte kincset ér. A spenót beltartalmi értékei ugyanis kiemelkedőek, vitaminokban gazdag, tartalmaz flavonoidokat és klorofillt, ugyanakkor alacsony kalóriatartalma miatt jól beilleszthető a mindenféle diétás étrendekbe. A spenótnak van ugyan egy elhanyagolható egészségügyi kockázata, de ez csak azt fenyegeti, aki igazán mértéktelenül fogyasztja. A spenót, magas oxálsav tartalma miatt ugyanis megterheli a veséket (kőlerakódást okozhat), így túlzott, napi rendszerességű fogyasztása nem ajánlott. A főzés ugyan valamelyest csökkenti az oxálsav tartalmat, de még így sem válik jelentéktelenné, nyersen pedig nem kifejezetten finom. A szeptemberi vetésből a tavasz első szakaszára lesz hasznosítható zöldség, a szedés ideje akkor jön el, mikor már 5-6 lomblevelet növesztett a növény. A spenót gondozása is egyszerű, igényei alacsonyak, betegségei nem számottevőek, télállósága pedig jó, még a zordabb mínuszos heteket is átvészeli. Érdekesség, hogy a spenótot gyakran tévesen évelőnek tartják, a félreértés abból ered, hogy elhullajtott magjaiból a következő évben új növény fejlődik. A magok akár több évig is megőrzik csírázóképességüket!

A spenót mellett szól:

A sóskánál változatosabban dolgozható fel, kiváló tél végi vitaminbomba, nevelése könnyű. 

soskafozelek.jpg

Itt egy klasszikus sóska főzelék recept, KATT IDE!

Képek: innen, innen, és innen.

Bogyós trió, avagy mit ültessek nassolnivalónak?

4 komment

Bármilyen fájdalmas kimondani, most már bizony az őszben vagyunk, ám ami rossz hír a diákoknak, az jó hír a kertészkedőknek, ugyanis a nyári kényszerpihenő után újra lehet nyúlni az ásó után, és kezdődhetnek az ültetések. A remek időt hozó nyárutó kifejezetten alkalmas a telepítések megkezdésére, de persze sietni sem kell, jellemzően október végéig ki lehet helyezni a csemetéket, cserjéket. A mai összeállításban három olyan bogyós gyümölcs kerül terítékre, melyek ugyan ismertek a nagyközönség előtt, mégsem a legkedveltebbek közül valók, pedig nincs miért szégyenkezniük. 

morus-alba-pendula.jpg

Csüngő eperfa, róla is szó lesz!

 

ribizli, vagy ribiszke a nemrégiben tárgyalt szederrel rokonítható abból a szempontból, hogy az üzletekben kis adagokban is meglepően drágán kapható, pedig elvileg egy pórias, egyszerű gyümölcs, ami sokáig nem volt gyakori vendég a kertekben, azonban az elmúlt évtizedben megint trendi lett, de inkább megvásárolható gyümölcsként, nem pedig kerti növényként. Pedig a ribizlibogyók élettanilag kedvező hatásúak, növényként pedig magas dekorációs értékű cserjéről van szó. A piros ribiszke elsősorban nyers fogyasztásra való, feldolgozása nem igazán szokás (de ízletes lekvár éppenséggel készülhet belőle) a sötét bogyós változatokból meg kiváló üdítőital vagy házi bor készülhet!

A ribizli egy jó értelemben véve igénytelen évelő gyümölcstermő cserje, amely a megfelelő, tápanyagban dús talajba ültetve hosszú ideig problémamentesen gondozható, a már említett szederrel ellentétben nincsenek különleges igényei. A ribizlibokor félárnyékba is kerülhet, szoliternövényként is mutatós, de akár izgalmas, ehető sövényként is ültethető a kerítés mellé! A ribizli, ha dísznövényként tekintünk rá, akkor igazán jó választás lehet azoknak, akik szeretik a paraszti, régies kertek rusztikus látványvilágát, vagy a természetközeli, zabolátlan, a szabálytalanságra épülő kertstílusokat.

