Megyeri Szabolcs kertész blogja

Tavasz, társasház, telepítés

Szólj hozzá!

Bár a címben tavaszt említek, világos, hogy technikailag még a télben vagyunk, ám a kikelet már nincs messze, és ha társasházról van szó, a kertészkedést korábban kell kezdeni. Hogy miért? Mert míg egy családi háznál a pár fős família, vagy éppen a kerttel foglalkozó egyetlen családtag hamar dűlőre jut az ültetés, kertrendezés, kertépítés kérdéseivel kapcsolatban, addig egy társasháznál akár több tucat családnak kell konszenzusra jutnia ugyanezen témafelvetésekben, ez pedig sok időt igényel. Nagyon hasznos tehát már most felhozni a társasházi kertekkel kapcsolatos kérdéseket, mert így mire a tennivalók ténylegesen aktuálisak lesznek, jó eséllyel lesz már egy elfogadott ütemterv és költségvetés.

_brp9887_039.jpg

A társasházi lakók jellemzően nem rendelkeznek nagy gyakorlattal a növényültetés, kertgondozás területén, persze akad, aki vidékies környezetből, kertes házból került a városi betondzsungelbe, de többség számára a kertészkedés egy nem túl közeli és nem gyakran végzett tevékenység. Ezért érdemes a tervezési fázisba bevonni egy kertészeti szakembert, aki például egy soros lakógyűlésen fel tudja vázolni a lehetőségeket, meg tudja jelölni az adott területre alkalmas növények körét, és tud mondani legalább egy hozzávetőleges összköltséget, így a közösségnek lesz némi képe a dologról. Mivel kis túlzással minden társasház más és más kondíciókkal rendelkezik, nincs olyan általános, látatlanban felállítható tervezet, ami minden körülmények között érvényes, de alapvető, kiindulópontnak tekinthető tanácsokat azért lehet adni. Ezzel próbálkozom meg az alábbiakban!

A tavaszi ültetés első lépése az az alapvető előkészület, mely során az érintett területet megtisztítjuk, alkalmassá tesszük a talajmunkálatokra. A tél gyakran sok szemetet termel, a felhalmozódott avart, ágtörmelékeket, és egyéb hulladékokat távolítsuk el, a gyepről gereblyézzük össze a nem odavaló dolgokat, a csupasz földterületeket pedig szintén egy alapos gereblyézéssel hozzuk formába, hogy láthatóvá, tervezhetővé váljon az alap, amire építkezni fogunk. Ez az a munkafázis, amihez tulajdonképpen semmilyen szakképesítés vagy gyakorlat nem szükséges, csupán pár lelkes lakó kell, akik elvégzik ezt az egyszerű fizikai munkát. 

p3080081.JPG

Ez láthatóan profi kertépítők munkája, csodás látvány!

A gyepes területek a tél folyamán rendszerint károsodnak, foltokban kikophat a pázsit, olykor az egész fűfelület eltűnik az időjárás, vagy például egy gombás betegség miatt. A gyep pótlására társasházi körülmények között a fűmag vetés a legjobb módszer, mivel az alapanyag viszonylag olcsó, a füvesítést pedig a háziak is el tudják végezni teljesen ingyen. A felásott, majd elegyengetett (szükség szerint talajfertőtlenítővel előkezelt) talajra csupán egyenletesen ki kell szórni a magokat, majd ajánlott körbekeríteni a területet, hogy a cseperedő hajtások az emberi és állati (kutyáknak is tilos!) lábaknak ne eshessenek áldozatul. A fűmagkeverék milyensége sarkalatos pont, én rendszerint nem ajánlom a legolcsóbb, akciós, sokszor az élelmiszer áruházakban kínált magokat, melyeknek széles skálán mozog a minőségük. Árban nem jelent sokkal többet a minőségi vetőmag, ráadásul a társasházak belső udvara gyakran fényhiányos, ide pedig speciális, árnyéktűrő magkeverék kell, ilyet pedig inkább a szaküzletekben kapni. 

A gyepnél nagyobb méretekre áttérve jöhetnek a méretesebb dísznövények. Az utcafronti ültetéseket mindig heves viták kísérik, hiszen az épület képét meghatározó kisebb, olykor nagyon zöld sáv nagyon változatosan népesíthető be. Kerülhetnek ide fák, cserjesorok, sövény, létesülhet virágágyás egynyáriakkal, évelőkkel vagy rózsákkal, de manapság egyre divatosabbak a díszfüvek is. Vegyük sorra őket!

1175499_433783080064328_1245625087_n.jpg

A fákkal kapcsolatban fontos, hogy egyrészt közterületen az ültető kilététől függetlenül az önkormányzat tulajdonába kerülnek, így a későbbi kivágásuk engedélyköteles lesz, másfelől sokan nem számolnak azzal, hogy a helyes kis csemetéből évek múlva akár tizensok méteres monstrum is válhat, mely takarja a kilátást, levelet, termést hullat, vagyis zavaró tényezővé válik. Sose csábuljunk el a tavaszi akcióknak, amelyekben valahol, valamilyen facsemetét nagyon olcsón lehet megvenni, ennek gyakran bosszúság a vége, ha kiderül, hogy a fácska igényei nem egyeznek a kiszemelt terület adottságaival, vagy ha évek múlva derül ki, hogy egy óriást ültettünk egy szűk utcácskába. Azt ajánlom, hogy fát csak kertészeti szakember tanácsa alapján ültessen a közösség, így elkerülhetőek a bonyodalmak.

Fa helyett jó biztosabbra lehet menni a magas törzsre oltott cserjékkel (például madárbirs, kecskerágó, magyal, törökmogyoró), melyek kompakt méretűek, ugyanakkor faformájúak, lombozatuk nyírható, alakítható, esztétikai értékük pedig a megszokott díszfákénál sokkal magasabb. A magas törzsű cserjékkel kiküszöbölhető a zavaró takaró hatás, nem fogják érinteni a légvezetékeket, és lombozatuk akár formára (gömb, kocka) is metszhető. Ezek a dísznövények a világosabb belső udvarokba is bátran telepíthetők, hiszen magasságuk gyakran alig 2-3 méter, így nincs az a szűk terület, ahol el ne férnének. A magas törzsre oltott cserjék ráadásul nagyobb méretű ládában is nevelhetők, így betonos udvarokba is jó választások!

998977_434356343340335_898377132_n.jpg

Érdemes megfigyelni a fenti képen a bal és a jobb oldal közti különbséget! Ugye mennyit számít?

A hagyományos cserjék közül társasházi környezetben a sövénynek való növények népszerűek és praktikusak. A járdának vagy a földszinti lakásoknak védelmet adnak, az utcaképet egyenletessé, dekoratívvá varázsolják, ráadásul a jól megválasztott sövény nem igényel gyakori gondozást, ápolást. A jó öreg buxus csodás, falszerű felületet alkot, az oszlopos hamisciprusok extravagáns látványt nyújtanak, a smaragd tuja átlag feletti növekedési ütemével tűnik ki a sorból, az örökzöldek közül népszerű még a fagyal és a madárbirs, a tüskés, szúrós változatokból pedig a homoktövis vagy éppen a tűztövis ajánlható. A sövénynek való növények általában évi 2-3 metszést igényelnek, melyet akár kezdők, tehát a lakók is elvégezhetnek, öntözésük pedig jellemzően csak a forró nyári hetekben kötelező, tehát jelentős pluszköltséget nem generálnak.

Szóba jöhetnek még a díszfüvek is alternatívaként, a kisebb változatok (molnárpántlika, tollborzfű) a belső kertbe is ültethetőek, a termetesebbek (olasznád, pampafű) az utcafronti, vagy épület előtti földsávokat díszíthetik, utóbbiaknak azonban bőven kell a hely, szűk utcafrontokra nem valók. Ahol viszont kényelmesen elférnek, roppant elegáns külsőt kölcsönöznek a homlokzatoknak, akár angolparki jellegű látványt is eredményezhetnek. A díszfüvek másik nagy előnye, hogy fiatal korukban külsejük jellegtelen, dísztelen, így nem keltenek vágyat az alkalmi növénytolvajokban, később, teljesen kifejlődve pedig kézzel már nem kiszedhetőek a földből.

dsc00730.JPG

A költségek csökkenthetők például a lakók aktív részvételével a munkákban.

Az utcafronti ágyásokkal kapcsolatban szoktam ajánlani még egy remek megoldást, ami tulajdonképpen a gordiuszi csomó átvágása. A beültetésre szánt területet alacsony szegéllyel körbe kell keríteni, le kell fektetni geotextíliát, fel kell tölteni egyszerű, olcsó mulcsanyaggal (például fakéreggel, zúzott kővel, folyami kaviccsal), és pár arasznyi távolságonként ültetni kell bele valamilyen kisméretű, mutatós, de strapabíró dísznövényt. Az ágyás gondozási igénye szinte nulla lesz, ugyanakkor gyommentes, rendezett, hosszútávon is dekoratív területet nyerhetünk, amit ráadásul mérettől függően pár tízezer forintból lehet összehozni.

Amennyiben virágágyások kialakítása kerül szóba, akár az utcafronton, akár a kert belső részein, akkor elsősorban az évelők ajánlhatók tartósságuk miatt. Napos helyre a palástfű, a szellőrózsa, vagy az őszirózsafélék jó választások, árnyékosabb részekre a harangvirágok, a tarackoló kékgyökér, a kasvirág, vagy az árnyékliliom ajánlható. Remek ötlet lehet a gondozást nem igénylő honos vadvirágok telepítése is, ha ez a cél, akkor akár a fűmaghoz is keverhetők a vegyesen összeválogatott vadvirág magok, az eredmény pedig burjánzó, színes, virágos rétszerű felület lesz.

imgp0737.JPG

Itt a csodás belső kertet a házzal együtt kapták a lakók, érdemes vigyázni rá!

Az ötletek tárháza a fent vázoltnál természetesen sokkal szélesebb. A gyakran használt szófordulat úgy tartja, hogy az ötleteknek csak a fantázia szabhat határt, jelen esetben ez azonban nem igaz, hiszen a társasház jellegéből fakadóan többféle korlátot állít. Egyfelől a rendelkezésre álló, beültethető terület mérete korlátozott, és az egyéb jellemzők (árnyékoltság, talajminőség, szélvédettség) sem a legideálisabbak sokszor. Másfelől ott az emberi tényező, ami annyit tesz, hogy a közös terület gyakran egyenlő a senki földjével, sokan egyszerűen nem akarnak ezekre a földdarabkákra pénzt, energiát áldozni, ugyanakkor mindenhez közös, megegyező akarat kell. Éppen ezért érdemes idejekorán elkezdeni a tavaszi társasházi telepítéssel való foglakozást, mert nem csak kertészeti nehézségekkel, de kommunikációs, anyagi jellegű problémákkal is meg kell birkózni. Mégis érdemes harcolni a társasházi növényekért, kertekért, hiszen a rendezett környezet nem csak szebb, de a hangulatot, a komfortérzetet is javítja, ráadásul a ház, a lakások értékét is növeli!

A képek a szerző fotói.

A szobanövények betegségeiről

1 komment

Számos kezdő hobbikertész vélekedik úgy, hogy érdemesebb a benti növények felé fordulni, hiszen a szobában élő zöldek ritkábban kapnak el betegségeket, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem odakint, hanem bent, a külvilágtól elzárva élnek. Sajnos ez nem igaz, a benti növények sincsenek elszigetelve a külvilágtól, ráadásul nem ritka, hogy egyes példányok ki-be mozognak, gondoljunk a nyáron a szabad ég alatt lakó, majd télen fedett helyen teleltetett növényekre. A szobanövények betegségei azért is számítanak aktuális témának, mert még mindig a télben vagyunk, és ilyenkor egyfelől a kinti flórával még nincs igazán teendő, másfelől pont a tél vége az az időszak, mikor a hideg hetekben legyengült növények jellemzően beadják a kulcsot. 

plantlifebalance.jpg

A téli, tél végi rejtélyes növényelhalásokkal kapcsolatban fontos tudni, hogy gyakran nem egy konkrét betegség, fertőzés, vagy kártevő a ludas, hanem az a tény, hogy a meleg, száraz levegőjű szoba, a kevés fény, a kevés szellőztetés miatti porosodás, vagy éppen a gyakori szellőztetés okozta hősokk az alapvető ok. A tél végére még az odafigyeléssel ápolt benti növények is legyengülnek, azok pedig, melyek kicsit el voltak hanyagolva, egyenesen harmatgyengék. Ilyen állapotukban ezek a zöldek egy olyan behatástól is végzetes állapotba kerülhetnek, melyet a vegetációs időszakban, jó kondíciójukban fel sem vennének. 

Ennek megfelelően a fő teendő a növénybetegségek elkerülése érdekében a prevenció, vagyis a növények rendszeres, szakszerű ápolása, kiváló állapotban tartása, hiszen egy életerős szobanövény sokkal könnyebben veri vissza a támadásokat. Arra persze nincsen garancia, hogy egy növény egész életében betegségmentes lesz, sőt, nem igazán tudok olyan növénybarátról, aki ne küzdene folyamatosan valamilyen kártevővel, fertőzéssel. A növénybetegségek köre roppant nagy, így egy ilyen rövid posztban nem is lehet átfogó képet nyújtani, ezért most három gyakori növény ellenség kerül terítékre, amúgy ízelítőül!

marsh1.jpg

A korompenész a nevének megfelelően úgy néz ki, mintha koromszerű bevonat képződött volna a növényen. A leveleken és egyéb részeken megjelenő barnás-feketés réteg valójában egy gombás fertőzés jele, ráadásul többféle gombafaj képes ilyen tüneteket produkálni, ám minden esetben kezelni kell az érintett példányt. A korompenész egyedisége, hogy a levéltetvek jelenlétével függ össze. A tetvek ugyanis a növényi nedvek szívogatása közben ragadós anyagot, úgynevezett mézharmatot választanak ki (ez tulajdonképpen az ürülékük) ebben telepednek meg a gombák. A korompenész egyaránt megjelenhet kerti növényeken, gyümölcsfákon, üvegházi zöldeken, vagy szobanövényeken. A kezelés kisebb mértékű fertőzés esetén óvatos lemosás, erősebb támadásnál pedig marad a vegyszeres kezelés. A korompenész fontos és általános tanulsága, hogy a rovarkártevőket mindig fontos elűzni, gyakran ugyanis nem csak elsődleges problémát okoznak, de ilyen másodlagos gondokat is magukkal hoznak!

 rust-on-leaf-400x266.jpg

A rozsdabetegség sem ritka a dísznövények között, a népszerű virágok közül főképpen a muskátlit támadja sokszor. A rozsda jellemző tünete a leveleken és a szárakon megtelepedő dudorszerű spóratelep, az eredmény pedig általában a levél lehullása, és a szár elhalása. A rozsda megjelenését nagyban elősegítheti a nedves közeg, például a túlzásba vitt öntözés, az állandóan nyirkos föld, vagy a magas páratartalom, így a védekezés első lépése ezen körülmények megszüntetése. Kisebb arányú fertőzés esetén az érintett levelek, szárrészek lemetszése a megoldás, ha nagyobb a baj, akkor gazdaboltokban kapható rozsda elleni permetszerek használata következik.

10_steps_to_seedling_success_0.jpg

A palántadőlés éppen aktuális így a tavasz közeledtével, hiszen februártól kezdve már sokan ápolnak, nevelgetnek palántákat a lakásban, a kinti magvetéshez, ültetéshez most még értelemszerűen hideg van. Ez a növénybetegség egyaránt érinti a fiatal haszonnövényeket, és a frissen kiültetett virágos dísznövényeket is. A tünetek könnyen észrevehetőek, a zsenge palánta hirtelen elgyengül, majd elfekszik, a gyökér és a szár felpuhulnak, a növény pedig hamarosan elpusztul. A palántadőlés oka többféle gomba támadása lehet, az előidéző okok között elsősorban a zsúfolt telepítés, a rossz vízelvezetés, a nedves közeg említhető, ezek kedveznek a gombák elszaporodásának. A megoldás a kedvezőtlen körülmények javítása, így a például túlságosan nedves környezet megszüntetése és a talaj vízelvezetőképességének javítása homok vagy zúzott kő, aprókavics bekeverésével. Hasznos lehet még a kamillateás permetezés is, de végső esetben megintcsak előkerülhetnek a gazdaboltokban kapható vegyi permetszerek. Sajnos a már megdőlt palánták menthetetlenek, ezeket szanáljuk. 

Képek: innen, innen, és innen.

Tippek a látványos palántaneveléshez!

Szólj hozzá!

Februárban még nem lehet veteményezni, tartja a közvélekedés, pedig dehogynem! Az persze igaz, hogy a kerti talaj még nem művelhető, és a kinti hideg is túl kemény még a magoknak, de annak semmi akadálya, hogy fólia alatt vagy a lakásban elkezdjük a palántanevelést. Mivel fóliasátruk jelentősen kevesebbeknek van, mint lakásuk, érdemesebb a házon belül elvégezhető palántázásról beszélni, már csak azért is, mert a palántanevelés nem csupán hasznos a későbbi termesztést tekintve, hanem remek lehetőség arra, hogy a belteret olyan növényekkel dekoráljuk, melyek távol állnak a hagyományos dísznövényektől, mégis kedvesek, mutatósak. Ebben a posztban most nem is a palántázás kertészeti oldaláról lesz szó, hanem kedvcsinálóként olyan palántázóedényeket mutatok, melyek házilag is elkészíthetők, és használatukkal a növénynevelés izgalmasabb, látványosabb lesz!

 

8.jpg

 

Amilyen frappáns, olyan egyszerű a palackból készült palántázóedény! Első lépésben egy tetszetős üvegpalack szükséges hozzá, inkább boros, a mérete miatt, de akár különböző színű és alakú üvegekből is összeállíthatók párok. A palackot a felénél, vagy valamivel afölött ketté kell vágni, ha ez házilag nehézséget okoz, akkor egy közeli üveges például pillanatok alatt megoldja a dolgot. Ezután már nem lesz nehézség, az alsó részbe kerül a víz, a felsőt pedig be kell rendezni a palánta számára. A csonkot a szájával lefelé kell fordítani, egy vastagabb madzagot, spárgát pedig át kell vezetni rajta.
Az aljára kerüljön egy két gézlap, kávéfilter, vagy pár réteg szúnyogháló darab, erre jön a föld. A felfordított felső részt az alsóba illesztve máris kész az alap, amibe rögtön vethető a mag. Egyes magok melegigényesek, ilyen esetben a felső nyílást átlátszó fóliával zárjuk le egy ideig. Az  ilyen módon kialakított rendszer előnye, hogy nagyjából önfenntartó, a szükséges nedvesség ugyanis az alsó rekeszből lassan, fokozatosan felkerül a felsőbe, a maghoz, így a neveldét csak a megfelelő helyre kell állítani, és sok feladat nem is lesz vele!
Amennyiben a külcsín nem nagyon fontos, műanyag palackból sokkal egyszerűbben is kivitelezhető az önöntöző nevelde, ami ugyan dekoratív nem lesz, de praktikus annál inkább.  

cf071d7e275d7239deb1ae0578fe522e_w500_h450_cp_sc.jpg

 

A második tipp egy környezetbarát és szintén nagyon praktikus hajtatóeszköz, ami nem más, mint a jól ismert tojástartó, vagy tojástálca. A papír tojástartónak sok előnye van, könnyen darabolható, méretre vágható, minden háztartásban megtalálható, jól megtartja a vizet, és a hajtatás végén kiváló komposztanyag válik belőle. A művelet nem is lehetne egyszerűbb, a tojástartóba föld kerül, a földbe pedig a magok, majd megfelelő helyre állítva (az öntözésről nem elfeledkezve) már csak figyelni kell, ahogy nőnek növénykéink. Gyerekeknek is ajánlható, szuper olcsó, természettudományos játék válhat belőle, melyhez a magokon kívül más anyagi ráfordítás nem szükséges, és a tartó akár a gyerekszoba ablakpárkányán is elhelyezhető, ráadásul kedv szerint vízfestékkel, színes ceruzával még dekorálni is lehet.

A tojástartós nevelésnek van egy haladóbb változata is, ehhez csupán óvatosan kell feltörni a reggelire felszolgált lágytojás héját, hogy az alkalmas formájú maradjon egy palánta nevelésére. Paradicsommagokhoz például elsőrangú, teljesen természetes edény válik a héjból, ami aztán később kompletten kiültethető, a paradicsom gyökerei ugyanis idővel áttörik a tojáshéjat!

 

brokkoli-palánta.jpg

 

img_4286.jpg

 

4e879ccc51845d9704914a66aecafc11.jpg

 

Akinek pedig mindez nem lenne elég, az alábbi ötletek közül is meríthet, mind egyszerű és olcsó keltetőedény tippek, melyeket bárki kipróbálhat otthon!

 

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Ötletek tavaszi balkonládákba

1 komment

Ma éppen remek idő ígérkezik, szinte érezni a tavasz szelét, persze hamarosan megint kicsit lehűl majd a levegő, de a tél vége most már tényleg látható, így februárban lassan elkezdődhet a kertészkedés. Elsőként persze a kisebb lépések jönnek, mint például a balkonládák, a terasz üresen árválkodó edényei. De mi kerüljön, mi kerülhet a balkonládákba, kültéri edényekbe a tél végén? Érdemes a nem teljesen megszokott növények közül válogatni, hogy az első kikeleti virágaink igazán izgalmasak és látványosak legyenek!

balcony-2526221_340.jpg

Remek választás az elsősorban kerti növényként ismert levendula ültetése, ami természetes szépségével, finom illatával hódít. A levendula fény-, és melegkedvelő növény, így mindig az adott terület legmelegebb és legnaposabb részére telepítsük, lehetőség szerint napfényes, huzatmentes erkélyre. A levendula a szó jó értelmében igénytelen dísznövény, bírja a tápanyagban szegényebb, meszes, agyagos talajt is. A virágos hajtásokat később kiszárítva természetes molyűzőként lehet felhasználni. Hasonlóan jó ötlet az egynyári büdöske, aminek nagy előnye, hogy igencsak változatos megjelenésű, akadnak egészen apró virágúak, hatalmas tömött virágúak, és a különféle változatok színei is széles skálán mozognak, így a kísérletező kedvű balkonkertészek kis túlzással bármilyen forma és színvilágot létrehozhatnak belőlük! A büdöske magról szaporítható, március elejétől kezdve, és ugyan a virágzás csak májusban lesz időszerű, de a színes szirmok egészen őszig díszítik majd a teraszt, erkélyt.

A büdöske kifejezetten könnyen nevelhető, kezdőknek is bátran ajánlható. A gyógynövényként is ismert verbéna szintén jó balkondísz lehet, de inkább a bolondos, bohém hangulatú, fiatalosan kialakított területeken. A verbéna is sok színváltozata hozzáférhető a kertészetekben, így tarka, változatos, formailag mégis homogén növényi felület alakítható ki tömeges ültetésével.

A fénykedvelő verbéna minden napos erkély, terasz fő dísze lehet, májustól őszig tartó folyamatos virágzásával pedig állandó, esztétikus látványt teremt majd! A következő tipp a manapság egyre divatosabb farkasfog, amit a kereskedésekben a sokat ígérő "balkon aranya" néven is szoktak kínálni. Ez egy nagyon kedves megjelenésű futó dísznövény, melynek rikító színű, édes illatú sárga virágai átlagon felül dekoratívak.

A farkasfog virágai csüngésre is hajlamosak, ezért akár fellógatott kaspókba is telepíthető, így aztán aranysárga zuhatagot alkot majd!  Ez a virág a napos és a félárnyékos fekvést egyaránt kedveli, ideális esetben májustól októberig virágzik, tehát az egész nyáron díszíteni fog. Apró mellékkörülmény, hogy a balkon aranya fokozottan vonzza a rovarokat, ez nem mindig előny. 

verbena-quartz-mix.jpg

Verbéna!

Külön kategóriát képeznek a hagymások, jobban mondva a tavaszi hagymások, melyeket elvileg ősszel kellett volna elültetni, hogy tavasszal virágozzanak, ám annak semmi akadálya, hogy most olyan példányokat vásároljunk, amelyeket gondos kezek azért neveltek, hogy mi előzetes törődés nélkül a tél végén, tavasz elején kiültethessünk, már száras, bimbós állapotban. Ezeket a hajtatott hagymásokat népszerű idénynövényként február közepétől, végétől kezdve bárhol beszerezhetjük, jó eséllyel az élelmiszerláncok üzletei is tele lesznek velük. A hagymások virágzási ideje viszonylag rövid, jellemzően 2-3 hét, és a meleg, szobai körülmények között ez az idő még csökken is, érdemes tehát őket a balkonra, terasz helyezni. A sokféle hagymásnak eltérő a virágzási ideje, így jó ötlet úgy válogatni, hogy egymás után bontsák a szirmaikat, így akár másfél-két hónapig is lesz majd mindig valami, ami éppen díszlik. A legnépszerűbbek a primula, a jácint, a nárcisz, a krókusz, és persze a millió színben kapható tulipánok!

apartments-1845884_340.jpg

Sokan megelégszenek némi egyszerű zölddel is, nekik valók azok a kisméretű, cserépben tartható örökzöldek, melyek jól kitöltik a teret, nagy zöldtömeggel rendelkeznek, és egész évben megbízhatóan, üde árnyalatokkal dekorálják a területet. Ilyen a törpe boróka, a törpe hamisciprus, a japán hamisciprus, az oszlopos tiszafa, de a pozsgások közül is szemezgethetünk, például varjúhájat, kövirózsát, deres csenkeszt. Az örökzöldek előnye, hogy jóval kevesebb törődéssel beérik, mint a színes dísznövények, virágok, de egyben remekül is mutatnak azokkal, élő, zöld háttérként. 

flowers-2531815_340.jpg

A növények telepítése előtt érdemes megtisztítani a balkont, elvégezni a szükséges renoválási munkálatokat (falhibák javítása, fém vagy faelemek festése, rozsdamentesítés, balkonláda tartóelemek megerősítése, építése) elvégezni, később ugyanis már nehézkes ezeket intézni a teletelepített balkonon. Ne feledkezzünk meg a dekorelemekről sem, túlzásokba nem kell esni, de pár ízléses dísztárgy, egy-két színes cserép, vagy egy hangulatos szélforgó nagyot dobhat az összképen. 

A balkon tavaszi rendbetétele és beültetése nem csupán kertészeti feladat, hanem egyben nagyszerű ráhangolódás küszöbön lévő kerti szezonra, és kiváló hangulatjavító, könnyű kültéri tevékenység, mely igencsak jól jön így a depressziós télvégi hetekben!

Képek: pixabay.com

Ólmos eső közeleg

3 komment

Az időjárás mindig jó téma, ha felületes, időkitöltő csevegést szeretnénk folytatni, azonban így január vége táján már mindenkinek (nekem legalábbis biztosan) kezd elege lenni a folyamatos hidegből és fagyból, ezért most éppen nem pusztán üres fecsegés az időjárás viszontagságairól értekezni. A tavaszig még hátravan pár hét, a tél még tartogat kemény napokat, a friss előrejelzések szerint a jövő héten is várhatók fagyok, hidegek, havazás, és akár ólmos eső is. Ólmos? Az meg mi, nem ónos véletlenül? Elárulom előre, mindkettő helyes, de nem csak ezért érdemes beszélni erről a furcsa csapadéktípusról!

 

jegvirag.jpg

Az ónos eső ilyen csodákat is képes alkotni!

Lássuk hát, mi is az ónos eső! A csapadékokat alapvetően két csoportba oszthatjuk, hulló, vagy nem hulló típusokra. Utóbbiak közé tartozik a harmat, a dér, és a különböző formájú (kristályos, folyékony, durva) zúzmarák. A hulló csapatban van többek közt az ónos eső is, ami tulajdonképpen túlhűlt vízcseppekből áll, és speciális körülmények között alakul ki. Létrejöttéhez az szükséges, hogy az egymás fölötti légrétegek eltérő hőmérsékletűek legyenek. Mikor az alsó és felső hideg rétegek közé 0 Celsiusnál magasabb hőmérsékletű légtömeg szorul, az ezeken keresztüleső, pályafutását hóként kezdő csapadék középen megolvad, majd az alsó hideg sávban újra lehűl, és a talajba csapódva azonnal megfagy (érdekesség, hogy maga a becsapódás okozza a halmazállapot-változást). Amennyiben a csapadéknak nem volt ideje a földhöz közeledve megfagynia, akkor jégdaraként érkezik, ami csak egy fokkal kedvezőbb (például a növényekre nézve) a rögtön jégpáncéllá váló ónos esőnél.

 

20080114-onoseso-2.jpg

Veszélyes jégpáncél a járdán

És akkor ónos vagy ólmos? Sokan azt hiszik, hogy a köznyelvben ónos esőként rögzült jelenség "ólmos eső" változata hibás, ám az igazság az, hogy mindkettő helyes. Az ónos és ólmos eső magyar kifejezések igen sajátosak, mondhatni költőiek, a germán és latin nyelvekben ugyanis nyoma sincs az efféle névadásnak, lefordítva darás, fagyott, vagy túlhűlt esőnek hangzik a jelenség. A magyar nyelvben a XIX. századig az ón és az ólom szavak ugyanazt a fémet jelölték, jelentésük csak ezután vált szét, az első hazai meteorológia tankönyv (Berde Áron: Légtüneménytan) pedig már 1847-ben használta mindkét kifejezést, így egyiket sem lehet helytelennek mondani, noha mára tényleg az ónos eső a bevett elnevezés. És hogy miért pont az ón? A jéggel borított fák, levelek, tárgyak színükben és megjelenésükben hasonlítanak az ónnal futtatott fémtárgyakhoz, ráadásul az ón, (és az ólom is) nagy fajsúlyú fém, ahogy a jéggel borított ágak is elnehezülnek, lehajlanak, innen ered fantáziadús képzettársítás.

 

PC020020.jpg

Látványnak remek, a növénynek nem tesz jót...

A nyelvi fejtegetésnél gyakorlatiasabb kérdés, hogy mit lehet tenni ónos eső idején? Egyszerű lenne azt mondani, hogy otthon maradni, de ez nyilván nem mindig kivitelezhető, így ha a balesetveszélyt tekintjük, a télen egyébként is sokszor szükséges csúszásmentesítés válhat fontossá, erről a témáról, a szóróanyagokról, és a sózásról bővebben már írtam, IDE KATTINTVA olvasható el a vonatkozó poszt!

how-to-care-for-roses-5.jpg

A földkupaccal védett növényeket ónos eső idején egy-két napig fedjük be!

A kerti növényzet azonban nem húzódhat fedél alá, így nekik mást kell kitalálni. Ha előrelátóak voltunk, a nagyja munka már elvégzésre került, például a mediterrán növényeink le vannak takarva, a rózsabokrok gyökérnyaka, a szőlőtőkék, és a zsengébb cserjék, sövény növények már oltalmazó földkupacok védelme alatt vannak, a díszfüveinket összekötöttük, a mozdítható fagyérzékeny növényeinket pedig biztonságba helyeztük. A védtelenül álló (vagy az eddig különösebb védelmet nem igénylő) kerti növényeket érdekes módon nem a hideg fenyegeti ónos eső idején, a nagyobb baj az, hogy az ágakat, leveleket kemény jégpáncél borítja majd, mely elzárja a levegőtől a rügyeket, de az igazi gond a kéretlen többletsúly, ami alatt akár le is törhetnek az ágak. A leghatásosabb védekezés a jég ütögetéssel, rázással való eltávolítása, de legalábbis széttördelése, amit mielőbb tegyünk meg. Arra vigyázzunk azonban, hogy a művelet közben ne okozzunk nagyobb kárt, mint a jég, így óvatosan ütlegeljük, rázzuk befagyott kerti lakónkat. Tudni kell, hogy a jeget gyümölcsösökben mesterségesen is létrehozzák, pont fagyvédelem céljából, mivel a nagy hidegekben károsodnak a rügyek, de a jég alatt megtartható a 0 / -1 Celsius körüli hőmérsékletet, amelynél még nem fagy meg a növény. Ez a módszer azonban csak hirtelen fagyok előtt használható, melyek maximum 2-3 napig tartanak, utána magától is leolvad a páncél a növényről. Az igazi probléma tehát a nehéz jégtakaró. Természetesen az is lényeges, hogy az eddig esetleg elmaradt fagyvédelmi műveleteket mielőbb pótoljuk, hiszen egész biztosan jönnek még fagyos napok, és a mostani ónos eső sem az utolsó volt idén télen.

 

tree-photo-ice-frozen-rain-covered-md.jpg

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

Három télen hasznos növény

Szólj hozzá!

Mi a leghasznosabb téli növény? Hát a tűzifa! A szakállas viccet félretéve, valóban vannak olyan növények, melyek télen kifejezetten hasznosak, mégpedig azért, mert ezekben a hideg, fagyos hetekben tombol az influenza, a nátha, legyengült az immunrendszerünk, kimerültek a vitamintartalékaink. Ezért érdemes a természet segítségét kérni, gyógyhatású vagy éppen magas vitamintartalmú, immunerősítő növények képében! Ezekből mutatok be most röviden hármat!

 

c-vitamin.jpg

 

Citrusfélék, úgy általában

A citrom a népi gyógyászatban ősidők óta fontos alapanyaga a megfázás kezelésének, főleg, mivel sok egyéb egzotikus csodaszerrel szemben mindenhol kapható, mindenki ismeri, tehát könnyen hozzáférhető segítség. A citrom titka a C-vitamin, vagyis az L-aszkorbinsav, mely a szervezet immunrendszerének erősítésében jeleskedik, így harcolva a téli betegségek, elgyengülések ellen. A citrom mellesleg nem rendelkezik rekorder C-vitamin tartalommal, jócskán beelőzi azt a csipkebogyó, a petrezselyem, a káposzta, de még a barack is. A citrom mellett főleg az szól, hogy olcsó, beépült a köztudatba, fogyasztása teában roppant egyszerű, íze pedig kellemes. Az ágyban nyögő beteg érthetően nem káposztát akar rágcsálni. Természetesen magát a gyümölcsöt lehet inkább ajánlani, mintsem a különböző flakonos citromleveket, és az is fontos, hogy a C-vitamin magas hőmérsékleten hamar lebomlik, így ne a forró, hanem a kicsit már kihűlt (de persze még meleg) teába kell tenni, különben semmit sem ér. A megfázás okozta kellemetlen tünetek enyhítésében már maga a meleg ital is segít, ám ha a citromot olyan teába tesszük, mely egyébként is gyógyhatású, máris megkettőzhető a hatás. A gyakran alkalmazott kamilla, bodza és hárs mellett a kakukkfű, a lándzsás útifű, a csipkebogyó, és a galagonyalevél is kiválóak, és persze a mézes édesítésről se feledkezzünk meg! 

 

Tabebuia_impetiginosa.gif

La Pacho fa

A lapacho tea

A lapacho tea a Dél-, és Közép Amerikában őshonos La pacho fa (Tabeuis aveilanedoe) kérgéből készül, mégpedig úgy, hogy a negyven évnél idősebb példányok kérgét mélyen lehántják, és a belsőbb rétegekből nyerik a teakészítés alapanyagát. A hántolás okozta seb idővel begyógyul, tehát a fa nem károsodik véglegesen a folyamat során. A La pacho egy örökzöld faféle, nagyjából húsz méteresre nő meg, és roppant hosszú életű, nem ritkák a 700 éves példányok, de a legendák szerint akár 3000 éves fák is léteznek. Virágzata igazán impozáns, nagy és rózsaszínű virágait a szubtrópusi telet követően bontja. Mint az ennyiből világos, nálunk nem élne meg, szüksége van a folyamatos napsütésre, az évi legalább 20 Celsius átlaghőmérsékletre, és a bőséges csapadékra, ezért leginkább a Mexikó és Argentína közötti esőerdőkben találkozni vele. A lapacho teát övezi némi kultusz, aminek következtében a rajongói szerint nagyjából bármilyen betegségre gyógyírt jelent, ám ezeket a néha túl lelkes ajánlásokat illik egy kis kétséggel kezelni. Ettől függetlenül tény, hogy a lehántolt, szárított kéreg gazdag ásványi anyagokban és nyomelemekben, a benne található magnézium a feszültség és stressz ellen, a vas a fáradtság, étvágytalanság, a mangán pedig gyenge védekezőképesség ellen kiváló. A katalógusban szerepel még cink, jód, szelén és kálcium, melyek szintúgy kedvezőek élettanilag. A kéregből készült tea tartalmaz még többek közt alkaloidokat, flavonoidokat és fenolkarbonsavat is. A leírások szerint a tea jó rákmegelőző szer, erősíti az immunrendszert, véd a vírusos és bakteriális támadások ellen, vízhajtó, jól jön megfázás, influenza esetén, külsőleg pedig sebgyógyításra, bőrtisztításra, rovarcsípések okozta fájdalom enyhítésére alkalmas. Fontos, hogy a leírások alapján terhesség ideje alatt fogyasztása nem ajánlott! Azt már én teszem hozzá, hogy saját tapasztalat alapján a lapacho tea igencsak finom!

 

InstaCam_2013-01-06_09-00-34-du..jpg

Gyömbér

A gyömbér már i.e. 3000 óta ismert fűszernövény, azonban már az első nagy kínai füvészkönyv (szerzője Pen Cao Csing) is gyógynövényként említi. Az indiai konyha jellemző ízesítője, erőteljes, csípős-pikáns aromája a keleties ételek elmaradhatatlan kelléke. Gyógynövényént számos baj orvoslója lehet, nyugtatja a háborgó gyomrot, enyhíti a köhögést, a kínzó torokkaparást, megszünteti a hányingert, émelygést, így tengeribetegség ellen is ajánlott. Természetesen a téli megfázós, köhögős időszakban is aranyat ér a gyömbér! A gyömbértea elkészítése roppant egyszerű, a megmosott gyökérből vágjunk le éles késsel 3-4 leheletvékony szeletet, majd öntsük nyakon forró vízzel. Sokan hagyományos gyümölcsteába, fekete teába teszik a szeleteket, így még finomabb lesz, magában a gyömbérnek ugyanis erőteljes, pikáns, kissé csípős íze van. Aki beleszeretett a gyömbérbe, akár maga is előállíthatja otthon termesztéssel! Ehhez friss rizómát (gyökértörzset) kell szereznünk, de akár a bolti gyökeret is használhatjuk, amennyiben jól fejlett csíraszemek (kis szarvacskák) találhatóak rajtuk. Az egy éjszakára beáztatott rizómát ezután jó minőségű, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű földbe ültessük. Fontos a trágyázás, a biztosabb siker érdekében pedig komposzt és homok elegyével dúsítsuk a közeget. A cserepet szélvédett, világos, de nem tűző napos helyre telepítsük, majd várjuk, hogy az alacsonyra növő növényke kibújjon. Amennyiben földjét folyamatosan nedvesen (de nem lucskosan) tartottuk, és még elegendő páratartalom is kijutott neki, házi gyömbérünk nyár végére elveszti leveleit, ami jelzi, hogy a termés begyűjthető. Ha gyömbérvirágot is szeretnénk látni, a növényt két évig a földben kell hagynunk.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszmernok.hu



A blog üzemeltetője a:


Facebook

Ajánló

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (6) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) budapest (8) Budapest (45) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (5) design (6) díszfa (5) dísznövény (115) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (8) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (32) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (17) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (174) kertbarát (51) kertépítés (126) kertész (11) kertészet (120) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (224) kertészkedés (164) kertészmérnök (53) kertfenntartás (76) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (7) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (11) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (8) kertrendezés (77) kerttervezés (142) kert és design (75) kert trend (49) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) közterületi fák (5) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (129) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (61) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (117) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (6) rózsa (11) sírgondozás (5) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (11) szemetelés (5) szemétszedés (5) sziklakert (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (7) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (134) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (54) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (62) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (74) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (45) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (7) virágzás (12) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (5) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (6) zöld utcafrontok (18) zugló (8) Zugló (8) Címkefelhő

Kertész TV