Megyeri Szabolcs kertész blogja

Füge kérdezz-felelek!

1 komment

A füge nálunk a másodvonalbeli gyümölcsök közé tartozik, már a keresettségét, kedveltségét illetően persze. Ennek valószínűleg az az alapja, hogy kevesen tudják, a füge otthon is sikerrel nevelhető, közel sem annyira egzotikus és kényes növény, mint az hírlik róla. A fügének szezonja van mostanában, amit sem bizonyít jobban, hogy a boltok polcain megjelentek a lilás, egyedi formájú termések, sajnos jellemzően nem kifejezetten olcsón, egy szem 100-140 forintba kerül. Mit lehet tenni, ha szeretnénk bőven falatozni belőle, de nem akarunk ezreket hagyni a boltokban érte? Mi mást, otthon kell megtermelni a saját fügénket! Ehhez következik most egy velős útmutató, melyben kérdések és válaszok formájában próbálom bevezetni a nagyérdeműt a fügenevelés egyáltalán nem rejtélyes világába!

common-fig-seeds-ficus-carica.jpg

Honnan ered a füge?

Ez nem csupán egy érdekesség jellegű kérdés, a származás fontos információkat tartalmaz a nevelhetőséggel, a termesztési körülményekkel kapcsolatban. A füge alapvetően mediterrán gyümölcs, a Földközi tenger partvidékén elhelyezkedő országokban mindenhol honos, de a mediterrániumtól keletre, Szíriától egész Afganisztán környékéig megtalálható. Sokak szerint egyenesen a szíriai füge a legjobb, de az ottani helyzet miatt ilyen fügéhez most nem juthatunk. Mindezek alapján a füge mediterrán gyümölcs (bár szubtrópusi, trópusi területeken is remekül megél), ami rögtön felveti a következő kérdést:

Termeszthető Magyarországon a füge?

A válasz egyértelmű igen, de bővebben kifejtve már akadnak megkötések. A fügének jelentős múltja van hazánkban, a feljegyzések szerint bő fél évezrede található meg nálunk, a virágkorát a török hódoltság idején élte, a törökök számára ugyanis a szőlő sokkal kevésbé volt értékes, mint nekünk (főleg az alkoholfogyasztás tilalma okán), ezért számos kedvező fekvésű, meleg, déli lankát ültettek be fügével, miután kiforgatták az ott lévő szőlőtőkéket. A füge fő dilemmája a mi kontinentális telünk, ez ugyanis az alapvető különbség, hiszen a nyaraink tökéletesen megfelelnek a mediterrán gyümölcsöknek (nem véletlenül van hagyománya a vidéki citromnevelésnek például). A télállóság tekintetében jó hír, hogy a füge akár a -10 Celsiust is kibírja, sőt, az ennél keményebb hidegekben sem pusztul el, csupán tövig visszafagy, de tavasszal újra kihajt. Ilyenkor viszont úgy kell számolni, mintha frissen ültettük volna, tehát termést csak évek múlva hoz újra. 

ficus_carica.jpg

Mi az ideális hely a fügének?

A fentiek értelmében a füge a meleg fekvést, a sok napsütést, és a télen nem túl hideg körülményeket szereti. Minél délebbre haladunk hazánk térképén, annál nagyobb sikerrel kecsegtet ez a gyümölcstermő, de hasonlóan jók az esélyek a déli, napsütötte lankákon, ahol például a szőlő is jól érzi, érezné magát. Az északi területeken rosszabbak a kilátások, de próbálkozni hazánkban szinte bárhol lehet. A kerten belül a legnaposabb, legvédettebb részekre érdemes helyezni, ahol védve van a hűvösebb szelektől, ahol télen is érik a napsugarak. Nem rossz ötlet fal vagy masszív kerítés mellé telepíteni, ahol mechanikai védelmet is kap. Télen vastag mulcsolással, vagy avaros, komposztos kupacolással segíthetjük a zord körülmények elviselését a növény számára.

Milyen talajt igényel?

A füge nem válogatós, az átlagos, szélsőségektől mentes kerti talaj megfelelő neki. A közeg legyen jó vízelvezető képességű (nem túl laza, nem túl kötött, főleg utóbbi ne) és tápanyagokban gazdag. Ültetés előtt a szokásos módon érdemes felásni és gyommentesíteni a területet, szükség szerint ki lehet helyezni friss, zsákos termőföldet vagy érett komposztot (vagy a kettő keverékét). A homokos talajok nem jelentenek akadályt, hiszen ebben is hasonlítható a szőlőhöz, sőt, Afrika északi részein a talaj megkötésére is szokás használni. A nyirkos, pangóvizes területeket egyértelműen kerülni kell. Aki a kertjébe fügét szeretne, kertészetekben vásárolhat csemetét, de ha a szomszédnak, ismerősnek már van, akkor dugványozással, vagy a tősarjak szétültetésével is szaporítható.

Milyen gondozási teendői akadnak?

A füge nem kényes, betegségei kisszámúak, kártevői szintén alig vannak. Az öntözést meghálálja, főleg a nagyon száraz nyári hetekben lesz erre szükség, a kiszáradó növény ugyanis ledobálja a termést. A gyomokat rendszeresen szanáljuk a közelében, valamint ne fukarkodjunk évközben sem a tápanyagokkal, a tövekhez kihelyezett érett komposzt roppant hatásos. 

Mekkora lesz a fügebokor?

A Magyarországon nevelhető fajták jellemzően 2-4 méter magasra nőnek, laza bokorformájuk és méretes leveleik miatt oldalirányba is terjeszkednek, de összességében kompakt méretű növények, kisebb kertekben is elférnek.

Nevelhető-e dézsában a füge?

Igen, és ez egyben jó megoldás azoknak, akiknél a kerti körülmények nem teljesen megfelelők, vagy a birtokuk klímája túl hideg (mert például az északi széleken laknak). Ugyanígy opció lehet ez a módszer a kerttel nem, de balkonnal rendelkező fügerajongóknak is. A talajt ilyenkor a fentieknek megfelelően kell összeállítani, és érdemes jó nagy dézsával készülni, sőt, az igazán profik egy gurulós alátétet is tesznek rögtön az edény alá, hogy szükség esetén könnyen lehessen mozgatni. A füge teleltethető a mediterrán növényeknél szokott módon (világos, fűtetlen, 5-10 celsiusos helyiségben), vagy akár a balkonon, ilyenkor a dézsát alaposan be kell bugyolálna, a földjére pedig 10-15 centi vastag mulcsot kell helyezni. A dézsás nevelés előnye, hogy könnyen az ideális helyre rakható a növény, sőt, átrakható, ha kiderül, hogy mégsem ideális. A növény mérete miatt kis teraszokon, erkélyeken nem fog kényelmesen elférni.

6a010536951c03970b01b8d10a7060970c.jpg

Milyen metszései feladatai vannak a fügének? 

Tavasszal a bokrot meg lehet metszeni, de ez nem kötelező, annál is inkább, mert a teljes növény visszametszésével elveszíthetjük a termést, ami csak a kétéves, letermett vesszőkből fejlődő egyéves vesszőkön nő. A vadhajtásokat, az elfagyott, sérült részeket ellenben érdemes visszavágni, illetve a töveken útnak induló új hajtásokat, ha formára akarjuk igazítani növényünket. Fiatal példányokon április-május tájékán 20-25 centiméterre metsszük vissza az ágakat, ha oldalhajtásokat szeretnénk. Idősebb, nagy lombozatú bokrokon ritkíthatjuk a hajtásokat, hogy a termés több fényhez jusson. Összességében a metszési feladatok csekélyek és nem bonyolultak, kezdőknek sem jelentenek kihívást.

Hogyan aszaljak fügét?

Sajnos a válasz az, hogy sehogy. Azok a fajták ugyanis, melyek nálunk sikerrel termeszthetők (adriai típusok), nem aszalhatók. Ízlés kérdése, de szerintem például a friss füge sokkal ízletesebb, mint az aszalvány, tehát egyáltalán nem feltétlen gond az aszalhatóság hiánya. Valószínűleg a többség egyébként is csak a szárított fügét ismeri, érdemes tehát megkóstolni a friss, aszalatlan gyümölcsöt, bizonyára új és egyben remek élmény lesz, biztos kedvet hoz a kerti tartáshoz. 

Mikor szüretelhetek, ha fügét ültetek?

Fügebokor telepítésénél az első szüretre körülbelül három-négy évet kell várni, ez egyébként kifejezetten jó adat általában a gyümölcsök között. Az érés júliusban történik, és általában az ősz derekán még egy termés várható, sőt kis szerencsével még augusztusban is lehet betakarítani egy középső hullámból. A gyümölcs leszedéséhez vagy szerzünk idomított majmokat, ahogy azt a legendák szerint az ókori Egyiptomban tették vagy kézzel végezzük. Majommal vagy anélkül, mindenképp ki kell várni a teljes érést, az éretlen gyümölcs tejnedve irritáló hatású, és persze az íze is rossz. A leszedett gyümölcsöt tanácsos rögtön elfogyasztani, hamar romlik, alig pár napig tartható el. Ezt küszöböli ki egyébként az aszalás, mellyel hónapokra tartósítható a gyümölcs, de mint az már kiderült, ez nálunk nem jöhet szóba. 

 

Képek: innen, innen, innen, valamint a szerző fotói.

Mitől és miért hullanak a levelek ősszel?

Szólj hozzá!

Az ősz egyik legtipikusabb velejárója a levelek elszíneződése, majd lehullása, ami nem csupán biológiai folyamat, de csodás atmoszférateremtő elem is egyben, hiszen ki ne olvadna el egy sárga-piros levélszőnyegen abszolvált erdei sétától? A lombhullás mikéntje és miértje azonban a többség előtt ismeretlen, pedig kifejezetten érdekes és izgalmas dolgok állnak a háttérben, már persze ha az embert lekötik a növényekkel kapcsolatos fejtegetések. Lássuk tehát akkor a háttérben megbúvó rejtélyes okokat!

fall-1072821_960_720.jpg

A levélhullatást tudományos kifejezéssel abszcissziónak hívjuk, a furcsa kifejezés azonban nem csupán a növények levélvesztésére vonatkozhat, ugyanígy hívjuk többek a közt az állatok esetében a szándékos karomvesztést vagy a vedlést például, tehát akkor használjuk a szót, ha egy biológiai szervezet valamely (test)részét szándékosan elveszíti. Abszcisszió egyébként a gyümölcs ledobása is, hiszen ez sem véletlen történik, a növény ilyenkor megszabadul egy tápanyagokat igénybe vevő elemtől, ezzel energiát spórolva magának (nem mellékesen ilyenkor a szaporodáshoz szükséges magok kijuttatása is ok). 

Akár levélről, akár gyümölcsről van szó, a lehullatás kulcseleme az ún. abszcissziós zóna, mely a levelek esetében a tövön, a levélnyél és levélszár között található. Ez egy speciális felépítésű sáv, melyben két, egymástól elválni képes sejtréteg helyezkedik el egymás mellett, köznapi hasonlattal élve ez egy perforációhoz hasonlít, amit például papírokon alkalmaznak. A növények növekedési hormonja, illetve annak hiánya aktivizálja ezt a kettős réteget. Mikor ősszel a növekedés lassul, a növekedést szabályozó auxin nevű hormon mennyisége lecsökken, akkor az abszcisszós rétegben a sejtek megnyúlnak, majd elszakadnak egymástól, mi pedig azt látjuk, hogy a levél leesik. A hormonszint csökkenéséhez több körülmény vezet, ilyen például a hőmérséklet csökkenése, vagy a napfény mennyiségének csökkenése, utóbbi esetben a klorofill szint is csökken, ez fontos jelzés a növénynek arra nézve, hogy ideje lombot veszteni, mert jön az ősz. Mindezzel (igaz erősen leegyszerűsítve) megmagyaráztuk, hogy hogyan hullik le a levél, az azonban még nem derült ki, hogy miért?

nature-2609978_960_720_1.jpg

A lombhullató létnek számos előnye van, így logikus módon egyes növények ezt az utat "választották". A levelek ledobásával az őszi, télen nyugalmi időszakban kevesebb energiára van szüksége a növénynek, hiszen nem kell tápanyaggal, nedvességgel ellátni a jelentős mennyiségű lombozatot. Sokat spórolhat a növény a vízháztartást tekintve, hiszen a párolgás minimálisra csökken, ha csak a törzs és az ágrendszer maradnak meg. A levélvesztés hatékony védekezés a levélkárosító kártevőkkel, betegségekkel szemben is, hiszen a rovarok, baktériumok okozta sérülések gyógyítása szintén sok energiát emészt fel. Hátulütők is akadnak, hiszen ezzel a téli spórolással együtt jár az, hogy tavasszal minden vissza kell növeszteni, ami rövidebb ideig tartó, ám nagyon jelentős energiaveszteség.

autumn-437769_960_720.jpg

Akad még további érdekes adat is! Sokakban felmerülhet az is, hogy a levélhullást miért előzi meg elszíneződés? A fentebb már említett klorofill pigment csökkenése miatt a levélben meglévő egyéb színpigmentek kerülnek túlsúlyba, így bukkannak elő a csodás rozsdabarna, sárga, vörös és narancs árnyalatok. A sárgás, barnás színek megjelenésért a karotinoidok fölénybe kerülése felelős, míg a vörös, lilás elszíneződések az antocián pigmentek dominanciája miatt alakulnak ki. Tudni kell, hogy szerencsések vagyunk abban a tekintetben, hogy egyáltalán nem mindenhol történik meg az őszi színváltás, ennek ugyanis alapfeltétele, hogy a nappalok fokozatosan rövidüljenek, a hőmérséklet pedig folyamatosan csökkenjen. Ahol ezek a feltételek nincsenek meg, ott a lombhullatók egyszerűen csak ledobják a még teljesen zöld leveleiket. 

Lombhullató, örökzöld, de van-e még további kategória? Igen, van! Ezek a télizöld növények, melyek egy köztes típusba tartoznak. Jellemzőjük, hogy lombozatukat javarészt megtartják ősszel, sőt akár télen is, majd tavasszal a levélhullatással párhuzamosan (vagy időben ahhoz nagyon közel) növesztik az új levéltömeget. Esetükben sokszor észre sem vesszük, hogy a lombozat lecserélődött, így az év döntő részében dekorációs értékük teljes, ugyanakkor kikeletkor megújulnak, színük élénkké válik, mindemellett pedig komposztanyot is szolgáltatnak. 

Képek: innen, innen és innen.

Októberi balkonszínesítés!

Szólj hozzá!

Októberig már csak kettőt kell aludni, az október pedig azt jelenti, hogy belépünk a nagybetűs őszbe, hiszen míg szeptemberben gyakran van langyos nyárutó (ez most is megvolt), addig az ősz középső hónapja már üzembiztosan meghozza a lehűlést, az egyre korábbi sötétedést, és a csípős, ködös reggeleket. Ezek mind hervasztólag hatnak a hangulatunkra, érdemes tehát valamit tenni a lassan bekúszó komorság ellen. Remek lehetőség a balkon felvirágoztatása, mely duplán élvezetes, hiszen a levegőn végzett könnyű fizikai munka egészen frissítő, az eredmény pedig színesen szívderítő őszi kavalkád!

 ee35daaac7dd923c0dfec70c9c0093bf.jpeg

Az ősszel elvégzett balkonos, teraszos ültetés nagyjából semmiben nem különbözik a máskor abszolvált növénytelepítéstől, így előkészületként csupán jó minőségű, tápanyagdús, zsákos virágföldet szerezzünk be, szerelkezzünk fel kisméretű kéziszerszámokkal (mini ásó, gereblye), és végül, de nem utolsósorban, friss, üde palántákat, virágokat gyűjtsünk be! Ha van a közelben piac, vagy kertészet, érdemesebb ezeket választani a nagyáruházak, hipermarketek helyett, utóbbiakban gyakran legyengült, fénytelen környezetben tárolt, nem jól (vagy sehogy) öntözött virágokat kínálnak. Az ültetés menete a megszokott forgatókönyvet követi. A balkonládákba kihelyezett földbe egyszerűen helyezzük be a zsenge növényeket, és egy alapos, iszapoló beöntözéssel indítsuk el őket útjukra. A rövidülő nappalok miatt lehetőleg a balkon legfényesebb részére pakoljuk a ládákat, edényeket és amennyire lehet, kerüljük a huzatos, fagyzugos elhelyezést. Szükség szerint bevethetünk virágállványokat, vagy felhasználhatunk egy kiszuperált stokedlit, fellépőt, hogy a cserepesek magasabbra kerüljenek, így az erkély korlátja ne fogja el előlük az éltető napsugarakat. Őszi virágaink is igényelni fognak öntözést, de az alacsonyabb hőmérséklet lassabb párolgást is jelent, így a nyáron megszokottnál kevesebbszer vegyük elő a kannát. A mulcsolás most is jó ötlet, a fakéreg vagy díszkavics réteg bent tartja a nedvességet, és lassítja a közeg áthűlését. Plusz még szépen is mutat!

 71c9c10eeef2f7bd77c941a06c8b48fd.jpg

Az ültetés fő kérdése persze az, hogy mi kerüljön a virágládákba. Az őszi virágkínálat bár szerényebb, mint a tavaszi, azért van miből válogatni. Remek lehetőségeket nyújtanak az őszirózsa-félék, melyek a vidéki kertek hangulatát idézik. Az őszirózsa választék nagyon széles, mind méretben, mind színben tágak a lehetőségek, így akár csupán őszirózsából is kialakítható egy változatos, mégis alapvetően homogén balkonvirág együttes. Az őszirózsák gondozási igénye alacsony, a napos fekvést kedvelik, és ha nem kerülnek nyirkos helyre, akkor a lisztharmat sem fogja támadni őket. A termetesebb őszirózsa fajták vágott virágnak is kitűnőek, így a balkonos pályafutásukat akár vázadíszként vagy ajándékként is befejezhetik!

A különlegességek kedvelőinek ajánlható az őszi sisakvirág, mely az ősz második feléig virágzik, jellegzetes alakú virágaival pedig garantáltan magára tereli a szépre éhes tekinteteket. A sisakvirág a méteres magasságot is elérheti, így nem a klasszikus, korlátra akasztott balkonládákba való, hanem inkább a földön elhelyezett dézsában mutat jól. Az őszi sisakvirág a félárnyékot is eltűri, de kedveli a napos elhelyezkedést, és általában problémamentesen tartható, tehát kezdő növénybarátok is könnyen boldogulnak vele. nem mellékes azonban, hogy a sisakvirág mérgező dísznövény, így kisgyermekes otthonokba nem való! Virágainak érintése is kesztyűben ajánlott csak, mivel a bőrrel érintkezve irritációt, zsibbadást okozhat!

ok.jpeg

Hasonlóan alkalmas a vázolt célra  a visszafogott szépségű kínai hamuvirág, a természetes megjelenésű és még ősszel is virágzó macskamenta, a bájos fehér kerti pletyka, a jól ismert krizantém, ami a nemesítéseknek köszönhetően sokkal izgalmasabb mint régen volt, balkonokra főleg a gömb változatok ajánlhatók. Szintén klasszikusnak mondható az árvácska, ami a muskátli őszi párja, legalábbis abban a tekintetben, hogy a komplett balkont be lehet ültetni vele, a sok színváltozatnak köszönhetően mégis tarka, heterogén látványt nyújt majd. A varjúháj is jó alternatíva, ez a fajtagazdag, hivalkodásmentes növény alacsony bokorformát vesz fel, így a nagyobb erkélyek szolid, de hangulatos kiegészítője lehet. Ahol kevesebb a hely, oda kerülhet csarab, ami kissé hasonlít a levendulához, vagyis lilás virágzatú, buja növényke. Szintén nem rossz ötlet a balkonládákba egy-két törpeméretű örökzöldet, minituját, vagy fekvő habitusú örökzöld minicserjét telepíteni, ezek ugyanis egész télen élénkzöldek maradnak, akkor is, mikor a virágok szezonja már rég leáldozott. Az apró tuják és kisméretű cserjék esetében fontos lesz a párásítás és a fagyvédelem, edényeiket télen buborékfóliával, vászonnal ajánlott betekerni, földjükre pedig kerüljön félarasznyi mulcsréteg.  

Ne feledkezzünk el a dekorációról sem, hiszen így nagyobb kedvvel fogunk kint tartózkodni. Kikerülhet az erkélyre pár csinos dísztök, az asztalokra halmozzunk egy tálba gesztenyét, diót, tobozokat, a székre, padra tegyünk vastag párnát, és készítsünk be egy pokrócot is, így remek hangulatú lesz egy reggeli kávézás vagy esti teázás. Atmoszférateremtő lehet pár méretesebb gyertya egy-egy dunsztosüvegbe helyezve, vagy választhatunk elemmel működő derengő led fénysort, ami igazán hangulatossá varázsolja majd az esti balkont!

Képek: innen, innen, és innen.

Szeptemberi kerti teendők

1 komment

Az ősz sokaknak igazi trauma a meleg és napsütéses nyári hetek után, de szomorúságra nincs ok, ez az évszak is rengeteg élményt ígér, elég csak a csodás lombszínekre, a nagy kirándulásokra, vagy éppen a kikapcsolódást jelentő kertészkedésre gondolni! Az ősz ugyanis kertészkedési főszezon, számos cserjeféle, faféle elsőszámú telepítési időszaka, de a mostani időszak nagyobb, átfogóbb kertátalakítási munkákra is alkalmas. Érdemes kihasználni a még napos, langyos szeptemberi napokat, hogy elvégezzük a szükséges (vagy éppen csak szórakoztató) teendőket. Lássuk nagy vonalakban, mik ezek!

 fall-foliage-111315_960_720.jpg

- A gyepfelület karbantartását sokan már a nyár utolsó heteiben elkezdték, például a gyepszellőztetéssel, talajlazítással. Ezt lehet folytatni most a kikopott, foltos fűfelület felülvetésével. A fűmagok kiszórását lehetőleg előzze meg egy gyommentesítés, valamint hasznos, ha kopasz részeket sekélyre ható ásással, kapálással, majd egyszerű cipőtalpas tömörítéssel tesszük frissebbé. Szintén hasznos felkészülés a télre a fűvel kapcsolatban a kálium túlsúlyos gyeptrágyázás, mely nagyban elősegíti a jövő évi csodás pázsitot! A fűnyírásokat száraz, napsütéses napok délutánján végezzük el, a nedves fű megnehezíti a munkát, eltömíti, károsíthatja a fűnyíró gépet!

- A szeptember már nem a virágzás, a virágok főszezonja, de ilyenkor is van mit csodálni, többek a közt a rózsákat, melyek (fajtától függően) még sokáig virágozhatnak, a kitartóbb típusok akár október végéig is! Ezért ahol nincs rózsa kertben, ott most remek alkalom nyílik a telepítésre, ahol pedig van, ott nyújtsunk nekik egy kis kényeztetést,  metsszük le az elhalt hajtásokat, virágokat, helyezzünk ki egy kevés komposztot a töveikhez, valamint a gomba elleni permetezése is lényeges, ezzel elejét vehetjük a gyakran jelentkező peronoszpórának és a más gombás betegségeknek!

- Ha már komposzt, akkor erről is essen szó! Szeptemberben a természet csak úgy ontja a kiváló komposztanyagot, hiszen a még aktuális fűnyírás, és a szokásos metszések mellett a lombhullás is rengeteg zöldhulladékot ad. Aki még nem komposztált eddig, most vásárolhat vagy készíthet egy komposztládát, utóbbira szerintem a legegyszerűbb és legolcsóbb pár raklapból eszkábálni egy karámszerűséget, ehhez csak pár sarokpántra, csavarokra, és egy akkus csavarozóra lesz szükség. A komposztba mehet minden növényi hulladék, sőt a háztartási szemét egy része is, például a kidobandó, fonnyadt zöldségek, gyümölcshéjak, a kávézacc, vagy a festetlen natúr papír. 

compost-419261_960_720.jpg

- A lehullott leveleket nem mindenki gereblyézi össze, mondván, hogy ez egy természetes folyamat, és ez teljesen igaz is. A tavaszig lebomló levelek értékes tápanyagokat biztosítanak a területnek, ez a természet körforgása. Értékesebb díszgyepeknél azonban mégis jobb ötlet a lehullott lomb összegyűjtése, ugyanis a levelek alatt könnyebb dolga van a penészes, gombás betegségeknek, valamint a kártevők is könnyebben megbújhatnak, áttelelhetnek a jótékony takarás alatt. A lombot ha lehet, inkább komposztáljuk vagy vitessük el a megszokott égetés helyett, utóbbi ugyanis nem csak zavaró, de az alacsony égési hőfok miatt kifejezetten légszennyező is. 

- Az őszi ültetési szezon egy főszereplője a sövény! A térhatároló vagy díszítő célú cserjéket az ősz végégig lehet ültetni, de nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a dolgot, az a jó ugyanis, ha a fagyok beállta előtt már alaposan be tud gyökerezni a növény. Ha szabályos sort alakítanánk ki, akkor gödrök sorozata helyett érdemes hosszanti ültetőárkot kialakítani így precízebben kialakítható az egyenes sor. A másik lehetőség, ha telepítés előtt a végpontokon leszúrunk egy-egy rudat, majd erős madzagot feszítünk ki közéjük. Az így létrejött sorvezetővel gyerekjáték lesz a szép, egyenes sor kialakítása. Sövény növény választása előtt ajánlott átgondolni, miért, mire akarjuk használni a növényt, nem mindegy ugyanis, hogy tüskés vagy puha ágrendszerű, alacsonyra vagy magasra növő, metszést tűrő vagy nyíratlan sövénynek alkalmas alanyt választunk. A szabadgyökerű kiszerelésű növényeket egyelőre ne válasszuk, mert azoknak csak október második felétől érkezik el az optimális ültetési ideje.

- Szeptemberben már mindenképp elkezdhető a tavaszi hagymások gumóinak kihelyezése. Ez az egyik legegyszerűbb ültetési feladat, hiszen a hagymákat csak ki kell helyezni a megfelelő mélységbe (ez általában a hagyma kerületének centiméter adata) és kész is. A hagymás ágyások földjét aztán el lehet gereblyézni, esetleg vékonyan beteríteni könnyű mulcsanyaggal (fakéreg zúzalékkal például) így homogén, dekoratív felület nyerhető, mely tavasszal csodás virágtengerré alakul majd! Érdemes vegyesen ültetni hagymákat, mégpedig úgy, hogy eltérő virágzási idejűek legyenek az egyes fajok, ezáltal a tavaszi virágzási idő hosszú hetekig tarthat! Hagymából csak ép, kemény darabokat telepítsünk, a foltos, puha, satnya darabokból nem lesz szép virág (vagy semmi sem)!

tulip-3365630_960_720.jpg

- A veteményeskert lassan pihenőidőre vonulhat, sokan egy alapos gyommentesítéssel, kapálással, esetleg tápanyag kihelyezésével nyugdíjazzák tavaszig ilyenkor a konyhakertet. Aki még mindenképp szeretne valamit termeszteni, választhatja a még pár napig vethető a hónapos retket, vagy a galambbegy salátát, ezekből még a tél előtt fogyasztható termés lesz. A nagyobb távlatokban gondolkodók kiszórhatják a spenót és a sóska magjait. Szintén áttelelhet a most vetett saláta és kelkáposzta.

- A gyümölcsfa csemeték is a földbe kerülhetnek a hetekben, de egyelőre ezekből is csak a konténeresek, a szabadgyökerűek még nem. Utóbbiakkal egyébként is érdemes óvatosan bánni, hiszen sérülékenyek, begyökerezési arányuk sokkal rosszabb, mint a konténereseké, igazából inkább a tömeges ültetéshez valók, ha csak egy-két darabot telepítünk, jobb választások az üzembiztosabb konténeresek. Gyümölcs csemete választásánál sose az ár döntsön, hanem az, hogy tényleg szívesen fogyasztanánk-e az adott faj termését, valamint számít a leendő méret, és persze az adott faj várható gondozási igénye is fontos szempont. Aki kezdőként gyümölcsfa nevelésére szánja el magát, előre készüljön fel arra, hogy az első termés évek múlva szedhető majd le, ráadásul a dísznövényekhez képest több lesz a gondozási feladat is!

- A nyáron virágzó cserjéket most lehet megmetszeni, de csak ha már a virágzás teljesen befejeződött. Alakítsuk a kívánt méretre vagy formára a cserjét, és fordítsunk figyelmet arra is, hogy sűrű, túlburjánzott ágrendszert is ritkítsuk. Az egyéb cserjék, például a már régebben telepített sövény növények alakító metszése is elvégezhető most, érdemes ehhez a művelethez elektromos sövényvágót vásárolni vagy bérelni, így a munka a kézzel végzett módszerhez képest tört idő alatt elvégezhető. 

- Etessük tovább a sünöket, és a kert madarait se feledjük! Nekik ugyan még nem szükséges a kiegészítő etetés, találnak élelmet bőségesen a természeteben, azonban ha télre is szívesen marasztalnánk őket, helyezzünk ki ivásra, fürdésre alkalmas vizestálkákat nekik (lehetőleg magasra, hogy ne szolgáljanak prédául a macskáknak).

Ezeket ne tedd az orchideáddal!

9 komment

Itt az ősz, ez pedig azt jelenti, hogy növényfronton a szobai zöldek kerülnek előtérbe, a hűvösödő idő, az egyre korábbi szürkület a négy fal közé tereli a növénybarátokat is. A szobanövények közül az egyik legnépszerűbb faj az orchidea, hiszen ez a növény megtestesíti mindazt az egzotikumot és dekorációs értéket, amit a legtöbben elvárnak egy beltéri virágtól. Ráadásul az orchideák nevelése tartogat némi kihívást is, lehet velük babrálni, foglalkozgatni, így remek hobbit is jelent ezen kecses virágok tartása, gondozása. Sajnos ebben rejlik a dolog rákfenéje is, az orchideák ugyanis egyáltalán nem kecsegtetik gazdájukat biztos sikerrel, gyakori az elhalás, a sárgulás, az összeszáradás és a virágok ledobása. Mindez persze nem csoda, hiszen ezek a fajok jellemzően trópusi növények, ami azt jelenti, hogy a mi klimatikus viszonyainktól nagyon eltérő környezetben élnek természetes élőhelyükön, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy beltérve helyezve még messzebb kerülnek az eredeti élőhelyükre jellemző körülményektől. A tartás alapproblémái arra vezethetők vissza, hogy ezen dísznövények alapvetően fákon élnek, a lombszint alatt, vagyis direkt napsütésből kevés jut nekik, valamint hozzászoktak a folyamatosan magas páratartalomhoz. Mindezek alapján a gondozás során bekövetkező végzetes hibák az alábbiak szerint foglalhatók össze.

orchid-3178759_960_720.jpg

Vágott növényként már nincs sok teendő vele, cserepesként azonban nagyon is fontosak a megfelelő körülmények!

Az öt végzetes orchidea tartási hiba:

Átlátszatlan edények. Az orchideák gyökerei merőben eltérnek az átlagos dísznövények gyökereitől, ugyanis szükségük van fényre (ahogy említettem, eredetileg fákon élnek!), ráadásul gyökereikkel nedvességet is vesznek fel a levegőből, de erről még később. Ez az oka, hogy a boltokban a többségüket átlátszó műanyag edényben kínálják, amit sajnos sokan észre sem vesznek, vagy azt gondolják, hogy esztétikai szempontok miatt van így. Ezért aztán otthon dekoratív műanyag vagy cserép kaspóba ültetik át növényt, megfosztva így a gyökereket az éltető fénytől. Ezért átültetés esetén kifejezetten ajánlott az átlátszó, például dekoratív üveg edények használata, így az dekorációs érték sem csökken, és a gyökerek is elegendő fényhez jutnak.

Virágföldbe ültetés. Ha már szóba került az átültetés, ezzel a témával is foglalkozni kell. Rengetegen, ha megvesznek egy virágot, dísznövényt, hazaérve rögtön átültetik. Erre persze nem minden esetben van szükség, de tény, hogy számos dísznövény valóban megkívánja vásárlás utáni átültetést, mégpedig azért, mert gyakran tápanyagot csak korlátozottan tartalmazó tőzegbe ültetik őket. Ha ez a helyzet, akkor a tápanyagok gyors kiürülése után a növény "éhezni" fog, és a gondos öntözés ellenére elhal. A földbe való átültetés azonban végzetes hiba az orchideáknál, hiszen ezek a növények eredeti élőhelyükön fák törzsére kapaszkodva élnek, gyökereik a virágföldben nagyon gyorsan rothadásnak indulnak, és a növény menthetetlenül elpusztul. Az orchideákat pár évente ugyan valóban jó ötlet átültetni, de ehhez csak speciális orchideaföldet lehet használni, mely olyan darabos és laza, hogy a levegő át tudja járni (valójában nem is földről van szó, hanem mulcsszerű törmelékes anyagról). Az átültetés soha ne a virágzási időszak alatt történjen!

Öntözés csapvízzel. Le kell szögezni, hogy az átlag orchidea nem fog feltétlen károsodni a csapvizes öntözéstől, de egyes esetekben kimondottan káros lehet, például ha nagyon kemény a vezetékes víz. A kemény víz igazából semmilyen érzékenyebb dísznövénynek nem hasznos, így érdemes vagy esővizet, vagy lágyított csapvizet használni. Utóbbihoz elég felforralni majd lehűlni hagyni a vizet, vagy tőzeg hozzáadásával pihentetni, és úgy felhasználni. Az esővíz használata csak akkor jöhet szóba, ha az szennyeződésmentes, tehát nagyvárosokban, ipari üzemek közelében élők inkább ne alkalmazzák, mert olyan anyagokat tartalmazhat, ami az érzékeny virágoknak többet árt, mint amennyit  lágy víz használ. 

Túlöntözés. Általános hiba, hogy az orchideákat tulajdonosaik az átlagos virágokhoz hasonló módon öntözik. Mivel az orchidea gyökerei eredetileg a levegő páratartalmából veszik fel a nedvességet, nem alkalmasak arra, hogy tartósan vízben álljanak. Itt kell megjegyezni, hogy az edényből kitüremkedő gyökereket nem szabad lemetszeni, hiszen fontos szerepük van a nedvesség begyűjtésében. Az öntözés legjobb módja a vízben való rövid megmerítés, esetleg egy-két perces áztatás, ami után hagyni kell a vizet kicsöpögni az edényből. Az öntözést ne időintervallum alapján intézzük (tehát ne szabályosan tíznaponta például) hanem a növényt megfigyelve akkor hajtsuk végre, amikor már láthatóan igényli a nedvesség pótlását.

Túl sok fény. Az általános elképzelés szerint a dísznövények szeretik a jó sok napfényt, ám ez nem teljesen igaz, és főleg nem igaz az orchideákra, abban a tekintetben, hogy az erős, közvetlen napsugarakat egyáltalán nem tolerálják, emlékezzünk csak, az eredeti élőhelyükön a lombszint alatt élnek, csak szűrt, részleges napfényt kapnak. Az otthoni tartásnál törekedni kell a természetes körülmények utánzására, de legalábbis tehát ne kerüljön a növény olyan helyre, ahol a déli, kora délutáni legerősebb napsugarak érhetik! Elég lehet egy világos, áttetsző függöny bevetése, vagy helyezhetjük kedvencünket például nagyobb méretű leveles dísznövény alá, mellé, hogy védett helyen legyen. 

flowers-2597372_960_720.jpg

Végül pedig fontos leszögezni, hogy kulcskérdés a forrás is. Az élelmiszeráruházak, hipermarketek gyakran kínálnak filléres, akár ezer forint alatti orchideákat, ám ezek sokszor nem a legjobb választások. Az akár hetekig szakszerűtlenül tárolt, természetes fény nélküli beltérben, rendszeres öntözés nélkül tartott példányok gyakran legyengülten, erőtlenül kerülnek új gazdáikhoz, ahol aztán a gondos ápolás ellenére hanyatlásnak indulnak. Az is tény, hogy vannak minőségi különbségek az egyes orchideák között, ezért mindig jobb ötlet kertészetben, szaküzletben megvásárolni az új kedvencet. A hazánkban kapható népszerű és kedvező árú orchideák jellemzően két fajhoz tartoznak, vagy Phalaenpsysok vagy Cymbidiumok, melyek gondozási teendői kismértékben eltérnek egymástól, fontos tehát tisztában lenni azzal, hogy melyiket választottuk, és aszerint végezni az ápolási feladatokat. Kezdő orchideatartóknak mindenképp ezt a két fajt ajánlom elsőként (közülük is inkább a Phalaenopsys fajokat), a különlegesebb típusokhoz gyakorlottabb kéz szükséges.

Aki szívesen olvasnak még az orchideák tartásáról, annak két régebbi bejegyzésemet ajánlom a témában,

melyeket IDE és IDE kattintva lehet elolvasni!

Képek forrása: pixabay.com

Díszkáposzta, mint balkonnövény

1 komment

A hosszúra nyúlt augusztusi kánikula feladta harcát a napokban, és beköszöntött a kellemes őszi időjárás némi esővel, lehűléssel, és újfajta, de de mindenképp barátságos hangulattal. Ez az időszak nagyüzem a kertekben, az ősz az ültetések, kertrendezések, felújítások ideje, akinek tehát van birtoka, most aztán garmadával talál feladatokat. De mi legyen azokkal, akiknek kert híján csak a balkon vagy az ablakpárkány jut osztályrészül a növénynevelésre? nekik sem kell csüggedni, a virágos, látványos dísznövények főszezonja ugyan elmúlóban, de akadnak izgalmas ültetnivalók az erkélyekre is. Aki pedig túl szeretne lépni a jól megszokott és viszonylag kisszámú őszi virágok körén, próbát tehet egy igazi unortodox szépséggel, a díszkáposztával!

 

fall-container-garden-ornamental-cabbage-ss_163190240-560x400.jpgAz őszi növénydekoráci

 

A díszkáposzta magjait a nyár derekán kell elvetni, és ezzel nyilván elkéstünk már, de egyébként is járhatóbb út a vetéstől számított 5-6 múlva megerősödő palántákat használni, melyeket mostanában lehet beszerezni a kertészetekben, piacokon, így szeptember elején már közel kifejlett állapotban. A díszkáposzta bár nem rokona, a gondozását tekintve mégis csaknem testvére a közkedvelt krizantémnak, igényeik nagyban megegyeznek, így aki krizantémot nevelt már, annak ez a dísznövény sem lesz nagy kihívás. Igazából másnak sem, mivel kifejezetten könnyen tartható.

Röviden összefoglalva a tartás alappillérei a következők. A díszkáposzta földje ne legyen túl nedves, az átlagos kerti talaj, vagy az általános virágföld megfelelő számára, a közvetlen, erős napsütést nem kedveli, de azért mindenképpen világos, napos fekvésű területen legyen, árnyékos területeken a szép levélszínek nem alakulnak ki. Rendszeresen szükséges öntözni, sőt, olykor leveleit is spriccelhetjük vízzel, ezt szeretni fogja. A díszkáposzta télállósága jó, dekorációs értékét sokáig megtartja, virágzása pedig majd a tavasz derekán lesz esedékes. A díszkáposzta felhasználhatósági körét tágítja, hogy akár sziklakerti növényként is bevethető, mérete miatt azonban inkább a nagyobb sziklakertek, vagy a sziklakerti hangulatú, kőzúzalékos, sziklákkal dekorált előkertek ideális növénye.

A díszkáposzta nem virágaival dekorál, szépségét levelei adják, melyek alakjukat tekintve lehetnek fodrosak, simák, vagy cakkosak. A díszkáposzta több látványos színben hozzáférhető, érdemes belőle vegyesen bevásárolni, hogy egyedi, izgalmas színkombinációk jöhessenek létre. A díszkáposzta nagyon jól kombinálható egyéb dísznövényekkel, kiválóan társítható az árvácskával, a ciklámennel, a krizantémmal, cserjefélék közül pedig remek partnerek lesznek a csarabbal, de tujasorok, sövények tövéhez telepítve is látványos, harmonikus lesz a végeredmény!

 

f859933ec80682e66c275c019b5917dc--fall-container-gardening-fall-containers.jpg

 

Dísz vagy ehető? 

Milyen káposzta az, amit nem lehet megenni? A díszkáposzta sem vall szégyent e tekintetben, de azért azt ki kell hangsúlyozni, hogy nem elsősorban étkezési célokra szokás tartani, már csak azért is, mert íze jócskán elmarad a hagyományos káposztákétól. Ettől függetlenül persze ehető, de ha már a konyhai felhasználásról van szó, sokkal inkább helytáll dekorációként, extravagáns, látványos fogások díszítőjeként, mintsem főételként. A színes, fodros levelek egészben, vagy kisebb részekre hasogatva is csodásan dobják fel a tányért, vagy látványosan gazdagítják a kevert salátákat! 

 

mobot-garden-design_9212.jpg

 

Az eddigiekben meglehetősen vegyes használatúként került említésre a díszkáposzta, pedig a felvezetésben egy igazi extravagáns balkonnövényt ígértem. Tévedés nincs is, a díszkáposzta ugyanis hiába remek kísérője sövényeknek, vagy csinos dísze előkerteknek, egyben elsőrangú balkondekoráció is, minden feltétel adott ahhoz, hogy nevelése, tartása az erkélyen vagy ablaki virágládában történjen. A díszkáposzta kiváló választás azoknak, akik az őszi időszakra keresnek valamilyen a megszokottól eltérő dísznövényt az erkélyre, vagy a teraszra. Mérete 50-60 centiméter, így nagyjából bárhol elfér, a csípős késő őszi fagyok hatására pedig levelei elszíneződnek, tehát változatos, izgalmas hatást nyújtanak. Aki a viszonylag kis kínálatú őszi színes virágok mellé vagy a helyükre keres egy szokatlan, mégis szép dísznövényt, már meg is találta választottját. A díszkáposzta dézsás nevelése szinte teljesen megegyezik a kerti, szabadföldi tartással, csupán arra ügyeljünk, hogy az öntözések gyakoribbak legyenek, a téli fagyokban pedig burkoljuk be az edényeket a fagyok ellen védekezésül. 

 

Képek: innen, innen, és innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövesse Facebook oldalam

Ajánló

Kertész TV

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (6) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (5) design (6) díszfa (5) dísznövény (116) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (8) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (17) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (172) kertbarát (50) kertépítés (125) kertész (11) kertészet (119) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (223) kertészkedés (164) kertészmérnök (53) kertfenntartás (75) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (6) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (11) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (7) kertrendezés (76) kerttervezés (141) kert és design (76) kert trend (49) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) közterületi fák (5) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (129) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (60) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (118) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (6) rózsa (11) sírgondozás (5) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (10) szemetelés (5) szemétszedés (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (7) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (135) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (54) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (62) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (74) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (44) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (7) virágzás (13) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (5) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (6) zöld utcafrontok (18) Zugló (8) zugló (8) Címkefelhő