 

ribiszke.jpg

 

A köszméte a ribizlinél mindenképpen ismeretlenebb, és ezen talán az sem segít, ha régies nevén hívom: egres. Az én nagyszüleim kertjében még volt egres, akkoriban nem kifejezetten szerettem, hiszen nem kimondottan édes. Ettől függetlenül az egres bogyója nagyon ízletes, de inkább a savanykás, fanyar ízek kedvelőinek való, manapság felnőtt fejjel már nekem is sokkal jobban bejön. A meghízott szőlőszemekre emlékeztető termésből készülhet üdítőital, dzsem, kompót, kerülhet süteményekbe, de nyersen is fogyasztható. 

Az egres megjelenését tekintve bokor, vagy alacsony termetű fa, a fajtától függően a termés lehet sárgászöld, sötétebb tónusú, vagy akár piros is, utóbbi kifejezetten ajánlott a különlegességeket kedvelőknek, ezzel a változattal remek találós kérdést lehet feladni a kertbe betérőknek, hiszen aki az egrest fel is ismerné, a piros szín akkor is megzavarja majd a beazonosítást! A köszméte - hogy kerüljem a szóismétlést -  a talajra nem érzékeny, az oltott csemeték nagyon ellenállóak, csupán egy kevés tavaszi metszést, és rendszeres öntözést kívánnak! Az egres változatos helyekre telepíthető, jól áll a kisebb kerteknek is, kerülhet az előkertbe, ahol pedig elég hely van a számára (és nem veszélyeztetik például parkoló autók) ott utcafronti dekoráció is válhat belőle. 

 

koszmete.jpg

 

A csüngő eperfa neve kissé zavart keltő, mert nálunk az eper és a szamóca hagyományosan összekeveredtek. Az eperfa valójában a messzi Távol-Keletről érkezett hozzánk, és jópofa érdekessége, hogy eredeti élőhelyén a selyemhernyók táplálására használták, és használják ma is. A csüngő eperfa egy kompakt méretű gyümölcsfa, ami 3-4 méter magasra nő meg, nevelése kifejezetten könnyű mivel környezeti és gondozási igényei alacsonyak. Tolerálja a városi körülményeket is, napos és félárnyékos helyeken is megél, vízigénye alacsony-közepes, metszési munkálatai pedig nagyon egyszerűek. Nevéhez hűen ágai, hajtásai lefelé csüngőek, ezzel különleges bájt nyer a növény, talán van, akinek szomorú hangulatot áraszt, szerintem azonban sokkal inkább játékos és kedves látvány.

Az eperfa egyszerűen díszfaként is ültethető, ugyanis már a puszta megjelenésével feldobja a kertet, de nyilvánvalóan az ehető termése is lehet a telepítés oka. Az eperfa bogyói lehetnek fehérek, rózsaszínesek, vagy pirosak, ízük karakteres, édes, a gyerekek különösen kedvelni fogják. Az eperfa termése a madarakat is vonzza, így akár madárbarát kertekbe is remek választás! Háziasszonyoknak apró megjegyzés, az eperfa termése a céklához hasonló kiszedhetetlen foltokat hagy a ruhákon, így érdemes óvatosan kezelni. 

 

csungo_eperfa.jpg

Képek: innen, és a szerző fotói.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (6) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) budapest (8) Budapest (45) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (5) design (6) díszfa (5) dísznövény (115) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (8) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (32) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (17) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (175) kertbarát (51) kertépítés (126) kertész (11) kertészet (120) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (225) kertészkedés (165) kertészmérnök (53) kertfenntartás (76) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (11) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (77) kerttervezés (142) kert és design (75) kert trend (49) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) közterületi fák (5) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (129) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (61) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (117) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (6) rózsa (11) sírgondozás (5) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (7) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (134) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (54) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (62) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (74) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (45) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (7) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (5) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (6) zöld utcafrontok (18) zugló (8) Zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV